A börtönök és a sajtószabadság helyzete Olaszországban finoman szólva sem rózsás. Van azonban egy terület, ahol a börtönök és a sajtószabadság egyedülálló módon metszik egymást: a börtönmagazinok terén, amelyek a börtönökben, fogvatartottak részvételével készült kiadványok. A Pulse együttműködés keretében készült írásban kitérünk a magyar helyzetre is.
Bizonyíthatóan a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében lett rühes egy fogvatartott, ami nem csak betegséggel járó kellemetlenség miatt baj, hanem azért is, mert ezért csúszik sokat a tárgyalása – állította lapunknak az érintett fiatal férfi ügyvédje. A büntetés-végrehajtásnál annyit elismertek, előfordul, hogy fogvatartottaknál bizonyos bőrbetegséget, például rühességet diagnosztizálnak, de állítják, nem jellemzőek az ilyen esetek. A jogvédő szerint azonban nagyon is gyakoriak, mert katasztrofális a higiénia és a betegségek kezelése a túlzsúfolt cellákban.
Hivatalosan eddig tizenhárom fogvatartott halt meg koronavírus miatt a hazai börtönökben, a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint mindannyian a tököli rabkórházban. Csakhogy a hvg.hu információja szerint az áldozatok között van a 2008-as pécsi kézigránátos gyilkosság miatt elítélt egyik férfi is, aki néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy a sopronkőhidai fegyházban illegálisan készített videóit tette fel a netre. Két, egymástól független forrás is megerősítette lapunknak, hogy ő nem Tökölön, hanem egy budapesti kórházban halt meg. Ez úgy lehetséges, hogy amikor már beteg volt, büntetése félbeszakítását engedélyezte a börtön parancsnoka. Éppen ezért szerettük volna megtudni, hogy egészségügyi okokból hány büntetés-félbeszakítást engedélyeztek idén a börtönökben, ám ezt az adatot a BVOP nem árulja el.
Több ezren érdeklődtek, közel 3300-an pedig önéletrajzot is beadtak a kormány által meghirdetett büntetésvégrehajtási álláshelyekre - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter egy parlamenti kérdésre.
Rövidebb időt töltsenek a rabok a börtönben, hatásosabban tehessenek panaszt, és ha igazuk van, kapjanak sérelmükkel arányos kártalanítást – ezt tartalmazza egy kedden benyújtott törvényjavaslat.
Az uniós joghoz alkalmazkodva ezután szabad lesz az elítélteknek mobilt használni az itthoni börtönökben – írja a Bors. A lap szerint a rabok olyan speciális készülékeket kapnak, amelyeket nem lehet hívni, csak ők kezdeményezhetnek hívást, és csak az előre megadott számokat érhetik el. A beszélgetéseket lehallgatják.
Aki börtönből szabadul, újjászületik – mondják. De egyáltalán nem könnyű ez az újjászületés. A benti szigorú rend után mindennap olyan döntéseket kell hozniuk a frissen szabadultaknak, amelyek nem térítik vissza őket a rossz útra. Két börtönviselt férfi, önkéntesek segítségével egy úgynevezett félutas házat hozott létre, amelyre támaszkodva talán sikerül visszailleszkedniük a társadalomba.
Az Alkotmánybíróság kedden kezdi meg annak a beadványnak a tárgyalását, amely szerint a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés sérti az Emberi jogok európai intézményét.
Egy büntetésvégrehajtási főtörzsőrmester 50 ezer forintért vállalta, hogy tiltott tárgyat csempész be a börtönbe. A bűncselekményt kéősbb beismerte, szolgálati viszonya megszűnt.
Óránként 170-180 forintot keresnek a szegedi Csillag börtön dolgozó elítéltjei, amelyből napi 330 forint lejön az étkezésre, de a telefon például percenként 110 forintba kerül. Nem csoda, hogy van olyan rab, aki 22 év munka után 50 ezer forintott tudott összegyűjteni. Van-e elegendő munka, munkadíj, amiből fizethetnének az elítéltek, vagy csak az intézmények önfenntartására való törekvés a cél? Mi lesz, ha még a tévézésért is fizetni kell majd? Szegedi riportunkat olvashatják.
Az átlagember először halálra ítélné azt, aki bűncselekményt követ el, majd sajnálni kezdi, amikor bekerül a börtönbe, de ha tévé is van esetleg a cellában, akkor megint felháborodik. A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben viszont úgy gondolják, esélyt adnak az elítélteknek, hogy a társadalomba ne bűnözőként menjenek vissza. Feldmár intézetes Mesekör, előadás a gyerekeknek, zenélés a falunapon, csoportterápia a szabadulás előtt. Interjú Budai István börtönparancsnokkal.
Az árvízi védekezésben eddig kétezernél több elítélt vett részt, foglalkoztatásuk során rendkívüli esemény nem történt - mondta el a komáromi vasútvonal mellett tartott hétfői sajtótájékoztatón a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese, Schmehl János.
A budapesti börtön szerint megsértette jó hírnevüket az öt hónapig raboskodó Stohl András, amikor börtönélményeiről könyvet írt. Az emiatt indított per csütörtökön kezdődik.