Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
„Ha csak pár menekült érkezik, észre sem vesszük, ha naponta tízezrével zúdulnak az országra, baj van” – szemléltette a hvg.hu-nak névtelenül az egyik befektetési cég vezetője, mi a lényege annak az újfajta – a tőzsde technikai rendszerén keresztül, ám a tőzsdei kereskedésen kívül zajló – aukciónak, amellyel az állam értékesíti az OTP Bank Nyrt. 5,12 százalékos részvénypakettjét. Hasonló privatizációs technikára a magyar tőkepiacon még nem volt példa. Ha ugyanis egy ekkora részvénycsomagot a tőzsdén próbálnak meg eladni, az felborítja a piacot, napokig-hetekig eladói nyomás alatt tarthatja, ami drasztikus áreséssel járhat. Az OTP esetében ilyen tömegű papírt körülbelül egy hónap alatt adnak-vesznek a tőzsdén. Az állam persze el is húzhatta volna az értékesítést, de akkor is be kellett volna jelentenie, hogy eladóként megjelent a piacon, amikor a részesedése 5 százalék alá esik.
Jóárasítás?
Árfolyamesésre így is számítani lehetett, tőkepiaci szakértők úgy számoltak, a csütörtökön felfüggesztett bankrészvény utolsó, szerdai záró árához képest 6-11 százalékkal alacsonyabb áron vásárolhatnak a befektetők az aukció keretében, s a következő napokban-hetekben olcsóbbá válhat a papír a tőzsdén is. Végül ez be is következett, a Portfolio csütörtök este a Reutersre hivatkozva azt jelentette: az állam 5322 forintos átlagáron száll ki az OTP-ből. Sem az eladó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szabott meg előre semmit, nincs elvárt minimumár – az aukció déli lezárása után, a délutáni órákban döntenek arról, milyen ársávot tartanak elfogadhatónak, s e szerint mely ajánlattevőknek, mennyi részvényt osztanak le. A licit titkos, a szereplők nem tudják, mit ajánlanak a többiek.
Orbán Viktor és Csányi Sándor a Pancho Aréna megnyitóünnepségén 2014. április 21-én
Stiller Ákos
Az, hogy az államnak szüksége van arra, hogy vagyontárgyainak eladogatásából pénzhez – s nem is kevéshez – jusson, az idei költségvetésből kiolvasható. Az Orbán-kormány által preferált nagyberuházásokra összesen 200 milliárd forintot irányoztak elő az úgynevezett Beruházási Alapban, s ebből 169 milliárd az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából érkezne. Ennek összetételét a kormány eddig nem volt hajlandó részletezni, arra hivatkozva, nehogy a potenciális vevők időben felkészülhessenek. Csakhogy 2015 első félévében a pénz töredéke jött be csupán, mivel mindössze néhány ingatlant adtak el. Ezért kézenfekvő, hogy – amint Lázár János, a Miniszterelnökség feje fogalmazott, épp az aukció alatt tartott sajtóértekezletén – hozzányúlnak az állam „fekvő és holt” vagyonához.
A jelek szerint ebbe a „fekvő és holt” kategóriába tartozik az OTP Bank és a föld. A Beruházási Alap 2015-re előirányzott kiadásai között olyan célok szerepelnek, mint a Nemzeti Olimpiai Központ 41 milliárdos, a Paks II. 28 milliárdos, a Ludovica Campus 4 milliárdos, a börtönbővítés 4 milliárdos fejlesztése, továbbá számos stadion, uszoda és egyéb sportlétesítmény (például a Nemzeti Lovarda) egyenként is általában milliárdos ráfordítást igénylő építése, bővítése. Oktatási intézmények is csinosodnának e pénzből, például kétmilliárdból a Lakitelek Népfőiskola.
Bankba be, bankból ki – mi értelme van ennek?
Kérdés persze, miért épp az OTP került sorra először? Amire az volt a lényeget nyilvánvalóan kikerülő válasz, hogy az állam teljesítette, amit a nemzeti bankrendszer kiépítésében el akart érni, annak immár több mint a fele magyar kézben van. Ez az arány az államivá lett MKB Bank és a Budapest Bank gyorsított magánosítása után sem változik meg lényegesen. Állami tulajdon azonban – már csak a magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlása okán is – a többi tőzsdei blue chipben is akad, a Magyar Telekomban ugyan minimális, 0,01 százalékos, de a Molban 24,7, a Richterben pedig 25,25 százaléknyi. Utóbbi kettő piaci értéke nagyságrendileg nagyobb, mint az OTP-paketté, azok összességében több százmilliárdos tételek.
„Az OTP keresett papír, ezért privátbanki ügyfeleinket tájékoztattuk az aukció lehetőségéről, hogy rajtunk keresztül ők is beszállhassanak tetszés szerinti árajánlattal, tetszőleges mennyiségre” – mondta a hvg.hu-nak az aukció 13 hivatalos, közvetlen résztvevőjéből az egyik cég munkatársa. (Őket egyébként technikai rendszerük alkalmassága miatt választották ki.) Elvileg a lakossági kisbefektetők is beléphettek a hivatalos licitálókon keresztül, de ők aligha értesültek a lehetőségről, amit az állami eladó csak előző este közölt, épp azért, hogy senki se készülhessen fel rá. Arról nem beszélve, hogy az ügyfeleknek mindössze másfél órájuk volt ajánlataik beadására, mert esetükben – pusztán technikai okok miatt – 20-30 perccel hamarabb zárult a licit.
OTP bank a Nyugati téren
Fülöp Máté
A brókerek arra számítanak, hogy a némi diszkonttal megvehető OTP-pakett az egész piacot felpezsdíti, s hetekig élénkebb lesz a tőzsdei forgalom Budapesten. (Emlékezetes, hogy tavaly, amikor a Dana egy más típusú aukcióban eladta Mol-részvényei 4 százalékát, tartósan 12 ezer forint alá esett a kurzus.) Mindez illeszkedhet azon kormányzati törekvésbe, hogy állami – pontosabban jegybanki – közreműködéssel emeljék az egyre jelentéktelenebbé váló magyar börze súlyát, amire az OTP-részvény kétségtelenül az egyik legalkalmasabb eszköz (lásd erről az e heti HVG cikkét). A részletekről senki sem mert többet kiszivárogtatni, mert a szereplőket, különösen a szervezéssel megbízott Equilor brókercéget és magát az aukcióra egyébként meghívott OTP-t olyan szigorú titoktartásra kötelezte az állami eladó, hogy a saját ügyfeleiknek sem adhattak tanácsot.
