A magyar delgáció jól állta a sarat a brüsszeli EU-csúcson – mondta a magyar miniszterelnök, miután csütörtökön Brüsszel úgy döntött, Magyarország külön elbírálásban részesül a menekültek befogadását illetően. Elmondta, Magyarország nem kért a Görögországéhoz és Olaszországéhoz hasonló frontországi minősítést. Orbán a pénteki sajtóértekezleten ismét népvándorlásról beszélt.
Tavasz óta egyeztet a magyar kormánnyal az Európai Bizottság a dohánykereskedelem mutyigyanús szabályozásáról, de nem tűnik úgy, hogy Brüsszelt meggyőztük: hamarosan kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen – értesült az Index. Az eljárás vége tetemes bírság vagy bírósági ügy lehet. Az ügyben illetékes uniós biztos szerint az EU-n belül sehol sem ilyen feltűnő, hogy a kormány a csókosainak kedvez. A kormány közleménye szerint nem helyes, hogy a biztos a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként nyilvánult meg.
Orbán Viktor szerint a menekülteket a keresztény irgalmasság jegyében ugyan segíteni kell, és ennek megfelelően mi is szívemberek vagyunk, most azonban mégsem szabad engedni sem a szép szavak csábításának, sem az együttérzésnek. Pedig arra mindig szükség van. A miniszterelnök Brüsszelben arról is beszélt, hogy mi nem kaptunk annyi pénzt a menekülthelyzet kezelésére, mint Olaszország és Görögország, de nem is kuncsorgunk a pénzért.
Veszélybe került Schengen, mert az egész rendszer a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapult – vélekednek uniós berkekben, ahol tudni szeretnék, hogy pontosan mit tett és mit kíván tenni a magyar kormány. Mert egyelőre nem értik.
Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek testülete, az Eurócsoport újabb rendkívüli tanácskozást tart szerda este Brüsszelben a görög adósságválság ügyében, és ha ezen az ülésen sem sikerül megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást, akkor aligha kerülhető el, hogy Görögörszág júliusban csődbe menjen.
Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (és így az adófizetőknek) a projektbe - ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub legújabb előadásán ("Paksról komolyan") mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma Brüsszelben az eurózóna országainak állam- és kormányfői, hogy megpróbáljanak megoldást találni a görög válságra. Először a déli órákban az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei ülnek asztalhoz, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.
Kétkedő és reménykedő nyilatkozatok egyaránt elhangzottak az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek a görög adósságválság ügyében hétfő estére Brüsszelbe összehívott rendkívüli tanácskozása előtt.
A görögöknek 9 millió forintnak megfelelő bírságot kellene fizetniük naponta, Magyarországnak nagyjából 5 millió forintot. Ma már közel 2 milliárdot perkálnánk le, ha élesedne a bírságról szóló határozat. Csak azért, mert a kormány nem fogadtatott el a parlamenttel egy energiahatékonysági jogszabályt. De ezúttal nem mi vagyunk a kisebb táborban, a bizottság csaknem az összes tagállamot megsorozta.
Az Európai Bizottság szerint a határőrizet tagállami felelősség, ám tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy senkit nem szabad olyan országba visszatoloncolni, ahol élete, testi épsége nincs biztonságban. Brüsszel nem a kerítések alkalmazását tartja a legjobb megoldásnak, de nem részletezték, hogy ehelyett mit javasolnának.
A DK-s Niedermüller kérte az igazságüggyel foglalkozó uniós biztos állásfoglalását a számozott utcák ügyében. Vera Jourová válaszából kiderült, hogy az Európai Bizottság már kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal, hogy megtudja: a miskolci intézkedések összhangban állnak-e a faji alapon történő megkülönböztetést tiltó uniós jogszabállyal.
A hitelezők jelentős kedvezményeket tettek Görögországnak, a kitűzött célokat korábban az athéni kormány is elfogadta, a kérdés az, hogy azokat milyen hiteles intézkedésekkel lehet elérni, a hitelezők sem nyugdíj-, sem bércsökkentést nem követelnek - közölte hétfőn az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Az Európai Bizottság trösztellenes vizsgálatot indított, mert gyanújuk szerint az amerikai internetes kiskereskedelmi óriásvállalat kiadókkal kötött megállapodásainak egyes passzusai korlátozzák a versenyt.
A belga hatóságok bombafenyegetés miatt kedd este rövid időre kiürítették az európai uniós intézményeknek otthont adó negyedet Brüsszelben. Később kiderült, a riasztás tévesnek bizonyult – jelentette az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója.
Az Európai Unió és a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közössége csúcstalálkozójára Brüsszelbe utazik Orbán Viktor – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Ismét kérdezősködik nálunk az Európai Bizottság, de ezúttal 14 másik tagországban is. Brüsszel 15 uniós tagállamtól adatokat kért be a területükön működő multikkal kötött támogatásokról, főleg az adómegállapodásokról.
Már elküldték azokat a dokumentumokat az Európai Bizottságnak, amikkel a Demokratikus Koalíció rejtett pártfinanszírozását akarja bizonyítani a kormány. A továbbított dokumentumok között van Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vagyonbevallása.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Brüsszelben egyeztetett a regionális politikáért felelős uniós főigazgatóval, de nem jutottak túl sokra Gyurcsány Ferenc és felesége cégének, az Altusnak az ügyében.
Lázár János az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatójával találkozik kedden Brüsszelben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kíváncsi lesz, hogy "Brüsszel milyen alapon avatkozik be a hazai pártfinanszírozás kérdésébe, hiszen az Altus uniós megbízása egy áttéten keresztül megteremti a DK finanszírozásának alapját" - írta Lázár János tárcája.
Demonstrációt tartottak Brüsszelben pénteken a paksi atomerőművel kapcsolatos tervezett intézkedések nyilvánosságáért és nemzetközi konzultációt követelve az erőműnél működő magyar szakszervezetek.
