Nem kell többé a vállalkozónak azon dilemmáznia, kinek mennyi béremelést adjon, mert ezt kiszámolja helyette a kormánya; ők majd tudják, mennyi fizetést érdemel a fafaragó, a sofőr, a titkárnő és a pénztáros - írja a W blog szerzője.
Tömeges elbocsátásokat, a kisebb cégek csődjét, s végül az ipari termelés teljes szétverését is eredményezheti a "bérkommandó" legújabb akciója, a versenyszférára is ráerőltetett bérkompenzáció - állítja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) legfrissebb állásfoglalásában, amelyet kedden kapott meg.
Az Autonómok és az MSZOSZ csak tüneti kezelésnek tartják a parlament előtt lévő bérkompenzációs javaslatot, mivel az alacsony keresetűek nettó bérének szinten tartása nem elég a reálkeresetek csökkenésének megállításához, a Munkástanácsok ezzel együtt pozitív, kedvező lépésnek tartja az elképzelést.
A kormány rendeletben állapítja meg, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen 2012-2013-ban - az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő nyújtotta be a parlamentnek, és a kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette azt a gazdasági bizottság hétfőn.
Gyakorlatilag a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló valamennyi cégnél megvalósult a bérkompenzáció – közölte Rogán Antal (Fidesz-KDNP), a főváros gazdasági bizottságának elnöke szerdán az MSZP aznapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kifizeti munkavállalóinak az elmaradt bérkompenzációt - közölte az MTVA szóvivője szerdán az MTI-vel.
A tervezett intézkedések, melyek keretében a vállalkozások adminisztrációs terhei állítólag 500 milliárd forinttal csökkennek, 2012 januártól lépnek hatályba. Kérdés, hogy a bürokráciacsökkentő programmal valóban megvalósulhat-e az adminisztrációs költség nélküli vállalkozás, és a program képes-e 100-150 ezer új munkahelyet létrehozni.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szakszervezetei hibába folytattak több forulóban is bértárgyalást munkáltatójukkal, az adójogszabályok módosítása miatt rosszabbul járt munkavállalók nem kapták meg bérkompenzációjukat.
A nagy állami cégek több mint 130 ezer munkavállalója túlnyomó többségének esetében eleget tettek a január 1-jei bérkompenzációnak - közölte Rogán Antal.
A Rail Cargo Hungaria Zrt. menedzsmentje döntött arról, hogy egyszeri juttatással kompenzálja az adóváltozások miatt nettó keresetcsökkenést szenvedett dolgozóinak jövedelmét - tájékoztatta Kovács Imre elnök-vezérigazgató csütörtökön az MTI-t közleményben.
A kormány döntött arról, hogy az 2011. évi költségvetésben biztosított forrásból 16,9 milliárd forintot fordít az önkormányzatoknál és költségvetési intézményeiknél foglalkoztatottak idei évi adó- és járulékváltozás miatti kompenzálására.
A szakszervezeti szövetség szerint összességében, a bérkompenzáció sikertelenségét is beszámítva, 2010-ről 2011-re akár 10 százalékos reálbérveszteség is előfordulhat egyes munkavállalóknál.
A kormány akciócsoportjához, a bérkommandóhoz fordul a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ), hogy segítsen a bértárgyalások sikeres lefolytatásában.
A bérkompenzáció bevezetésére azért van szükség, mert a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével sok munkavállaló jövedelme csökkent.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter leszögezte: a 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozása a közszférában nem okozhat elbocsátást.
A Fidesz frakcióvezetője és Rogán Antal, a bérmonitoring bizottság vezetője Orbánhoz fordultak, hogy az összes állami cég és intézmény adjon tájékoztatást arról: miként valósították meg, hogy a 16 százalékos szja-kulcs bevezetése után a munkavállalók ne járjanak rosszul.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint vizsgálni tavaly ősszel kellett volna a bérezési rendszert, amely nem igazságos és nem arányos.
A Rogán Antal által vezetett testület egy hónapon belül tesz jelentést a kormánynak, ebben leírja a helyzetet és ajánlást, javaslatokat fogalmaz meg arról, hogy milyen eszközökkel lehet az alacsony és középkeresetű munkavállalók helyzetét kezelni.
A kormányfő hétfőn ismertette, hogy fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt. A szakszervezetek a bérkompenzációt szükségesnek, az OÉT-bérmegállapodás betartásának ellenőrzésére felállított bér- és adómonitoring bizottság munkáját viszont szükségtelennek tartják.
A miniszterelnök szóvivője szerint komoly együttműködésre van szükség a gazdasági élet szereplőivel, egyesületeikkel és az érdekképviseleti szervezetekkel.
