Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Európai Parlamentben ismét Magyarország volt a téma, pontosabban az alapvető jogok hazai helyzete. Elsőként Trócsányi László beszélhetett, aki elmondta: a magyar kormány a párbeszédben érdekelt. Majd a civilek következtek. Mintha két országból érkeztek volna.

A magyar kormány mindig a párbeszédben hitt, így oldották meg az elmúlt idők vitáit Brüsszellel - kezdte tízperces hozzászólását Trócsányi László, majd a magyar igazságügyminiszter a megváltozott európai helyzetről kezdett beszélni. Szerinte a migráció a legégetőbb kérdés Magyarország számára, amelynek külső schengeni határa van. Trócsányi elmondta, hogy újra kell értelmezni a "menekült" és a "biztonságos ország" fogalmát, mert meg kell különböztetni például az Aleppóból menekülőket az észak-afrikai bevándorlóktól.

A civil társadalom jelenlétét üdvözöljük, mert mi mindig nyitva vagyunk a párbeszédre

- mondja Trócsányi, aki szerint egyes civil szervezetek Budapesten nem hajlandóak leülni a kabinettel, de ők Brüsszelig elmennek, hogy az eszmecsere lehetővé váljon.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kap 10 percet a miniszer után. Pár szóban felfesti a "magyar helyzetet", illetve általában a demokrácia helyzetét. Mindenkit megnyugtat, minden elemében működik a demokrácia hazánkban. Az Alaptörvény létrehozása a demokratikus normák szerint jött létre 2011-ben. Szántó a demokrácia különböző európai megvalósulásait és azok különbségeit ecseteli. Ami közös: a választások, a hatalmi ágak elválasztása, a kormány hatalomgyakorlása. A hatalmi ágak elválasztása bekerült az Alaptörvénybe is.

A tagállamok a saját demokratikus hagyományaik szerint alakítják ki az intézményeket – hangsúlyozza. Az alapjogokat ideológiai kérdések alapján ítélik meg az EU-ban, nem jogilag. Szántó belemerül a szuverenitás és annak mértéke kapcsán folyó viták és megközelítések sorolásába – a nemzeti identitás mellettiek csapnak össze a szupranacionalisták, az egyesült európai államokat képviselők között. Az EU nem cél, hanem eszköz, a tagállamok alakítják a saját jogi kereteiket – mondta Szántó.

©

A következő hozzászóló, Gárdos Tódor az Amnesty International részéről, aki a civil aggodalmakat sorolja. Bírálja a magyar médiaszabályozást és a szexuális kisebbségek helyzetét. Szerinte a kormány nehezíti a menedékjog megszerzését, a civil szervezeteket zaklatják, megbélyegzik. A szakbizottság éppen ezen bírálatok alapján vetette fel a meghallgatást. A jogbiztonságot átvette a voluntarizmus – a kormányszóvivő szerint a civil szervezetek a törvények megszegésére biztatják a migránsokat a határon, holott csak a jogaik érvényesítése sérül. Cinikus megközelítés a kormány menekültpolitikája – mondja Gárdos.

A kvótakampány és népszavazás xenofób hullámokat vetett

– és ezen a ponton Gárdos az Ahmed-ügyet és a tízéves börtönbüntetést hozza fel példának: a megafonos buzdítás terrorcselekmény lett a bíróságon. Gárdos szerint Ahmedet ki kéne engedni a börtönből, sérültek a jogai a tisztességes jogi eljáráshoz. A kormány a terrorhelyzetre hivatkozva korlátozhatja a mozgásszabadságot, a fegyveres erőket is bevezetheti. Gárdos azt kéri, folytassa ale z EP a vizsgálatokat, akár látogasson el Magyarországra, mert komoly veszélyben vannak a közös európai értékek, amelyeket meg kell védeni.

A röszkei perre hozzák az egyik vádlottat
©

A magyar médiapiac átalakítására és a bevételeik újraosztására került sor a sajtóban - kezdi beszédét Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója. Szerinte egyre kevesebb hely van a magyar médiában, amelyek szabadnak nevezthetők. Ezen a ponton külön ismertette a Népszabadság bezárásának körülményeit. Kapronczay hangsúlyozza, hogy a sajtó szabadsága a uniós alapelvek központi eleme. Szerinte további súlyos probléma a kisebbségek helyzete, és az ő akadályozásuk a róluk szóló információk megszerzésében.

