Okosabbak lehetnénk, ha rovarokat ennénk
Nagyobb agy és fejlettebb gondolkodás lehetne az eredménye, ha maradtunk volna a rovarfogyasztásnál.
Nagyobb agy és fejlettebb gondolkodás lehetne az eredménye, ha maradtunk volna a rovarfogyasztásnál.
A pókokról úgy tartják, rovarokra vadásznak, ám az új kutatás szerint sok fajuk halakkal is táplálkozik. Egyes esetekben erős méreggel ölik meg náluk sokkal termetesebb áldozatukat.
Mexikói kutatók a denevérek meglepő viselkedését tanulmányozták: a repülő emlősök holdfóbiájára, a holdfénytől való félelmükre kerestek bizonyítékokat.
A légy szárnya akár ezret is verhet másodpercenként: német és osztrák kutatók most rájöttek e kivételes képesség genetikai hátterére.
A gould amandina egy színpompás ausztráliai pinty. A feje lehet fekete, vörös vagy ritkán sárga színű. A tojó legszívesebben olyan partnert választ, amelynek tollazata az övével megegyezik, a kevert színű párok utódai ugyanis 40-80 százalékkal nagyobb valószínűséggel pusztulnak el.
Új farkasfajt fedeztek fel Afrikában a genetikusok: a nemzetközi kutatócsoport genetikai jellemzők alapján ismerte fel, hogy az eddig az aranysakálok egyik alfajának vélt állat inkább a farkasok csoportjába tartozik, és szoros rokonságban áll az északi kontinensek szürke farkasaival.
Az elmúlt évben annyi fontos tudományos hír érkezett, hogy nem akartuk tízre csökkenteni – a szokásoknak megfelelően – a leglényegesebb eredményeket. Még akkor sem, ha néhány tavalyi siker megítélése egyelőre bizonytalan. Bemutatunk hat orvosi és biológiai, illetve hat-hat fizikai valamint csillagászati felfedezést, amelyek rendkívüli előrelépést jelenthetnek a tudomány fejlődésében.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József szerint azonnal tenni kell valamit a tanárhiány miatt. Az okatási államtitkárságon nem nyilatkoztak.
Az Amazonas-medencében átlagban háromnaponta látványos, addig ismeretlen fajra bukkannak - érzékelteti a terület biológiai gazdagságát a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden kiadott jelentésében.
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.
Csupán három milliméteres, mégis hatalmas szenzáció az az új trópusi csigafaj, amelyet a Schönbrunni Állatkert esőerdőházában fedeztek fel kutatók.
Krétakori halgyík, azaz Ichthyosaurus 100 millió éves maradványait találta meg egy ausztrál tinédzser, amikor osztálytársaival az iskolai veteményeskertben szorgoskodott.
A biológusok és a fizikusok már régóta szerették volna utánozni az állatokra jellemző színváltásokat - egy brit kutatócsapatnak most sikerült is.
Hüllővé fokozták le a 230 millió évvel ezelőtt élt Azendohsaurus madagascariensist, amely sok éven át érdemtelenül volt a "dinoszauruszklub" tagja.
A középfülben lévő, a halláshoz nélkülözhetetlen szőrsejteket sikerült egérkísérletekben létrehozniuk amerikai kutatóknak őssejtek felhasználásával.
Első alkalommal hoztak létre kanadai kutatók egy, az egerek arckifejezéseit tartalmazó albumot és skálát, amellyel a kísérleti állatok fájdalmának fokát állapíthatják meg a hozzáértők.
A kihaltnak vélt "liliomszerű" óriásféreg két élő egyedére bukkantak az egyesült államokbeli Palouse-ban, Idaho és Washington állam határán.
A vízhiány jelentette veszély mérséklésére világszerte kiterjedt kutatások folynak, részint az édesvízkészletek túlfogyasztásának meggátlására, részint a szennyezettek megtisztítására és magának a szennyezésnek a csökkentésére. Az ivóvíz fogyása a Föld elnéptelenedéséhez vezethet. Hiába van a tengerekben rengeteg sós, a magas hegyek és a sarkvidékek jegében édesvíz, hiába újulnak meg a víz körforgása során a felszíni vizek a kontinenseken és törnek fel a mélyből gyógyhatásúak, az édesvízkészlet vészesen fogy. A folyamat okozója maga a víz nélkül életképtelenné váló emberiség.
A kelet-afrikai elefántok rettegnek a méhektől, amelyek közeledtére képesek "riadót" fújni, hogy figyelmeztessék társaikat - derítették ki brit tudósok.
Az ember legközelebbi evolúciós rokonai, a csimpánzok hasonlóan reagálnak a halálra, mint az emberek - állítják kutatók tanulmányukban.