Máris talált új vezetőket a frissen megvett pesti tőzsde élére a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ahol egy bizalmi embert bíztak meg a milliárdos vagyonnal rendelkező Pallas Athéné alapítványok irányításával is - írta a Magyar Idők.
Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.
Hivatalosan is bejelentette a jegybank, hogy ismét nemzeti tulajdonba került a Budapesti Értéktőzsde, miután 13,2 milliárd forintért megvették a BÉT többségi, 68,8 részesedését.
Hétfőn kezdte tőzsdei működését a Duna House, de szerdán maga az ingatlanos cég kezdeményezte, hogy egy még nem elfogadott NGM-javaslatnak megfelelően kiegészítsgék összevont kibocsátási tájékoztatójukat. Így az MNB pénteken azonnali hatállyal el is rendelte a DH-papírok kereskedésének felfüggesztését.
Óriási meglepetésre az állam meg akar szabadulni a nála levő összes OTP-részvénytől. De miért történik ez? Ha az OTP Bank részvényeinek aukciójából befolyik a várt 80 milliárd forint, az állam megszerzi annak a pénznek a felét, amit idén beruházásokra költ.
A kereskedés elindítása előtt pár perccel közölték, határozatlan időre felfüggesztik a bankrészvény adásvételét. Az állam úgy 80 milliárd forintnyi OTP-részvényt akar ma a piacra önteni, ami meg nagyon odavágna az árnak.
A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi időszakban aktivitást mutat a tőzsdepiac átalakításában, ennek egy részeként a Napi.hu portál értesülései szerint Matolcsyék heteken belül kiválthatják az osztrák tulajdonosokat a Budapesti Értéktőzsdéből, így újra magyar többségi tulajdonosa lehet a BÉT-nek.
A Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) tulajdonrész megszerzésére törekvő Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy állami cégek bizonyos tulajdonrészét is tőzsdére vinné, sőt, egy értékpapírosítási törvényjavaslatot is készített már – mondta Windisch László MNB-alelnök a Magyar Időknek.
A vezető részvények kivétel nélkül gyengültek az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a tőzsde részvényindexe, a BUX 786,36 pontos, 3,55 százalékos eséssel, 21 333,90 ponton zárt pénteken.
Hétfőn délelőtt fél 10-re valamivel több mint 5 százalékot esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a kedvezőtlen nemzetközi hangulatot követve, s 21 ezer pont közelébe csökkent.
A világ harmadik legjobban teljesítő részvényindexe lett a BUX az első fél évben, miután több mint 30 százalékot emelkedett – írja a csütörtöki Világgazdaság.
Az IBUSZ részvényeivel indult meg a kereskedés 1990. június 21-én a budapesti tőzsdén, a legfiatalabb részvény a Norbi Update Lowcarb-é. Nagyágyúk voltak a tőzsde elnökei. 117 társaság részvényei fordultak meg 25 éves BÉT-en, ám mára mindössze 45 cég maradt. A hazai tőzsde marginalizálódása egy ideje tart, és egyelőre nem látszik, mitől állna meg.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma a nagypéntek miatti csonka héten több mint felére esett az előző hetihez képest, a vezető részvények árfolyamai vegyesen teljesítettek, a BUX értéke kismértékben nőtt.
A veszteségeket a devizahitelek átszámolása, valamint a szlovák és a magyar bankadó okozta a csoportnak – mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Az igazgatóság 145 százalékos osztalék fizetését indítványozza a közgyűlésnek.