Eddig a magyarországi börtönökben dolgozók közül öten, míg a fogvatartottak közül tizenhárman vesztették életüket a koronavírus-fertőzés következtében – ezt közölte a hvg.hu-val a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az elhunytakról csak azt árulták el, hogy voltak alapbetegségeik. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy melyik büntetés-végrehajtási intézetből került ki a legtöbb áldozat, de ezt a BVOP nem akarta elárulni, mondván: a magyarországi börtönök befogadóképessége és a fogvatartotti lélekszáma is nagyon különböző, így az ilyen jellegű összehasonlítás szerintük “nem releváns, mivel alkalmas lehet a téves következtetések levonására”. A BVOP szerint azért sem érdemes börtönökre lebontva vizsgálni ezt a kérdést, mert

a börtönökben senki sem halt meg, hiszen azok a fogvatartottak, akiket elvitt a Covid, egytől egyig a tököli rabkórházban hunytak el.

Bár börtönökre bontva nem közölt adatot a BVOP, úgy tudjuk, hogy például a sopronkőhidai fegyházból kórházba szállított fertőzöttek közül ketten meghaltak. Egyikük az alvilágban Bóló gúnynéven ismert B. Sándor, aki egyike volt a 2008-as pécsi kézigránátos gyilkosságot elkövető társaságnak. (Az elkövetők egy családi házba dobtak gránátot, ami az ágyra esett és felrobbant, a szobában tartózkodó férfi és élettársa a helyszínen meghalt.) Bóló néhány éve azért került be a hírekbe, mert a sopronkőhidai fegyházban illegálisan, mobiltelefonnal készített videókat töltött fel a közösségi oldalára, egy videóban pedig egyik kint lévő haragosát fenyegette meg életveszélyesen. A sopronkőhidai fegyházból származó másik elhunytról azt tudtuk meg, hogy a fegyveres rablás miatt ülő férfi karanténban kaphatta el a fertőzést.

Fogvatatartott Sopronkőhidán, képünk illusztráció

MTI / Nyikos Péter

Két, egymástól független forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy Bóló nem a tököli rabkórházban, hanem egy budapesti kórházban hunyt el. Úgy tudjuk, a férfit Sopronkőhidáról először Tökölre vitték, majd onnan szállították el a fővárosba, ott egy "civil" kórházban hunyt el. Időközben ugyanis információnk szerint az intézmény parancsnoka engedélyezte számára a büntetés-félbeszakítást. A büntetés-félbeszakítást a parancsnokok egy évben összesen 30 napra saját hatáskörükben engedélyezhetik például egészségügyi okokból.

Kérdés, hogy ha egy súlyosan megbetegedett fogvatartott, akinek időközben félbeszakítják a büntetését és egy civil kórházban hal meg, bekerül-e a hivatalos statisztikába. Éppen ezért szerettük volna megtudni, hogy a börtönök parancsnokai idén összesen hány esetben engedélyezték egészségügyi okokból a fogvatartottak büntetésének félbeszakítását, de a BVOP erre a kérdésre megtagadta a választ. Arra hivatkoztak, hogy – idézzük – “a büntetés-végrehajtási szervezetnél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ, bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget a válaszadásra”.

Az indoklás ugyanakkor sántít, hiszen kizárólag statisztikai adatot kérdeztünk, márpedig önmagában ezeknek az adatoknak az ismeretében nem lehet beazonosítani a fogvatartottak személyét. Mivel a BVOP szerint a statisztikájukban szereplő elhunytak mindegyike a tököli rabkórházban halt meg, ezért ha helytálló az információnk, miszerint legalább egy esetben civil kórházban hunyt el egy büntetését félbeszakító rab, akkor lehetnek olyan áldozatok is, akik nem szerepelnek a hivatalos börtönstatisztikában.

A hazai börtönökben tavaly március 4-e óta vannak érvényben a speciális járványügyi szabályok. A BVOP szerint a fogvatartottak egészségi állapotát azóta is folyamatosan monitorozzák. Azokat a rabokat, akik tüneteket mutatnak, azonnal elkülönítik (karanténba teszik) és gondoskodnak az igazolt fertőzöttek gyógyításáról. A BVOP szerint folyamatos és rendszeres a helyiségek, eszközök és felületek fertőtlenítése, valamint továbbra is kötelező a védőfelszerelések használata. A rendszeres kézmosáshoz szappant, kifejezetten a kézfertőtlenítésre pedig speciális kézfertőtlenítő készítményt biztosítanak a körleteken kihelyezett adagolókból – írták a hvg.hu-nak megküldött válaszaikban.

Az általános tisztító- és fertőtlenítőszereket, melyek az egyéni környezet, zárka fertőtlenítésére szolgálnak, heti 3 alkalommal kapják a fogvatartottak. A börtönökben az elkülönítés időszaka alatt speciális szabályokat alkalmaznak, mely “kiterjed a személyes érintkezés, a fertőtlenítés, a járványügyi megfigyelés és ellátás, valamint a mozgási útvonalak szabályozására”. A raboknak és a személyi állomány tagjainak is szájmaszkot kell viselnie, előbbieknek értelemszerűen csak akkor, ha elhagyják a zárkákat.

