Túlélték a gombák a dinoszauruszok kihalását
A jura korszakban komoly fejlődésen mentek át a gombák, a dinók kihalását okozó események viszont hidegen hagyták őket.
#biológia
Felfedeztek egy új állatot, ami képes az agyát, vagy akár az egész fejét visszanöveszteni
A kutatók eddig is tudták, hogy a szalaférgek képesek a regenerálódásra, de, hogy milyen mértékben, arra csak most derült fény.
Megfejtették 3200 kilós fehér cápa hosszú életének titkát, az emberek is "tanulhatnak" belőle
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő fehér cápa (Carcharodon carcharias) teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
„A felegyenesedett járás egyensúlyozó mutatvánnyá változtatta a szülést”
A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót – állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus.
30-45 méteres mélységben váratlan csodákat rejt a Nagy-korallzátony
Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.
Meglepő dolog derül ki a bálnák énekéről: időnként teljesen új dalokat találnak ki
Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak.
Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát – érdekesebb, mint gondolná
Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát: a rövid lábú, dundi erszényesek rugalmas és mozgékony bélfalai felelősek a különleges székletért – állapították meg amerikai kutatók.
Sztrájkolnak az ELTE oktatói
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.
Jön a segítség a rosszul hallóknak: sikerült hallósejteket létrehozni
Elsőként sikerült emberi belsőfülsejteket alkotnia laborban egy berni kutatócsoportnak. Ezzel új utat nyitottak a halláskárosultak kezelését célzó módszerek kutatása számára.
Veszélybe sodorjuk a Földet: drámaian csökken világszerte a vizes területek nagysága
Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében. A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.
Új bogárfajt fedeztek fel ott, ahol már nem nagyon számítottak ilyesmire a tudósok
A porvafélék (Dermestidae) családjába tartozó új bogárfajt fedeztek fel kutatók egy part menti erdőségben Dél-Morvaországban, a Morva és a Thaya folyók összefolyásánál magasodó öreg tölgyfákon.
Szivárognak a hírek az új alaptantervről: Már általánosban elsorvasztanák a fizikát, biológiát és kémiát?
Az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek.
Elkészítették a Nagy-korallzátony virtuális térképét
Hobbitudósok részvételével készítették el a Nagy-korallzátony virtuális térképét ausztrál tengerkutatók és informatikusok.
Kitaláltak valamit a haldokló Nagy-korallzátony megmentésére
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.
Jeladókat varrtak a 2,5 centis lódarazsakra, így találták meg a fészküket
Rádiójelek segítségével kutatták fel ázsiai lódarazsak fészkét brit tudósok, akik szerint módszerük áttörést jelent az invazív faj nagy-britanniai terjedése elleni harcban.
150 éves tudományos vita végére tettek most pontot az ELTE kutatói
Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.
Válságban a modern orvoslás?
A tudományalapú orvoslás társadalmi tekintélye igen alacsony szintre lavírozta magát mára. A szakmán belülről erős kételyek fogalmazódnak meg a modern biológia eredményeinek gyógyászatban való alkalmazhatóságát illetően, sőt a tudományt magát is érik támadások. A gyógyszeripar kutatás-fejlesztési befektetéseinek megtérülési rátája óriási mértékben zuhan, 2020-ra nulla értéket vizionálnak. Az egészségügy hétköznapjai egyes országokban katasztrofálisak, a forráshiány pedig világjelenség. Mi az igazság, és van-e kiút? E kérdésekről szól Boldogkői Zsolt professzor írása.
Szegedi kutatók rájöttek, hogyan lehet kitrükközni a baktériumok szuperképességét
Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sokmilliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Hemzseg az 5-7 méter hosszú, 1000 kilós halaktól egy ausztrál folyó
Súlyosan veszélyeztetett ősi halfaj, a folyami fűrészhal váratlanul sok példányára bukkantak Ausztráliában.
Hogyan állítják meg a kártékony békát, amelyik végigugrált a száraz sivatagon is?
Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat pusztításait.