Aranyérmet szereztek a magyar diákok a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián
Mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett.
Mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett.
A biológusok közt is akadnak művészlelkűek, sőt olyanok is, akik mellette Trónok harca-rajongók. A kettőből együtt egészen hihetetlen dolgok születhetnek.
A Twitter-bejegyzéseket látva nem igazán tudnak mit kezdeni az emberek a tejcsatorna és a tejmirigyek látványával.
A jura korszakban komoly fejlődésen mentek át a gombák, a dinók kihalását okozó események viszont hidegen hagyták őket.
A kutatók eddig is tudták, hogy a szalaférgek képesek a regenerálódásra, de, hogy milyen mértékben, arra csak most derült fény.
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő fehér cápa (Carcharodon carcharias) teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót – állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus.
Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sokmilliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.
Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak.
Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát: a rövid lábú, dundi erszényesek rugalmas és mozgékony bélfalai felelősek a különleges székletért – állapították meg amerikai kutatók.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.
Súlyosan veszélyeztetett ősi halfaj, a folyami fűrészhal váratlanul sok példányára bukkantak Ausztráliában.
Elsőként sikerült emberi belsőfülsejteket alkotnia laborban egy berni kutatócsoportnak. Ezzel új utat nyitottak a halláskárosultak kezelését célzó módszerek kutatása számára.
Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében. A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.
Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat pusztításait.
A porvafélék (Dermestidae) családjába tartozó új bogárfajt fedeztek fel kutatók egy part menti erdőségben Dél-Morvaországban, a Morva és a Thaya folyók összefolyásánál magasodó öreg tölgyfákon.
Az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek.
Hobbitudósok részvételével készítették el a Nagy-korallzátony virtuális térképét ausztrál tengerkutatók és informatikusok.
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.