#civil szervezetek

A magyar állampolgárok jogait is védi a bangladesiek strasbourgi győzelme

A kormánynak nincsenek érvei, ezért hisztérikusak a megszólalásai – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról a strasbourgi perről, amelyet a magyar állammal szemben megnyertek. Szerinte bangladesi ügyfeleik jelentkezni is fognak a nekik megítélt pénzért. Az ügy azért aggasztó, mert a kormány ennyi erővel magyar állampolgárokat is jogellenesen fogva tarthatna, mondja a jogvédő, azt pedig nem érti, hogy civil szervezetként miért ne alakíthatnák a közügyeket, pláne, hogy korábban Lázár Jánosnak sem derogált náluk dolgozni.




A TASZ szerint súlyos, hogy a kormány politikai célokra használja a titkosszolgálatokat

Németh Szilárd a Mandinernek adott interjújában azt mondta: a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet minimum 145 millió forint támogatást kapott a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézettől. A korábbi rezsibiztos ezt arra alapozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban erről tájékoztatták őt a nemzetbiztonsági szolgálatok. A TASZ szerint rendkívül aggályos, ha igaz, amit a korábbi rezsibiztos állít.







Magyar adok-kapok: Brüsszelben meccselt a kormány a civilekkel

Az Európai Parlamentben ismét Magyarország volt a téma, pontosabban az alapvető jogok hazai helyzete. Elsőként Trócsányi László beszélhetett, aki elmondta: a magyar kormány a párbeszédben érdekelt. Majd a civilek következtek. Mintha két országból érkeztek volna.



Nem olyan könnyű a civileken fogást találni

A sorosozással a román szociáldemokraták választást tudtak nyerni – így látja a Fidesz, és ezért belead mindent, hogy Magyarországon is civilellenes légkört teremtsen. Hogy nem lesz könnyű dolguk, arra méréseik vannak: a civilekben sokkal nagyobb a társadalmi bizalom, mint a pártokban.



"Ügynök" civilek kényszerregisztrációja: "Oroszországban már ez a gyakorlat"

A Magyar Helsinki Bizottság reagált lapunk értesülésére, miszerint a kormány külföldről finanszírozott szervezetként regisztráltatná a kipécézett civileket. Három régi érvet vettek újra elő: a közcélú fejlesztések túlnyomó része itthon amúgy is uniós (külföldi) pénzekből valósul meg; a külföldről is támogatott civilek az állam által teljesíthetetlen, sokszor népszerűtlen közcélokat szolgálnak; ezeknek az ügyeknek a kezelése nélkül még vadabb és élhetetlenebb hely lenne az ország.


“Lehet, hogy még nem elég szar itt” - mi lesz veletek, Sándor Máriák?

Miért vannak egyre kevesebben a tanártüntetéseken? A románok tudatosabb állampolgárok lennének, mint a magyarok? Miért vádolják politizálással a civil szervezeteket? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője, Gulyás Márton aktivista és Mikecz Dániel mozgalomkutató.