Szép csendben jócskán megemelte az állami cégek vezetőinek juttatását a kormány: míg például az egyszerű MÁV-dolgozók jelentős része idén nem számolhat érdemi jövedelemnövekedéssel, a menedzsment tagjai eddigi bérük akár két- és félszeresét is hazavihetik alapbérként. A vezetői bérekről szóló szabályozás egyszerre következetlen, képmutató és igazságtalan.
Nyílik az olló a közmunkások bére és a minimálbér között, mert a jelek szerint a idén nem emeli a kormány az előbbiek fizetését. A közmunkások nettó alapbére nyolcórás munkaidő esetén 51 847 forint volt.
Három ágazat szakszervezetei fognak össze, hogy eléjék a pedagógusok, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását és a bérelemésüket.
Január 1-jétől újabb öt százalékkal nő a honvédségnél dolgozók bére, és emelkednek a béren kívüli juttatások is – jelentette be a honvédelmi miniszter az erről szóló megállapodás aláírása előtt hétfőn Budapesten.
A Magyarországon működő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra az idei 3,7 százalékos átlagos emelés után - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb bérezési tanulmányából. A fizetések között majdnem tízszeres különbségek vannak.
Nagy ötlettel álltak elő a szocialisták: aláírásgyűjtéssel kényszerítik rá a kormányt, hogy hatalmas béremelést hajtson végre a közszférában. A kezdeményezés kissé komolytalan, miközben a közszféra béremelésének követelése aktuális és jogos. A magyar államot működtetők évek óta nagyon keveset keresnek, aminek következményeit a romló közoktatásban, a közegészségügyben és a közpolitika riasztó állapotában, a közszolgák külföldi munkavégzésében, majd kialvatlanságában láthatjuk viszont. A kormány azonban már nekikezdett a bérrendezésnek - leszeletelve ágazatokat, azokon belül pedig munkaköröket.
Valami nem stimmel a magyar bérekkel, sokkal elégedetlenebbek vagyunk az európai átlagnál.
Hiába akarnak 9 százalékos emelést a szakszervezetek, a számok már kőbe vannak vésve. Pedig nagyon ráférne a magyar melósra, a magyar bérek nagyon leszakadtak, és ez már a növekedésünket is gátolja.
A kórházi gyakorlatukat végző fiatal orvosok többször szakorvos felügyelete nélkül kénytelenek ügyelni, miközben kifizetetlen pótlékaik is hátráltatják őket. A megkötött tanulmányi szerződésüket is jogtalannak tartják a rezidensek, amivel az intézmények lekötelezik őket.
A kérdés jogos, hiszen a gazdaság több területén is komoly munkaerőhiány van. Az OTP elemzői megpróbálták kisakkozni a választ, ami röviden egy erős talán.
Folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és bérminumról, de úgy tűnik, a munkáltatói oldal csak szerény emelésbe menne bele. Pedig a magyar bérek túl alacsonyak, még a visegrádi országokéhoz képest is, ami a külföldi munkavállalást fűti. A szakemberek szerint nagy béremelés kell, és azt jósolják, lesz is, bár ezt jelentősen megszenvedhetik a cégek.
Eladták a TV2-őt, de nagyjából senki sem tudja, hogy kinek. Szabad pornót nézni a munkahelyen, Orbán újra internetes adón gondolkodik, van, ahol bevezetnék a szemét nélküli szemétdíjat, kezdődik, vagy inkább folytatódik a földmutyi. Elbuktuk a pálinkaforradalmat. Heti gazdasági összefoglaló.
Elvándorló szakképzett munkaerő, növekvő forgalom, "kényszerbéremelés" – bár a működőképesség még nincs veszélyben, de résen kell lenniük a kereskedelmi cégeknek. Dolgozók ezrei hiányoznak a hipermarketcégektől, de akikre szükségük lenne, azok már rég nincsenek a munkaerőpiacon. Az Auchan a napokban lépett, de a konkurensek – legalábbis azt mondják – nem gondolják, hogy a bejelentett bércsomaggal lépéskényszerbe hozta volna őket. A pénz ugyanis nem minden (csak majdnem).
40-70 ezer forinttal nő pár hónap múlva a tanársegédek és adjunktusok bére, a 2018-as választás évében pedig a többi felsőoktatásban tanítóra is gondolnak Orbánék a tervek szerint.
Az Auchan és és a szakszervezet megállapodott, hogy október 1-től a vállalat átfogó bérfejlesztést hajt végre az áruházi munkakörökben. Az áruházlánc ezzel mintegy 1,2 milliárd forintot fektet be a meglévő és a leendő munkatársak bérfejlesztésébe az elkövetkezendő egy évben.
Októbertől 25 százalékkal emelik Romániában az állami egészségügyi rendszerben dolgozó csaknem 200 ezer alkalmazott bérét – jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök. A béremelés éves szinten 1,7 milliárd lejes, vagyis körülbelül 119 milliárd forintos költségvetési többletterhet jelent: az idei három hónapos többletkiadásra Ponta szerint megvan a fedezet, miután az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése jelentős megtakarításokat eredményezett.
Január 1-jétől 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére – jelentette be a Belügyminisztérium illetékes tisztviselője.
A felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőket bevonják a pedagógus-előmeneteli rendszerbe: a kilencszáz érintettnak havi nettó 40-60 ezer forinttal fog nőni a bére - ígérte Rétvári Bence államtitkár.
Túl alacsonyak a magyar bérek és növekszik a munkaerőhiány, ami már a gazdasági növekedést is akadályozza.
Hasítanunk kellene, úgy szórja ránk a pénzt az EU, enélkül egy helyben toporognánk – és jövőre ez el is jön, véli Zsiday Viktor. A kivándorlás miatt durva béremelések lesznek jó pár szektorban. 2020 után komoly gondok lesznek.
