A karácsonyi időszak sokak számára a kötelező boldogságról, a tökéletesség hajszolásáról és így gyakran a stresszről szól, pedig az egyéni hozzáállásunk fejlesztésével sokat tehetünk önmagunk és a környezetünk boldogságáért. Nagy Henriett klinikai szakpszichológust, egyetemi docenst kérdeztük a megoldási lehetőségekről és új, Boldogságnapló című könyvéről.
A jól kitűzött életcélok boldogabb jövőt hoznak. De hogyan működik ez?
Amikor azon gondolkodunk, hogyan tervezzük meg az életünket, a boldogsággal szemben nem sok minden élvez elsőbbséget. Ha azonban nem vagyunk óvatosak,a boldogságra törekvés a boldogtalanságunk receptjévé válhat - figyelmeztet Adam Grant pszichológus. Könyvrészlet.
Erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a Facebookon megfuttatott nyári olvasmánylistáján szerepel az Egy év a világ legboldogabb országában című könyv. A cím nem árul zsákbamacskát: a szerző a Dániában töltött egy évének a tapasztalatait írja meg egy roppant szórakoztató és tanulságos könyvben. De mit tudhatnak a dánok, amit még a miniszterelnök is tudni akar?
A dánok egyszerűen boldognak születtek, vagy tudnak valamit, amit a többiek nem? - teszi fel a kérdést Helen Russell brit írónő. Meglátása szerint a dánok csinálnak néhány olyan dolgot, amit a világ bármely pontján át lehet venni. Részlet az Egy év a világ legboldogabb országában című könyvből.
Meglepő lehet, ha a tinédzserkorunkat hasonlítjuk össze az életközéppel.
Hogyan befolyásolhatják a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinket és elvárásainkat a családi minták és a környezet?
Meglepő módon boldogságunk szempontjából.
Amikor új szokásokra, sőt új szemléletmódra vágyunk, hogy az életünk megváltozzon, fontos tudnunk, hogy az agyunk a segítségünkre van – bár néha épp az ellenkezője látszik. A titok e becses szervünk neuroplaszticitásában rejlik.
Az ember alapvetően jó – ez a kutatás is erősíti ezt az elképzelést.
Helen Russell brit írónő Boldogságatlasz című könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk kilencedik részében az oroszok azart szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Belső negatív élményeink elfogadása nem egyszerű feladat, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon jól érezzük magunkat a bőrünkben.
A rövid távú örömök élvezete legalább olyan fontos a boldog élethez, mint a hosszú távú célok tiszteletben tartása – mutatnak rá svájci és holland tudósok.
Az arckifejezés és az érzelmek közötti kapcsolat nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
A negatív érzéseink azért vannak, hogy erőt merítsünk belőlük, de csak addig hasznosak, ameddig nem válnak túlzóvá, ameddig a fejlődésünket tudják szolgálni – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Az est szakértő vendégei egyebek mellett arról is beszéltek, mi az ára a negatív érzések elfojtásának.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk nyolcadik részében a kanadaiak joie de vivre szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.
Azok a legboldogabbak emberek, akik képesek meglátni a szépséget a mindennapokban. Nekik örömük telik a nyár forróságában éppen úgy, mint a téli táj komorabb vonalaiban, ők képesek örülni a madarak énekének vagy a vízcsobogásnak, és nem bánatosak, ha nem mehetnek el egy koncertre.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hetedik részében az indiaiak dzsugád szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.
