Ha jó vagy, könnyen válhatsz a munkahelyi bullying áldozatává

A munkahelyi megfélemlítés, „bullying” akkor fordul elő, amikor egy személy vagy egy csoport egy másik személy ellen fordul indokolatlan, kellemetlen, megfélemlítő módon. A bántalmazó általában magas beosztású személy, de lehet egy éretlen, bizonytalan természetű kolléga is. A munkahelyi megfélemlítés könnyen a következménye lehet az autokratikus irányításnak, és szinte virágzik az olyan vállalatoknál, amelyek megengedik vagy akár bátorítják is ezt a fajta negatív viselkedést.

A bullyingnak számos formája lehet:

• Kiabálás, káromkodás, vagy más verbális visszaélés egy alkalmazottal szemben
• Az alkalmazott indokolatlan kritizálása és hibáztatása
• Az alkalmazott kiszorítása a cég tevékenységeiből, vagy munkájának szándékos ignorálása
• Olyan intézkedések végrehajtása, amelyek zavarba hozzák vagy megszégyenítik a munkavállalót
• Gyakori viccelődés egy bizonyos munkatárson

Nem a bullying kategóriába esik:

• A beosztottjait folyamatosan kritizáló, kiabáló vezető: bár egy rossz vezető kellemetlen hellyé teszi az irodát, még nem számít megfélemlítőnek, hacsak nem egy valakire, vagy egy szűk csoportra korlátozódik ez a fajta viselkedése.
• A munkatárs, aki mindennel szemben kritikus, ellopja mások ötleteit, másokat hibáztat a kudarcaiért, és gyakran tesz bántó megjegyzéseket másokra. Ez a fajta viselkedés a szegényes szociális készségekről, de nem a megfélemlítésről árulkodik, hacsak nem egyetlen kollégára irányul.
• Negatív megjegyzések vagy cselekedek, melyek egy személy nemére, etnikai és vallási hovatartozására, vagy más védett státuszára vonatkoznak. Ezek ugyanis a munkahelyi diszkrimináció jelensége alá tartoznak, és a bullyinggel ellentétben jogellenesek.

A szimpla goromba viselkedés és a megfélemlítés között tehát különbséget tesz a negatív viselkedés gyakorisága, időtartama, szándékossága, valamint hogy a célpont egy egész munkaközösség, vagy csak egy személy, illetve szűk csoport.

Nem a „szemüveges, pattanásos” lesz az áldozat

Fontos megérteni, hogy a munkahelyi bántalmazás áldozatai általában nem a leggyengébb játékosok, hanem épp ellenkezőleg, a kiváló IT-szakemberek, pénzügyesek, mérnökök, vagyis a legjobbak. Általános tévhit - akárcsak az iskolai bántalmazás esetében –, hogy a munkahelyi bullying elsősorban a „szemüveges, pattanásos”, vagyis a magányos, furcsa, vagy szimplán csak a nehezen beilleszkedő emberekre irányul. A bántalmazott ugyanis valamiképpen „fenyegető” a bántalmazóra nézve, például sokkal képzettebb, magasabb az érzelmi intelligenciája… stb. A bántalmazottak között gyakran olyan veteránokat találunk, akik mentorálják az új belépőket. A bántalmazó ellenben, miközben remek manipulációs és irányítási képességekkel rendelkezik és mindent versenynek lát, nem érzi magát képesnek arra, hogy a saját érdemei szerint versenyezzen. Ezért piszkálnia kell a jobb munkaerőt, hogy erősebbnek érezze magát nála.

Rémisztő statisztika

A Workplace Bullying Institute (WBI) szerint akár minden harmadik munkavállaló az áldozatává válhat a munkahelyi megfélemlítésnek, és a munkahelyek mintegy 20% csúszik át a bullyingból a zaklatásba. A New York Times szerint az „elkövetők” legalább 60%-a férfi, akik egyenlő arányban bántalmazzák nő és férfi munkatársaikat. A női bántalmazók ezzel szemben nagyobb valószínűséggel az azonos nemű beosztottjaikat egrecíroztatják, mivel egy férfi-orientált munkahelyen sokkal több nyomás nehezedik a női vezetőkre, és az előléptetésért folyó verseny is nagyobb a nők között.

Magyarországon a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja készített felmérést a munkahelyi stresszről 2014-ben. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40%-a számolt be arról, hogy szenved a munkahelyén a szekálástól.

Nincs speciális jogszabály a munkahelyi megfélemlítésre

Ám függetlenül attól, hogy kitől ered, a munkahelyi bullyingnak komoly negatív következményei lehetnek, mint például a hiányzások miatti alacsony teljesítmény, a csökkent önbecsülés és depresszió, a stressz miatti kapcsolati zavarok és egészségügyi panaszok, esetenként poszttraumatikus stressz szindróma. A bullying azonban nemcsak a munkavállalóknak, de a cégeknek sem túl kifizetődő, hiszen magas fluktuációt eredményez, amely miatt rengeteg veszteség éri a vállalatot a felvételi eljárás és a gyors utánpótlás magas költségei miatt. A munkavállalók alacsony teljesítménye, gyakori betegállománya szintén nincs jó hatással az üzletre, nem beszélve arról, hogy egy ellenséges munkakörnyezetbe sokkal nehezebb magasan kvalifikált, tehetséges alkalmazottakat felvenni.

Ezen negatív hatások miatt néhány nyugati vállalat zéró toleranciát írt elő a munkahelyi bullyingre. Ugyanakkor a legtöbb cégnél a megfélemlítés az általános gyakorlat. Ezek a vállalatok általában nem szándékosan és kimondva támogatják a bullyingot, de súlyosbítják a problémát azzal, hogy nem veszik komolyan a jelenséget, vagy a problémamegoldás helyett a hibáztatás eszközéhez fordulnak.

Jelenleg a munkahelyi megfélemlítésre vonatkozó speciális jogszabályokat csak néhány európai ország fogadja el, talán azért is, mert néha igen nehéz különbséget tenni a megfélemlítés és a személyek közötti konfliktus között. Magyarországon a Társadalomért Közhasznú Alapítvány foglalkozik a megfélemlítés megelőzésével, orvoslásával és megszüntetésével.

A Bullying Statistics cikkének felhasználásával