Elhallgattatják a kritikát – állítja Magyarországról a TASZ vezetője, ez pedig a korrupció felderítését nehezíti. Kapronczay szerint komoly problémát jelent, hogy korlátozzák az információhoz hozzáférés lehetőségét, és pénzt kérnek közadatok kiadásáért. A TASZ vezetője felhívta a figyelmet a civil szervezetek nehéz helyzetére, és ismertette Németh Szilárd civilellenes kijelentéseit. Szerinte ezzel stigmatizálni próbálják a civileket, miközben a szervezetek már most is transzparensen működnek. Kapronczay állítja: a cél a civilek egy részének ellehetetlenítése.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a menekültügyről beszélt elsősorban, az államoknak humánusan kell bánnia a menedékérőkkel, tisztességes eljárást kell biztosítani - nincs egyensúlyban a menekültügy és a határvédelem. 2015 óta drasztikus fizikai és jogi eszközökkel lép fel az állam, kiüresítette a menedékjogot – mondja. Szinte mindegyik kérelmet elutasítanak, a Szerbiából érkezőket visszafordítják, nem mérlegelik, ki honnan jött. Aki a kerítésen át érkezik, azokat kriminalizálják és nem részesülnek tisztességes eljárásban. A befogadási feltételek nem megfelelőek, konténerek, sátrak, azaz átmeneti elhelyezés a jellemző. Hetente 25 személy érkezhet legális módon, ez minimális. Szerbia nem bír ellátni ennyi menekültet. Akiket a határ menti 8 km-es sávban, visszazsuppolják szerb területre, ez a menedékjog megtagadása.

Pardavi sorolja a számokat, hány ember nem léphetett magyar földre, nem kaphatott menedékjogot. 2016-ban egyre több szörnyű eset kerül napvilágra arról, milyen kegyetlenül bánnak a menedékkérőkkel: bántalmazás, rossz bánásmód. A magyar hatóságok nem mutatnak hajlandóságot átfogó jelentést készíteni. Most pedig a Parlament elé került az a törvényjavaslat, hogy az összes menedékkérőt a szerb határon a tranzitzónába vigyék, lépjenek be akárhol az országba. Mindezt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet teszi lehetővé, amit a jövőben is bármikor meghosszabbíthat a kormány.

A szabadságtól való megfosztás ellen nem lehet jogorvoslati eljárással élni. A tranzitzónákban 2-300 személy tartózkodhatna, lennének zártak és nyitottak is. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyná az EU-s szabályokat ez a megoldás. A kísérő nélkül érkező kiskorúak ilyen elhelyezése bármilyen humánus elgondolással ellentétes. A Helsinki Bizottság Avramopulosz migrációs EU-biztoshoz fordult, hogy vizsgálja ki a helyzetet.

Képviselői kérdések

Birgit Sippel szociáldemokrata képviselő az Alapjogokért Központ súlyát vonta kétségbe és Trócsányi miniszternek magyarázta el, hogy minden más kormány is meg lett választva, és ez nem jelenti, hogy mások véleményét elnyomhatják.

Marek Jurek lengyel nacionalista képviselő az Amnesty International képviselőjét tette helyre a kommunista múlt és az abortusz kérdésében.

Nathalie Griesbeck francia liberális képviselő az Ahmed-ügyre kérdezett rá, mert nem érzi arányosnak a "röszkei terrorista" ítéletét.

Marie-Christine Vergiat francia baloldali képviselő is Ahmed perére kíváncsi. Szerinte Magyarország kettős mércével alkalmazza a vallásszabadságot.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő a menedékkérők elzárásáról kérdezte az igazságügyminisztert. Szerinte a tervezett módosítások sértik az európai jogrendet. Majd a civil szervezetek fontosságáról beszélt.

Gál Kinga fideszes képviselő sok csúsztatást és félreértést hallott a civilek részéről. Az Amnestyt támadja, amiért egy bírósági ítéletet kritizál, majd Ahmed elleni bizonyítékokat sorolt. Majd Kapronczaynak elmondja, hogy a Népszabadság gazdasági okok miatt zárt be.

Niedermüller Péter, a DK képviselője három kérdést tett fel: Ha nincs menekültügyi probléma, akkor mi szükség van a további szigorításra? A kisérő nélküli fiatalokat hogyan lehet kivonni a fiatalkorúak védelme alól? Mi zavarja a kormányt abban, ha civil szervezetek megszólalnak politikai kérdésekben?

Ana Gomes portugál baloldali képviselő szerint a civilek ellehetetlenítése a korrupció elleni harcot is gyengíti, és ezen a ponton a felcsúti kisvasutat említi.

