szerző:
hvg.hu

Az ENSZ jelentéstevője főleg a civilek vegzálását, illetve jogvédők nehéz körülményeit emelte ki.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentéstevője szerint a magyar jogvédőknek egyre átpolitizáltabb közegben kell dolgozniuk, komoly nehézségekkel szembesülnek, megsértik alapvető jogaikat és szabadságukat, valamint azt a törvény adta lehetőségüket, hogy támogassák és megvédjék az emberi jogokat - számol be a Magyar Helsinki Bizottság blogja a jelentésről. Az ENSZ-dokumentum sürgeti azt is, hogy készüljön akcióterv az alapjogok védelmére.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentéstevője, Michel Forst 2016 februárjában 8 napon át vizsgálata a civil jogvédelem magyarországi helyzetét, a jogi, intézményi rendszer működését. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön tárgyalja a jelentést, de az már így is hivatalos ENSZ-dokumentumnak számít. A dokumentum kiemeli: a biztost lenyűgözte a magyar civil szektor dinamizmusa és hozzáértése, ugyanakkor a jogvédőknek egyre átpolitizáltabb közegben kell dolgozniuk.

A jelentés kitér arra, hogy 2011 után az alaptörvény módosításai mellett több mint 600 jogszabályt alkottak a civil társadalommal folytatott átfogó vita vagy érdemi konzultáció nélkül, fokozatosan eltávolították a végrehajtó hatalom jelentős fékeit, gyengítették az Alkotmánybíróságot, és lehetővé tették, hogy a kormány a korábbinál jóval nagyobb mértékű ellenőrzést gyakoroljon a bíróság, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb szegmensei felett, közvetlenül vagy közvetve érintve az emberi jogokat is. Ezek az intézkedések összességében gyengítették a jól működő demokratikus rendszert.

A jelentésben kitérnek a sajtószabadság, az információszabadság és a közérdekű adatok megismerhetőségének kérdésére, és minden témában negatív változásokat állapítanak meg.

A jelentés megállapítja azt is, hogy az elmúlt években romlott a civil társadalom helyzete, de részletesen kitér a Norvég Alap támogatásával működő civil szervezetek elleni támadásra és nyomozásra is. Azt írja, hogy egyértelmű, hogy a kormány megsértette az ártatlanság vélelmének az elvét, amikor magas beosztású kormányzati tisztviselők nyíltan elfogult megközelítést alkalmaztak a kérdéses civil szervezetekkel szemben, és megbélyegezték őket a médiában.

A kormányt kritizáló vagy emberi jogi aggályokat felvető emberi jogi aktivistákat megfélemlítik, és „politikai aktivistákként” vagy „külföldi ügynökökként” hivatkoznak rájuk, de a jelentés szerint "azzal, hogy jó hírű szervezeteket fizetett politikai aktivistáknak neveznek, nem érnek el semmit" és "a civil társadalomnak a jogállamiság ösztönzésében és a hatáskörrel való visszaélés ellenőrzésében betöltött szerepét tisztelnünk kell". A kormányzati tisztviselők barátságtalan megjegyzései mellett a független civil szervezetek nem kerülhetnek be az állami médiumokba, finanszírozási akadályokkal kénytelenek szembenézni, a kormányzati cégek feketelistájára kerülnek, vegzáló és megalapozatlan vizsgálatoknak vetik alá őket.

A kormánynak újra kellene gondolnia és meg kellene szüntetnie minden olyan adminisztratív és jogi rendelkezést, amely korlátozza a jogvédők jogait, illetve megnehezíti a legális tevékenységeik gyakorlását - írja a jelentés. Az állami jogszabályokat összhangba kellene hozni a nemzetközi emberi jogi jogszabályokban vállalt kötelezettségekkel. A különmegbízott szorgalmazza, hogy a kormány szélesítse ki és erősítse meg a civil társadalom mozgásterét, hiszen az emberi jogi aktivisták nagyon fontos szerepet játszanak a magyar jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásában.

A jelentés kitér arra is, hogy a női jogok védelmében dolgozók, a romák, a homoszexuálisok jogait védők, az újságírók különösen nehéz helyzetben vannak, ahogy a menekültek jogait védők is. A jogvédők és aktivisták, akik a menedékkérők jogait képviselik rendszeresen kapnak fenyegetéseket ők maguk és a családjuk is, aminek oka a munkájuk erősödő „átpolitizáltsága” és megbélyegzése. A biztos számos jelentést kapott közvetlen fenyegetésekről, névtelen telefonokról, SMS-ekről, a közösségi médiában zajló virtuális támadásokról.
Javaslatai között szerepel, hogy a kormány tegye magáévá a „zéró tolerancia” elvét, ha stigmatizálásról vagy megfélemlítésről van szó, akár köztisztviselő, akár nem-állami szereplő az, akivel szemben ez történik.

