Lehetünk mástól boldogok, mint a növekedés hajszolásától?

Degrowth, magyar fordításban nemnövekedés: az elmúlt évek egyik divatos gazdaságpolitikai kifejezése lett ez. A pártolói azt hirdetik: le kell állni azzal, hogy a gazdasági növekedés hajszolását helyezzük minden más elé, a jólét és a fenntarthatóság más formáit kell megcélozni.

Nem az a fontos, hogy minden családban legyen három autó, hanem az, hogy legyen elég szabadidő, mindenkinek jusson ki a szórakozásból és a művészetekből, és ha a robotok úgyis elveszik a munkánkat, akkor tudjunk többet pihenni. Ami nagyon jól hangzik, de könnyű a fellengzős semmitmondásba elmenni gazdaságpolitika helyett – szerencsére vannak közgazdászok, akik ennek az egész kérdéskörnek az elméleti hátterét vizsgálják. Egyértelmű válaszok nincsenek, csak nagy viták.

Abban minden ellentét ellenére még nagyjából egyetértenek a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok, hogy a végcél az, hogy az emberek jobban érezzék magukat. De mi az, amitől jó lenne?