A gazdákkal meccselnek a kormány kegyeiért a bányászok, és nyerésre állnak

Kellemetlen levelet kapott a Pest megyei Sóskút több földtulajdonosa a nyár elején: bányát akarnak nyitni a megművelt birtokukon. A nyár még véget sem ért, a bányavállalat már meg is kapta az engedélyt, hogy az adott termőföldeket kavics és homok kitermelésére használja. A tulajdonosok közül nem mindenkinek volt ínyére a változás, de a jogszabály ilyen esetben a kisajátítást is lehetővé teszi. Ráadásul a földhivatali és bányafelügyeleti nyilvántartással sem volt minden rendben: volt olyan birtokos, akinek csak az után vezették rá az ingatlana tulajdoni lapjára, hogy bányatelekről van szó, miután a vállalkozó, a Kvarchomok Kft. benyújtotta kérelmét a szomszédos bányaüzemének bővítésére.

A Kvarchomok az a vállalat, amelyről a nyár elején derült ki, hogy az állam zárt körű pályázatán nyerte el a kitermelés lehetőségét több száz hektár kiskunlacházi területen. A sóskúti cég 2020-ban került az egyik legnagyobb magyarországi építőipari vállalatcsoport, az ugyancsak sóskúti központú Bayer Construct és így az 57. leggazdagabb magyar, Balázs Attila tulajdonába.

Kavicskirállyá koronázta a kormány a vállalkozót, aki szívességet tett Mészáros Lőrincnek

Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának.

A sóskúti gazdák némelyike ugyan próbált ágálni a bányászati érdekekkel szemben, de hasztalanul. A Kvarchomok március végén nyújtotta be kérelmét a kormányhivatalhoz, a földhivatal június elején tartott szemlét a területen, és volt olyan tulajdonos, aki csak június közepén kapott értesítést róla, hogy a földje bányatelek.

A fejlemények alapján az valószínűsíthető, hogy az érintett földdarabok bányatelek mivoltának bejegyzését még 1999-ben mulasztották el, és azóta az ingatlanok minden dokumentuma teher- és egyéb jogoktól mentesen tartotta nyilván a területeket – ám ez a mulasztás most nem ingatta meg a hatóságokat abban, hogy utólag, minden határidőt évtizedekkel túllépve megtegyék a bejegyzést. Sőt az sem zavart senkit, hogy a helyi önkormányzat 2019-ben a kérdéses, 17 hektáros területet kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe sorolta át; ennek a hatálybalépése ugyan még nem történt meg, de a jóváhagyása már átfutott a hivatalokon, és senki, a Kvarchomok sem kifogásolta azt.

Így természetesen az is csak az eddigi tulajdonosokat izgatta, hogy a Kvarchomok négyzetméterenként 280 forintos ajánlati ára szigorúan a termőföld státusra vonatkozott, vagyis a gazdák nem tudták érvényesíteni a kereskedelmi átsorolás esetén a környéken szokásos 5-6 ezer forintos négyzetméteráraknak még a töredékét sem. Megegyezés híján maradt tehát a kisajátítás, a kormányhivatal augusztus 2-ai engedélye gyakorlatilag ezt készítette elő.

A Magyar Építők szakportál mindenesetre már július elején hírül adta, hogy 2021 végéig a Bayer Construct ötszörösére növelné a sóskúti kitermelést. A cég a HVG érdeklődésére azzal érvelt, hogy tudomása szerint a termőföldek évtizedek óta a bányatelek részei, a Kvarchomok a termőföld helyben szokásos áránál magasabb vételi ajánlatot tett, és a kisajátítás után a föld az állam tulajdona lesz, vagyis a bányavállalat csak hasznosíthatja azt.