Egy fogvatartott televíziót néz zárkájában a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben 2013. június 10-én

MTI / Nyikos Péter

Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a fogvatartottak közül hányan fertőződhettek meg. A sopronkőhidai börtönből származó belső információnk szerint csak abban az intézményben közel kétszáz fogvatartott volt eddig karanténban és akadtak olyanok is, akik nem jelezték a személyzetnek, hogy tüneteik vannak. (Sopronkőhidán közel 620 fogvatartott van, ami viszonylag alacsony szám, mert korábban ennél sokkal több rabot őriztek ott, de nemrég felújították és ma már viszonylag tágasnak, modernek mondható.)

“A járvány első hullámában tökéletes volt a védekezés, jól működött az elkülönítés, senki nem lett pozitív. A harmadik hullám azonban tarolt” – mondta egy, a sopronkőhidai fegyház belső életét jól ismerő forrásunk, aki szerint minden bizonnyal az őrök vitték be a rácsok mögé a fertőzést, hiszen a rabokhoz látogatók sem jöhetnek, személyesen csak az ügyvédeik látogathatják őket, de ők is csak teljes védőfelszerelésben tehetik ezt meg.

Az őrök viszont a munkaidő letelte után kimentek, majd a következő munkanapjukon visszatértek, odakint pedig bárkivel találkozhattak. Vannak persze újonnan érkező rabok is, de őket a beérkezésük után két hét karantén várta, ezért is gondolja a rabok többsége úgy, hogy a személyzet vitte be a vírust.

Forrásaink szerint míg például Sopronkőhidán tavaly ősszel is többször tesztelték a fogvatartottakat, a járvány harmadik hullámában ez már teljesen elmaradt. Akadtak olyan rabok, akik úgy fertőződtek meg, hogy kontaktszemélyként karanténba kerültek és ott kapták el a vírust azoktól, akik akkor már pozitívak voltak. Jól illusztrálja az állapotokat, hogy a sopronkőhidai börtön egyik, légkondicionáló készülékekkel felszerelt új objektumát egy idő után be kellett zárni, annyi volt a fertőzött. Azóta az objektum újra megnyílt és hetente végeznek benne fertőtlenítést egy speciális géppel. Persze mindez közel sem jelenti azt, hogy Sopronkőhida járványügyi szempontból rosszabb lenne, mint bármelyik másik intézmény, de belső információkat csak onnan tudtunk megszerezni. Több forrásunk például az állampusztai börtönt emlegette, ahol viszonylag sok volt a beteg.

A járvány miatt bevezetett speciális szabályok, így például a Skype-beszélők főleg azoknak a raboknak tetszenek, akiknek a családtagjaik, rokonaik a börtöntől távol élnek, hiszen most többször és kényelmesebben, hosszú utazások nélkül tudnak egymással kapcsolatot tartani. A telefonbeszélgetésre szánható időt is meghosszabbították, ez is tetszik a raboknak, ahogy az is, hogy a webshopon most már nem csak egy, hanem akár két csomagot is rendelhetnek.

Stiller Ákos,

A börtönökben egyébként sokkal jobb az átoltottság, mint odakint, a szabad világban. A BVOP érdeklődésünkre elmondta, hogy május 6-ig bezárólag 11 568 fogvatartottat oltott be a büntetés-végrehajtási szervezet. “Valamennyi hazai börtönben megkapták első oltásukat az arra igényt tartó fogvatartottak, a vakcinákat a büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi állománya adta be az elítélteknek. Ez a teljes fogvatartotti közösség közel 66%-a, ugyanakkor már most többen kérték az oltást, mint ahányan az előzetes felmérés során jelezték” – írta a BVOP. Azok a fogvatartottak, akiket beoltanak, ugyanolyan védettségi igazolványt kapnak, mint a szabad emberek.

A börtönökben minden új igénylőnek biztosítják az első oltást, emellett az ismétlő oltásokra is felkészültek. A fogvatartottakat Sinopharm vakcinával oltották, de ha egészségügyi okokból indokolt, akkor másfajta vakcinát is biztosítanak a raboknak. A börtön személyzetének 56–59 százalékát oltották be eddig (mindenkit, aki igényelte) Pfizer és Szputnyik vakcinákkal.

A BVOP-nak saját operatív törzse van, ez dönt a járványügyi szabályokról, ahogy arról is, hogy mikor lazítanak majd ezeken a szabályokon. A BVOP szerint utóbbiról majd a védettség kialakulása után dönt az operatív törzs, ahogy arról is, hogy milyen “előnyökhöz” juthatnak majd azok a rabok a rácsokon belül, akiknek védettségi igazolványaik vannak azokkal szemben, akiknek nincs.