Kemény adat érkezett az iskolai zaklatásról
A magyar diákok ötödét érinti.
A munkahelyi megfélemlítésnek számos komoly és negatív hatása van a munkavállalókra és a cégekre egyaránt, ezért mindenki számára előnyös a felismerése.
„Az iskola egy külön univerzum. Bemész, és az a világ” – véli Wéber Anikó, aki tanítói tapasztalatai alapján az iskolai bántalmazásokról írt megrázó könyvet. Az osztály vesztese a diákoknak éppúgy szól, mint a szülőknek, tanároknak. Interjú.
Miért nincsenek kampányok az iskolai erőszak megelőzéséért? Tisztában vagyunk-e azzal, mi ellen kell küzdeni? Fel vannak-e vértezve a pedagógusok azzal a tudással, amely ehhez kell? És van-e erejük és idejük konfliktuskezeléssel foglalkozni? Földes Petra mentálhigiénés szakember, az Osztályfőnökök Szakmai Egyesületének elnökségi tagja beszélt erről a HVG-nek.
„Túl nagy”, „túl kicsi”, „túl lapos”, „túl hájas” – nők milliói állapítják meg napi rendszerességgel, hogy legalább egy, de inkább több testrészük rémületesen ronda. Erre a jelenségre rak rá egy lapáttal az ún. body shaming, vagyis olyan emberek nyilvános alázása, akiknek a testi adottságai nem felelnek meg az épp aktuális szépségideálnak. A közösségi média korában bárki könnyedén áldozattá válhat, de nem kell aggódni, a tökéletlen testű elsöprő többség már elindította a válaszcsapást.
Az iskolatársak csúfolódásának, piszkálódásának hatása évtizedekig hatással van az áldozat testi egészségére: 50 százalékkal növeli annak az esélyét, hogy 45 éves korára elhízott legyen - derült ki a londoni King's College hosszú távú, nagyszabású kutatásából.
Az iskolai bántalmazás, akárcsak a szóbeli agresszió, egyre növekvő probléma Magyarországon, miközben sok esetben se a társadalom, se maga a pedagógusi kar nem elég támogató akkor, ha valaki nem tudja megvédeni magát az erőszaktól. Finnországban egy megdöbbentően hatékony, konyhakész modellt dolgoztak ki az iskolai erőszak csökkentésére, melyet szinte azonnal át lehetne venni. Dr. Jármi Évával, az ELTE- PPK iskolapszichológiai tanszékének adjunktusával beszélgettünk a program bevezethetőségéről, és hogy Finnországban miért csodálatos gyereknek lenni.
Pontos adatok nincsenek, de a kortársak közötti szexuális zaklatás valamilyen mértékben valószínűleg mindennapos a (kis)kamaszok között. Nehéz persze eldönteni, mi számít annak: a durva viccektől a lányok fogdosásáig és a durvább esetekig széles a skála. A pedagógusok sokszor eszköztelennek érzik magukat, és inkább, ha tehetik, hárítják, elhallgatják az ilyen ügyeket. Pedig súlyos esetekben jelentési kötelezettségük is van.
Mások megalázása, a módszeres kegyetlenkedés a gyerekek és fiatal felnőttek világának is része. A szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség (talán terrorizálásnak lehetne fordítani) jelen van az iskoláinkban, s bár a kiközösítettek eddig nem rendeztek iskolai vérfürdőt, a kamaszkori öngyilkossági kísérletek előidézője lehet egy ilyen kilátástalan helyzet. Ahogy az az iskolai környezet is, amely eltűri ezt. Jármi Éva pszichológussal, az ELTE-PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ oktatójával beszélgettünk.