Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hivatalosan is bejelentette a jegybank, hogy ismét nemzeti tulajdonba került a Budapesti Értéktőzsde, miután 13,2 milliárd forintért megvették a BÉT többségi, 68,8 részesedését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minősített többségi tulajdonosává válik a magyar értéktőzsdének, amely ezzel a lépéssel ismét nemzeti tulajdonba kerül – jelentette be kedden a jegybank azt követően, hogy pénteken aláírták az adásvételi szerződést a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CESEEG AG-val és az Österreichische Kontrollbank AG-val.
Az adásvételről már hétfőn beszámoltunk, de egészen hivatalos megerősítést csak most nyert a hír.
Tekintettel arra, hogy az adásvételhez a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges, a jegybank tervei szerint a tranzakció zárása 2015 december közepén valósulhat meg.
A vételár részvényenként 3550 forint, azaz a teljes csomagért 13,2 milliárd forintot fizet a jegybank. A tőzsde vételára a jövőbeli eredményességen túl tükrözi a BÉT-nek a KELER-csoportban meglévő közel 47 százalékos részesedésének értékét is. A BÉT vételárának meghatározását független, nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapozta meg – közölte az MNB.
Az ügylettel az MNB részesedése – mivel már eddig is a részvények 6,95 százalékát birtokolta – 75,8 százalékra nő a BÉT-ben. Az új piacfejlesztési stratégia kialakításában és megvalósításában az MNB együtt szeretne működni a jelenlegi meghatározó társtulajdonosokkal, a nagyszámú kisrészvényesnek pedig vételi ajánlatot kíván tenni – olvasható a jegybank közleményében.
A BÉT alapvető gazdasági szerepe, hogy a hazai vállalatok számára tőkebevonási lehetőséget biztosítson. Ezt a szerepét a hazai tőkepiac az elmúlt években – a régiós tőzsdeszövetség, a CEESEG tagjaként – egyre kevésbé töltötte be. A tőzsde keresleti oldalán ma a külföldi intézmények túlsúlya a jellemző. A kibocsátások száma és a forgalom olyannyira lecsökkent, hogy a tőkepiac jelenleg nem tölti be szerepét, így – a nemzetközi trendeknek megfelelően – az állam beavatkozása vált szükségessé – magyarázta az MNB.
A BÉT meghatározó tulajdonosaként a magyar jegybank számos olyan stratégiai újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják, és amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. E stratégia, illetve a tőzsde működésének átalakítása eredményeként egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban, amely egyre hatékonyabb módon szolgálja a gazdasági növekedést – fejtette ki közleményében a jegybank. A BÉT változatlanul a XETRA kereskedési platformon keresztül bonyolítja le ügyleteit – tette hozzá az új tulajdonos.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.