Nem csak az ember esetében érvényes, hogy a népsűrűség nagyobb a városban, mint vidéken. A parányi Tapinoma sessile nevű hangya még nagyságrendekkel túl is szárnyalja az emberi arányokat - állapította meg Grzegorz Buczkowski amerikai biológus. Az indianai Purdue Egyetem munkatársa kutatásának egy részét az egyetem területén is elvégezhette.
Egyetlen gén mutációja szupernövénnyé változtathatja a hibrid paradicsomokat, melyek így több és édesebb termést hoznak génmérnökség nélkül is - közölték amerikai kutatók.A Nature Genetics című tudományos folyóiratban vasárnap közzétett tanulmányuk szerzői szerint a klasszikus növénytermesztési módszerekkel ugyanolyan ugrásszerű növekedés érhető el a terméshozamban, mint genetikai módosítással.
Öt évi munkával leírták a gasztronómiai csodának tartott szarvasgomba DNS-ét.
A hangyák két csápjukkal "sztereóban" képesek kiszagolni környezetüket, ami valószínűleg lényegesen megkönnyíti számukra a térbeli tájékozódást - fedezték fel német kutatók.
Rekordsúlyú, húsz dekagrammos tojást tojt egy tyúk Pakson. A tyúk tulajdonosa bízik benne, hogy a baromfi teljesítménye bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe is.
A jegesmedvék csupán mintegy 150 ezer éve fejlődtek ki a barnamedvékből - erre a megállapításra jutottak amerikai kutatók a norvégiai Svalbard-szigetcsoporton (Spitzbergákon) talált ritka lelet, egy megkövesedett állkapocs vizsgálata nyomán.
Ha az ebihalak nagyobb medencébe kerülnek, a békapároknak nem kell hűségesnek maradniuk egymáshoz, mert nincs szükség az együttműködésre utódaik felneveléséhez.
Az embernél és az állatoknál jól ismert nemi hormont, a progeszteront sikerült első ízben növényekben kimutatniuk osztrák kutatóknak.
A palackorrú delfinek némileg kisebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete - ez utóbbi kiegyenlítheti a "hiányzó" tömeget.
A kihalás szélére került állatok közül a legnagyobb veszély a fehérfejű langurt, a szürkebóbitás gibbont és a fürgemakit fenyegeti.
Egy szerény, a mediterrán vidéken és a Közel-Keleten honos gyomnövény, a szálkaperje a tudósok reményei szerint egykor segíthet majd a világ élelmezésében, ráadásul bioüzemanyag is készülhet belőle.
A sejtek korai öregedésében közreműködő génváltozatot találtak brit és holland kutatók.Eredményük megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.
A Kaliforniai Egyetem biológusai megdöbbentően pontos számítási módszereket találtak arra, hogy mikor omlik össze egy ökoszisztéma tápláléklánca és ehhez milyen lépések vezetnek. Mindez a Google egyik algoritmusán alapul, írja a Wired.
A kihalási hullámok során élőlények egész tárháza tűnik el a föld felszínéről, mivel a rokon fajok együtt pusztulnak ki - fedezték fel amerikai kutatók.
Megoldódott a rejtély, hogy miért lóbálja az ember járás közben a karját: energiahatékonyabb ez a megoldás, mint lógva tartani - állítják amerikai és holland kutatók a brit tudományos akadémia (Royal Society) lapjának szerdán megjelent számában.
Egy kutatócsoport zsizsikeken végzett kísérlete ellentmond a női promiszkuitás - több hímmel való párosodás - eddigi elméletnek.
A világ leggyorsabb, folyamatosan működő kameráját fejlesztette ki a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatócsoportja. A hatmillió képkockát rögzítő berendezéssel lökéshullámokat, sejtkommunikációt, idegsejtek működését, lézeres műtéteket, vérképelemzést vizsgálnának.
