Kellemetlen levelet kapott a Pest megyei Sóskút több földtulajdonosa a nyár elején: bányát akarnak nyitni a megművelt birtokukon. A nyár még véget sem ért, a bányavállalat már meg is kapta az engedélyt, hogy az adott termőföldeket kavics és homok kitermelésére használja. A tulajdonosok közül nem mindenkinek volt ínyére a változás, de a jogszabály ilyen esetben a kisajátítást is lehetővé teszi. Ráadásul a földhivatali és bányafelügyeleti nyilvántartással sem volt minden rendben: volt olyan birtokos, akinek csak az után vezették rá az ingatlana tulajdoni lapjára, hogy bányatelekről van szó, miután a vállalkozó, a Kvarchomok Kft. benyújtotta kérelmét a szomszédos bányaüzemének bővítésére.
A Kvarchomok az a vállalat, amelyről a nyár elején derült ki, hogy az állam zárt körű pályázatán nyerte el a kitermelés lehetőségét több száz hektár kiskunlacházi területen. A sóskúti cég 2020-ban került az egyik legnagyobb magyarországi építőipari vállalatcsoport, az ugyancsak sóskúti központú Bayer Construct és így az 57. leggazdagabb magyar, Balázs Attila tulajdonába.
Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának.
A sóskúti gazdák némelyike ugyan próbált ágálni a bányászati érdekekkel szemben, de hasztalanul. A Kvarchomok március végén nyújtotta be kérelmét a kormányhivatalhoz, a földhivatal június elején tartott szemlét a területen, és volt olyan tulajdonos, aki csak június közepén kapott értesítést róla, hogy a földje bányatelek.
A fejlemények alapján az valószínűsíthető, hogy az érintett földdarabok bányatelek mivoltának bejegyzését még 1999-ben mulasztották el, és azóta az ingatlanok minden dokumentuma teher- és egyéb jogoktól mentesen tartotta nyilván a területeket – ám ez a mulasztás most nem ingatta meg a hatóságokat abban, hogy utólag, minden határidőt évtizedekkel túllépve megtegyék a bejegyzést. Sőt az sem zavart senkit, hogy a helyi önkormányzat 2019-ben a kérdéses, 17 hektáros területet kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe sorolta át; ennek a hatálybalépése ugyan még nem történt meg, de a jóváhagyása már átfutott a hivatalokon, és senki, a Kvarchomok sem kifogásolta azt.
Így természetesen az is csak az eddigi tulajdonosokat izgatta, hogy a Kvarchomok négyzetméterenként 280 forintos ajánlati ára szigorúan a termőföld státusra vonatkozott, vagyis a gazdák nem tudták érvényesíteni a kereskedelmi átsorolás esetén a környéken szokásos 5-6 ezer forintos négyzetméteráraknak még a töredékét sem. Megegyezés híján maradt tehát a kisajátítás, a kormányhivatal augusztus 2-ai engedélye gyakorlatilag ezt készítette elő.
A Magyar Építők szakportál mindenesetre már július elején hírül adta, hogy 2021 végéig a Bayer Construct ötszörösére növelné a sóskúti kitermelést. A cég a HVG érdeklődésére azzal érvelt, hogy tudomása szerint a termőföldek évtizedek óta a bányatelek részei, a Kvarchomok a termőföld helyben szokásos áránál magasabb vételi ajánlatot tett, és a kisajátítás után a föld az állam tulajdona lesz, vagyis a bányavállalat csak hasznosíthatja azt.