szerző:
hvg.hu/MTI

Folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és bérminumról, de úgy tűnik, a munkáltatói oldal csak szerény emelésbe menne bele. Pedig a magyar bérek túl alacsonyak, még a visegrádi országokéhoz képest is, ami a külföldi munkavállalást fűti. A szakemberek szerint nagy béremelés kell, és azt jósolják, lesz is, bár ezt jelentősen megszenvedhetik a cégek.

Beüthet a kötelező létszámemelés

A bértárgyalásokat is jelentősen befolyásolhatja, hogy megszületik-e az a jogszabálytervezet, amely alapterülethez kötné az áruházi dolgozók létszámát - írta a Világgazdaság. A lap szerint két héten belül derül ki, megszületik-e az a jogszabálytervezet, amely előírná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak kell a vásárlók rendelkezésére állnia.

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók – mondták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről a munkáltatói oldal képviselői. 

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a jelenlegi adó- és járulékrendszer keretein belül nem lehet olyan radikális minimálbér és garantált bérminimum emelést elképzelni, amilyent a munkavállalói oldal felvetett. 

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke pedig közölte, azt javasolták a kormánynak, hogy a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan adjon bizonyos kedvezményeket a cégeknek.

A minimélbérről és bérminimumról szóló tárgyalások most azért kiemelten fontosak, mert Magyarországon jelenleg túl alacsonyak a fizetések és növekszik a munkaerőhiány, ami már a gazdasági növekedést is akadályozza. A versenyszférában ma 253 ezer forint a bruttó átlagkereset, és az elmúlt évhez képest 5,4 százalékos bruttó béremelkedés volt tavaly augusztusig.

Óriási a lemaradás, az állam nem lép

Az emelkedés ellenére a Raiffeisen Bank elemzése szerint a hazai bérek már 15-20 százalékkal alacsonyabbak a visegrádi országokénál, ráadásul az emelésekkel inkább csak egymástól tudnak elcsábítani munkaerőt a vállalatok. Sokkal nagyobb emelésre lenne szükség a bank szakértői szerint, az alacsony bérek ugyanis elvándorláshoz vezettek, emiatt a beruházási ráta idén ismét visszaeshet.

©

A magyar bérszinttel Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és ipari miniszter szerint is nyilvánvalóan gond van. A Corvinus Egyetem jelenlegi professzora a Világgazdaságban azt írta, nálunk nagy az állami elvonás, főleg a társadalombiztosítás révén, a cégek ezért nem tudnak vagy akarnak bért emelni.

Szerinte a régióban is alacsonynak számító bérek miatt viszont egyre nehezebb megtartani a munkaerőt, a bérből élők gyenge vásárlóereje pedig szűkíti a hazai piacra termelők lehetőségeit.

Az állam viszont Bod Péter Ákos szerint nem mutat hajlandóságot a sokféle elvonás mértékének csökkentésére, inkább vadászik a nagy nyereségrátájú ágazatokra. De nem azért, hogy ott a bérek emelkedéséhez járuljon hozzá és a többletnyereség keletkezését lehetővé tevő versenyhiányos helyzetet piacösztönző szabályokkal felszámolja, hanem hogy az iparági különadókkal betársuljon az extraprofit élvezői közé.

Megsínylenék a cégek, ha nem hatékonyak 

Bod Péter Ákos azt is hozzátette, hogy a gyorsuló munkaerő-kivándorlás új helyzetet teremt. Akár az átlagnál képzettebbek és termelékenyebbek mennek el, akár a kevésbé iskolázottak, a munkaerőpiac feszessége nő, a maradók bérszintje emelkedni kezd. De hatékonysági javulás nélkül szerinte ez a folyamat keményen megterheli a cégek nyereségességét, beruházási képességét, sokaknak a működési képességét.

Zsiday Viktor befektetési szakember, a Plotinus igazgatótanácsának elnöke októberben azt jósolta, hogy évek óta példa nélküli béremelésre van kilátás. Ő is azt írta, hogy a munkaerőpiac "erősen szűknek tűnik", nagyon sokan hagyják el az országot, a munkára foghatók száma pedig folyamatosan csökken.

"Ebből nagyon más nem jöhet ki, mint bérfeszültségek, béremelések mindenhol, ami meg egyértelműen az árakban fog később lecsapódni” – tette hozzá. A várható béremelkedés szerinte "a céges profitokra rossz hatással lesz természetesen. Ha/amikor pedig mindezek után majd 2020 tájékán véget ér az EU-s pénzeső, akkor egy valódi, komoly sokk is jöhet" – tette hozzá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trump már a magáncégeknek is megmondaná, mit csináljanak

Trump már a magáncégeknek is megmondaná, mit csináljanak

Teszten az abszolút profi fényképező, a Lumix S1R – nem pehelysúlyú versenyző

Teszten az abszolút profi fényképező, a Lumix S1R – nem pehelysúlyú versenyző

Német állampapírral a klímavédelemért

Német állampapírral a klímavédelemért

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Halálos baleset történt Makkoshotykánál

Halálos baleset történt Makkoshotykánál

Tóta W. Árpád: Ostrom előtt és után

Tóta W. Árpád: Ostrom előtt és után