Megfejtették a kacsacsőrű emlős genetikai térképét, kiderült, mitől ilyen furcsa
A Koppenhágai Egyetem tudósai által elvégzett kutatások szerint a kacsacsőrű emlősnek 10 nemi kromoszómája van, ötször annyi, mint például az embernek.
#biológia
Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe
Minden eddiginél részletesebb térképet sikerült készíteniük magyar kutatóknak a magyarországi szikes talajokról. Az eredményüket a Remote Sensing című tudományos szaklapban publikálták, amivel egy globális projekthez is hozzájárultak.
A biológia egyik legnagyobb rejtélyét oldották meg a mesterséges intelligencia segítségével
A biológusok egyik nagy álma, ha előre tudhatnák, hogyan változik egy fehérje alakja, és lesz belőle egyedülálló, háromdimenziós forma – a mesterséges intelligencia ebben is jónak tűnik.
Titkos jelek után vizsgálódtak Leonardo da Vinci alkotásain, mikroélőlényekre bukkantak
Mikroorganizmusok egyedi rendszereit fedezték fel Leonardo da Vinci egyes alkotásain mikrobiológosuk.
A világon elsőként különleges zongorajátékkal kísérve műtöttek egy daganatos kisfiút
A zongorajátékkal kísért sebészi beavatkozás egy kisfiú gerincvelő-daganatának eltávolítása volt, Olaszországban. Hogy miért éppen így, arra megvan a tudományosan magyarázat.
Egy fajnak hitték az összes egyedet, aztán kiderült, hogy valójában négy
A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj – állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.
Így fejtették meg a katicagyilkos katica titkát
A harlekinkatica betelepítése Európába és Amerikába rosszul sült el, minden más katicát kiirt. Csak pár éve derült ki, hogyan. A történetet Zsámboki János biológus ismerteti.
Ilyet még nem láttak: méhek módjára dolgoztatja a hangyákat egy ausztrál növény
Hangyákkal végezteti el a beporzás egy részét egy ausztrál növény, amelyhez hasonlóval még nem találkoztak a kutatók.
Óriási izgalom, mondják az új módszerről, mellyel végre beleshetünk az emberi fejlődés feketedobozába
Embriószerű kísérleti modellt hoztak létre humán embrionális őssejtek felhasználásával a Cambridge-i Egyetem kutatói, hogy tanulmányozhassák az emberi fejlődés egy olyan korai szakaszát, amelyet ez idáig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.
Minden forgatókönyv szerint hamarosan lelassul a koronavírus, talán el is tűnik
A koronavírus hamarosan saját eddigi sikerén bukik el. Erre a következtetésre jutott Rózsa Lajos biológus, aki írásában levezeti, miért gondolja így.
Rájöttek a tudósok, miért van különbség a hímek és a nőstények élethossza között
Az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósai több mint 200 állatfaj élettartamát és kromoszómáit vizsgálták meg, és érdekes következtetésre jutottak.
Hálózatba kapcsolták Szegedet és Debrecent, nem semmi laborokat alakítottak ki
A kutatást és oktatást egyaránt szolgáló központi szolgáltató laboratórium hálózatot alakítottak ki uniós támogatással, csaknem egymilliárd forintból Szegeden és Debrecenben.
Kínai tudósok legyártottak egy állatot, amely disznó és majom egyszerre
A kísérlet fontos célokat szolgálna, de az állat nem tudott életben maradni. Kínai genetikusok korábban majomembereket próbáltak előállítani.
Lopott génekkel váltak a bogarak az állatvilág sztárjaivá
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" – tájékoztatott egy nemzetközi kutatócsoport.
Sikerült tetten érni az evolúciót: a vadállatok kitaláltak valamit a klímaváltozás ellen
Genetikai változások révén alkalmazkodnak a vadállatok a melegedő éghajlathoz - állapította meg egy, a skóciai Rum-sziget gímszarvasait tanulmányozó nemzetközi csoport.
Ha még nem tette, most kénytelen lesz tudomásul venni, hogy afrikai
Elég, ha annyit mondunk, hogy genetikailag közelebb állunk a kelet-afrikai népekhez, mint azok a dél-afrikaiakhoz.
Áttörés lehet, hogy megtalálták összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között
A Kaliforniai Egyetem irvine-i kampuszának biológusai laboratóriumi körülmények között felfedezték, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt, eredményeik a jövőben segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében.
A világ legnagyobb békái olyan nagyok, hogy képesek saját tavat építeni maguknak
A góliátbéka képes akár egy 2 kg-os követ is arrébb mozgatni, hogy megépítse a saját "fészkét".
Puskagolyóként hasít a levegőben a kínai varázsmogyoró magja
Akár a 44 km/h-s sebességet is elérheti annak a növénynek a magja, ami egy összetett folyamat következtében "lökődik ki" a tokjából.