A jelentés szerint az emberi jogi aktivisták által tartott tüntetéseken is félnek a szélsőséges csoportoktól, és idézik a gyöngyöspatai ügyben hozott bírósági ítéletet is. A különmegbízott szorgalmazza, hogy a kormány tegyen megfelelő lépéseket arra, hogy a békésen gyülekező emberi jogi aktivistákat megvédjék az olyan egyénektől, illetve csoportosulásoktól, akik ezeknek a gyülekezéseknek a megzavarását vagy feloszlatását akarják elérni.

Bár a jelentés szerint a jogvédők még mindig bíznak a független igazságszolgáltatás rendszerében, siralmas a helyzet a jogi képviselők számának terén, ugyanis az emberi jogi esetekkel és más, érzékeny témákkal foglalkozó ügyvédek tartanak az állami megtorlástól. A különmegbízott szorgalmazza, hogy a kormány különítsen el olyan költségvetési forrásokat, melyek által a jogvédők független jogi képviselete biztosítottá válhat.

Az emberi jogok képviselete a kormány szóhasználatában "politikai tevékenységgé" vált, és a civil szervezetekre gyakran „politikai” szervezetként hivatkoznak kormányzati tisztségviselők, ennek eredményeképpen pedig a hangoztatott kritikák erős ellentámadásokat váltanak ki. Magas beosztású kormányzati tisztségviselők "idegen érdekeket képviselő, fizetett politikai aktivistákként" hivatkoztak civil szervezetekre. A hatóságok pedig váratlan adóügyi ellenőrzésekkel, bűnügyi vizsgálatokkal és nyilvános megszégyenítéssel igyekeztek megnehezíteni e szervezetek tevékenységét. Gyakoriságuk miatt a biztos jelentéstevője nagyon aggasztónak tartja az ilyesfajta politikai megnyilvánulásokat, és ezeket sokan tekintik az emberi jogok védelmezői elhallgattatására tett kísérletként.

A jelentés felkéri a kormányt, hogy az emberi jogok vonatkozásában egyértelműen húzzon határt a pártok közötti politikai viták és a civil társadalommal folytatott párbeszéd között, és ne mossa össze a kettőt annak érdekében, hogy aláássa a független szervezetek legitimitását és elnyomja a kritikus hangokat.

Javasolja továbbá azt is, hogy Magyarország kormánya fontolja meg egy, az emberi jogi aktivisták védelmét szolgáló nemzeti mechanizmus kidolgozását. Ennek során folytasson konzultációt civil szervezetekkel is. A nemzeti mechanizmus olyan megoldásokat is foglaljon magába, amelyek révén biztosítható az aktivisták ellen elkövetett jogsértések azonnali és független kivizsgálása, valamint a gyanúsítottak elleni vádemelés, azok státuszától függetlenül.

A jelentés szerint aggodalomra ad okot a független finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya is, ezért a biztos szorgalmazza, hogy az Európai Unió alaposan vizsgálja meg az EU-s pénzügyi források magyar kormányzati ügynökségeken keresztül történő elosztásának a független civil szervezetek fokozódó gyengülésével kapcsolatos hatásait. Nagyon fontos, hogy a szervezetek közvetlen finanszírozására más, alternatív módokat is kialakítsanak.

A jelentés végén szereplő javaslatok között szerepel még, hogy készüljön az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti akcióterv világos és konkrét célokkal és mutatókkal, és azt is javasolja, hogy a nem állami szereplők is – mint a politikai pártok, a média, magáncégek vagy más befolyásos csoportok – tartózkodjanak az olyan kezdeményezések szervezésétől vagy az ezekben való részvételtől, amelyek fenyegetik, zaklatják vagy megbélyegzik a jogvédőket.

A jelentést a magyar kormány is kommentálta, ők azt írták, hogy az alaptörvény és a sarkalatos törvények biztosítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, a civileknek számos lehetősége van részt venni a döntéshozatali folyamatokban, az emberi jogok védelme pedig szerintük ma is biztosítva van a megfelelő intézményi háttérrel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
34 év után fogták el egy repülőgép-eltérítés gyanúsítottját

34 év után fogták el egy repülőgép-eltérítés gyanúsítottját

Tudósok megvizsgáltak 579 óvodást, és azt mondják, rosszul járhat, aki nem népszerű

Tudósok megvizsgáltak 579 óvodást, és azt mondják, rosszul járhat, aki nem népszerű

Az utolsó pillanatban indult el az új budapesti rádió

Az utolsó pillanatban indult el az új budapesti rádió

Gigantomán spórolóbajnok: teszten a BMW X7 M50d

Gigantomán spórolóbajnok: teszten a BMW X7 M50d

Nem érkezett meg a thaiföldi vb helyszínére az egyik magyar súlyemelő

Nem érkezett meg a thaiföldi vb helyszínére az egyik magyar súlyemelő

Szegényeket segítő alapítványt hoz létre Beer Miklós

Szegényeket segítő alapítványt hoz létre Beer Miklós