100 évre elég foszfort találtak Norvégiában, akkumulátorokat, napelemeket gyárthatnak belőle
Norvégia dél-nyugati részén nagyjából 70 milliárd tonna foszfátkőzet pihen a mélyben. A világnak évente körülbelül 50 millió tonna foszforra van szüksége.
Norvégia dél-nyugati részén nagyjából 70 milliárd tonna foszfátkőzet pihen a mélyben. A világnak évente körülbelül 50 millió tonna foszforra van szüksége.
Ahhoz, hogy az ember a Hold felszínén életben maradjon, elengedhetetlennek tűnik az égitest erőforrásainak felhasználása. Például bányászással. Az ehhez vezető első lépést teszi meg a NASA októberben.
Érdemes körültekintőnek lenni, mivel a rosszindulatú felek eszköztára kimeríthetetlen: folyamatosan érkeznek az újabbnál újabb módszerek a felhasználók átverésére, most például egy, a Chrome frissítésének hibájára figyelmeztető üzenettel próbálják megvezetni az embereket, akik számítógépére könnyen felkerülhet egy igen veszélyes program.
Sajtóértesülések szerint Szerbia csomagban kapna egy elektromos autógyárat, és a Jadarban egyszer már befékezett lítiumbányát, mindezt kőkemény külpolitikai feltételekhez láncolva.
Greta Thunberg is megjelent a falurombolás helyszínén.
Az akkumulátorokban is nélkülözhetetlen ritkaföldfémek 98 százalékát jelenleg Kínából importálja az Európai Unió, egy svéd bányavállalat azonban most talált egy olyan lelőhelyet, amellyel ez a függés csökkenthető lehet – ha nem is azonnal.
A miniszterelnök az energiaválságot enyhítené a barnakőszén-bányászat felpörgetésével, nem törődve a széntüzelés környezeti ártalmaival. Ráadásul ember sem nagyon akad, akit a föld kincseiért a mélybe lehetne küldeni.
Jelenleg ezeket 98%-ban Kínából importálják, és ez jelentős zsarolási potenciál, hiszen a gazdaság egyre több ágában elengedhetetlenek ezek az anyagok. Csakhogy a ritkaföldfémek bányászata károsítja a környezetet, ezért a helyi lakosság igencsak ellenáll.
Az AsicMinerz csapata rendezvények és workshopok segítségével próbálja a kriptovaluták világát érthetőbbé tenni a többség számára.
Az óriási víznyelőt egy rézbánya közelében fedezték fel.
Négy napon belül ez a második bányaszerencsétlenség Lengyelországban.
Nem egy játékmozdonyról van szó, hanem egy bányászati monstrumról, ami több száz tonna nyersanyagot szállít.
Európa legnagyobb lítiumbányáját szeretné felépíteni egy brit-ausztrál vállalat a nyugat-szerbiai Jadar-völgyben. A lítium nélkülözhetetlen az elektromos autók akkumulátoraihoz, a kontinensen pedig nincs még egy ekkora lelőhely. Hónapokon át tartó tiltakozó akciók és a közelgő parlamenti választások hatására a környezetpusztító bányanyitást leállították. De megúszhatja-e egy helyi település a falurombolást, ha a gazdasági érdekek az ellenkezőjét diktálják? A Deutsche Welle riportja.
Egy október elseje óta működő szervezethez kerül, amelynek élére a Miniszterelnöki Kormányiroda volt közigazgatási államtitkára nevezték ki.
Az építőiparnak egyre több sóder és homok kell, a lelőhelyek pedig megművelt területek alatt húzódnak. Így sok helyen összekaptak a földön a gazdák és a kavicsbányászok, akik amúgy mindannyian haszonélvezői az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának.
Egy 438 hektáros kiskunlacházi és délágyházi területről szóló rendelkezéssel egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája.
Jelentős előrelépést tehet India a tisztább közlekedés felé, ha kiaknázza a nemrégiben feltárt lítiummezőt.
Rekordszintre nőtt a szén ára, és a bányatársaságok nyeresége, sőt a fűtőanyag globális fogyasztása is csúcsot dönthet. Az energiaínség hátrébb sorolja az éghajlatváltozási szempontokat.
A szerb környezetvédők szerint a kormány nem a jogi előírásoknak megfelelően szüntette meg a Rio Tinto vállalattal kötött szerződést, ezért az bármikor – például az áprilisi választások után – újra aktiválható.