Anders Primdahl Vistisen dán nacionalista képviselő szerint nem is az EP-ben kéne vitázni minderről, majd a minisztertől azt kérdezi, nem Magyarország taposta-e ki az utat az unió számára.

Cecilia Wikström svéd liberális képviselő a sok probléma közül a migránskérdést emeli ki.

Sógor Csaba, az RMDSZ képviselője is a magyar kormány segítségére siet: nem a felcsúti vonatról szóltak a korrupciós vádak, hanem a 4-es metróról.

Viszontválaszok

A civil szervezetek kommentálják először az elhangzottakat, aztán Trócsányi következik.

Először Pardavi Márta reagált, aki a menekültek őrizetbe vételére koncentrál leginkább, ez a legutolsó eszköz, amit egyénileg kéne mérlegelni, ezzel ellentétben most is széles körben használja az állam. A tranzitzónákban még csak nem is születik őrizetbe vételi döntés, ezért nincsenek ilyen eljárásjogi, jogorvoslati lehetőségek sem. Pedig őrizetről van szó valójában, amihez jogok járnak, de a törvény ilyet nem említ. Ráadásul a fogva tartottaknak kell fizetniük a költségeket, hacsak nem kapnak védelmet.

A médiapiacon manipulálják, mi érhető el az emberek által – válaszol Kapronczay, és elmondja: az újságírók maguk érzik úgy, hogy a kormány ellenőrzi a sajtót, és nem a sajtó ellenőrzi a kormányt.

Gárdos elmondja, az Amnesty elítéli a kommunizmus bűneit. A lengyel képviselőnek elmondja, hogy az AI abortusz kapcsán hisz a nő döntési jogában. Az Ahmed-per kapcsán elmondja, hogy az összecsapásnál sokan megsérültek, ám rendes kivizsgálása a dolgoknak nem történt meg.

Hét fő dolgozik az Alapjogokért Központban, hárman publikálnak, mondja Szánthó, és nem tudja, mi köze van az érdeklődő képviselőnek ahhoz, hányan dolgoznak ott. A menedékjog szerinte azt jelenti, hogy ideiglenes védelmet kell adni az első biztonságos országban a menekülteknek, ennyi. A médiaproblémák: szerinte a Nyugat hozzászokott ahhoz, hogy Magyarországon liberális médiatúlsúly van, ez változik most, ennek része volt a Népszabadság berzárása. Magyarországon 70 ezer civil szervezet van, a nagy többség "köszöni szépen, jól van".

Trócsányi László magyarul válaszol (felszólalásához még a francia nyelvet választotta). A miniszter szomorú, hogy a képviselők nem tettek különbséget migráns és menekült között. Szerinte vannak különbségek. Magyarország 1993-ban szolidaritást mutatott, amikor a dél-szláv háborúk idején embereket fogadtunk be. Az 1956-os magyar kivándorlás a miniszer szerint együttműködő volt, szemben a mostani migránshullámmal. Trócsányi a schengeni zónát védi, amelyet a külső határokon megvédeni. A határvédelem biztosítja szerinte a belső szabad mozgást. A miniszter is tud nagyon szép dolgokat mondani a migrációról saját bevallása szerint, de közben a tagállamok sem fogadják be a nekik kiutalt menekülteket. Trócsányi azt is felrója a képviselőknek, hogy csak a magyar határfalt szídták, a többi tagállam kerítéseit nem. A miniszter kemény szabályokat ígér, amely tisztességes lesz a migránsokkal.

A civil szervezetek bejegyzését automatikussá tette Trócsányi tavaly, és senki sem mondta, hogy bravó! Ezt szóvá is teszi a miniszter, aki szerint a civil szervezetek élnek és virulnak. Nem kell aggódni a jövőjük kapcsán sem, olyan jogszabályt hoznak, amely egyszerű nyilvántartási kérdés – mondja Trócsányi. A törvénynek nem lesz elrettentő jellege.

Nem jogerős ítéletet soha sem mernék kritizálni

– feleli Trócsányi az Ahmed-per kapcsán. Majd a bíróság eldönti a kérdés, mondja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
„Az első hullámot még kinevettük, most napról napra jönnek a megdöbbentő halálesetek”

„Az első hullámot még kinevettük, most napról napra jönnek a megdöbbentő halálesetek”

Így folytatódhat Izrael és Irán nem is olyan titkos háborúja

Így folytatódhat Izrael és Irán nem is olyan titkos háborúja

Még két napig lehet elküldeni az szja-s sms-eket a NAV-nak

Még két napig lehet elküldeni az szja-s sms-eket a NAV-nak