Még ma is akadnak bőven, akik úgy gondolják: az internet, a számítástechnika és a telekommunikáció az ő vállalkozásukat nem érinti. Pedig a digitális iparágaktól legmesszebb álló szakterületeknek is hihetetlen sokat jelentene, ha a legújabb kori technológiákat beépítenék az üzletmenetükbe.
281 méter. Ennyit úszott egy levegővétellel a horvát Goran Čolak még 2013-ban. Ez a jelenlegi világrekord. Három évvel később én egy hasonlóan embert próbáló kísérletnek vetettem alá magam: vajon milyen messzire jutok el egy átlagos nap, mobilnet nélkül?
Van valami, amit minden egyes nap „el kell adnunk”, akkor is, ha nem értékesítésben vagy kereskedelem területén dolgozunk. Saját magunkat ugyanis folyamatosan képviseljük különböző embereknek, különböző szerepekben és helyzetekben. A karrierépítés során ráadásul a legjobb formánkat kell hoznunk, hiszen egy kiválasztási folyamatban, egy bértárgyaláson vagy éppen egy partneri egyeztetésen a jövőnk is múlhat.
Minél több erőfeszítést teszünk bele valamibe, annál jobban hiszünk az adott dologban – még akkor is, ha ez ellentmond annak, ami ésszerű volna. A hamis önigazolással viszont rontunk a teljesítményünkön, és csak növeljük a belső szorongást.
A „Kína gazdasága 2018-ra megelőzi Amerikát” (Forbes), vagy „A kínaiak túl sokáig halogatták” növekedési modelljük módosítását (Soros György), illetve hasonló jellegű előrejelzéseket nap, mint nap hallhatunk a hírek között. Ezek gyakran igen ellentmondóak és zavarba ejtők, ráadásul az sem segít, hogy Kínáról közismert, az országukra vonatkozó híreket szigorú ellenőrzés alatt tartják.
A sok megabittel száguldó technológiai fejlődés néhány évtized alatt teljesen átformálta a világot, és egy olyan új, tudatosabb generációt nevelt fel, amely merőben más szempontokat vesz figyelembe a vásárlási döntések meghozatalakor.
Néhány évvel ezelőtt egy TED konferencián láthattunk egy rövid előadást, ahol Derek Sivers arról beszélt, hogy a vezető szerepe túl van dimenzionálva. Ha van is egy álmunk, az önmagában semmit nem ér, ha nem találunk követőkre. Amíg mások nem gondolják úgy, hogy érdemes csatlakozni hozzánk, addig vezetőként is csak magányos bolondok vagyunk. – Lévai Katalin írása
Nézzünk szembe a tényekkel: amikor elérkezik az állásinterjú ideje, még a legegyszerűbb kérdést is elég nehéz megválaszolni. Egyrészt mert csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, mely alatt egyszerre kell jó benyomást tennünk az interjúztatóra, és tisztába jönnünk azzal, milyen munkáról van pontosan szó. Másrészről pedig – hacsak nem azon kevesek egyike vagyunk, akik szeretik a stresszes helyzeteket – valószínűleg nehezen tudunk megbirkózni a lámpalázzal.
Nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb technológiai előrelépése az IoT megszületése. Az Internet of Things, avagy a „Dolgok Internete” szép lassan az élet minden területére beszivárog, a hétköznapoktól kezdve a cégek működésén át egészen a nagyvárosok igazgatásáig. De hogy is kezdődött az egész?
Az új vezetők 60%-a az első két évben alulteljesít. Ez azonban nem abból fakad, hogy képességeik gyengébbek lennének – sokkal inkább a mentorok és a képzések hiányának köszönhető. Hogyan segíthetjük vezetőként vagy HR-szakemberként a frissen kinevezetteket abban, hogy minél hamarabb beletanuljanak új szerepükbe?
Lehet-e reális bérigényt megfogalmazni, ha nem ismerjük korlátainkat és lehetőségeinket? Miért van az, hogy ha a fizetés kerül szóba, a legtöbben inkább terelik a témát, kerülik a pontos összeg megadását. Csoda, hogy a legtöbb álláskeresőnek elképzelése sincs, hogy az adott pozícióban milyen sávot mondhat?
Összepakolni a családot egy hétvégi autós kiruccanáshoz vagy hegyi túrához mindig izgalmas és kihívásokkal teli feladat, még akkor is, ha rutinos szülőkről van szó. Nem beszélve az autóról, amit ilyenkor rendszerint addig tömünk fontos holmival, amíg fér bele. Mivel az autó épsége mindig „nagyon fontos”, adunk pár tippet, hogyan védheti meg azt a családtól, és a hétvégi kiruccanás viszontagságaitól.
Sok buktatója van a fizetős övezetekben való parkolásnak, de némi odafigyeléssel elkerülhető a baj és a bírság.
Ma már kevesen lepődnek meg azon, ha egy turisztikai csomópont zsivajába vagy egy nyaralóhely csendjébe diszkrét drónzümmögés vegyül, valamint a Facebookon posztolt, madártávlatból készített videók is egyre gyakoribbá váltak. Azonban a drónok Usain Boltjairól és a drónversenyzésről egyelőre kevés információ lebeg a köztudatban, pedig a belső nézetből végigizgult száguldás akár a technikai sportok csúcsáig is felrepülhet.
A munkahelyi kreativitás támogatása közvetlenül hat cégünk versenyképességére – és ez az összefüggés nem csak a hagyományos értelemben vett kreatív szakmák esetében igaz! Fontos kérdés tehát: hogyan teremtsünk vezetőként az újításokat és az előremutató gondolkodásmódot támogató munkakörnyezetet alkalmazottaink számára?
Korábban már beszámoltunk a HVG és a Das WeltAuto közös kutatásának eredményéről, amelyben arról olvashattunk, hogy miben változott a vevők hozzáállása az autókeresés során a dízel járművekkel kapcsolatosan felmerült kifogások után. Ezúttal Papp Lászlót, a Porsche Hungaria műszaki szakértőjét kérdeztük arról, hogy felhasználói szempontból kinek, melyik motor típus lehet a jó választás.
Hiába a világmegváltó ötletek és a kezdeti lelkesedés, ha a startupok alapítói nem rendelkeznek kellő rutinnal és megfelelő háttérismeretekkel az üzleti életben. A statisztikák szerint az induló vállalkozások fele öt éven belül elbukik. A túlélők azonban jó eséllyel sikerre viszik cégüket. De hogyan kerülhetünk utóbbiak közé?
Néhány év, és új belépőkkel bővül a munkaerő-piac: ők a Z-generáció. A „bedrótozott nemzedékként” is ismert, 1995 után született fiataloknak a vérükben van a médiatechnológia ismerete, bámulatosan gyorsan szívják magukba a tudást, és mindennek utánanéznek – ez alól pedig jövőbeli munkaadójuk sem jelent kivételt. Cikkünkből kiderül, milyen a számukra ideális munkakörnyezet; ön pedig felmérheti, hogy vállalata vajon készen áll-e a munkavállalók új generációjának elkötelezésére.
Amíg az önjáró autók tömeggyártására még éveket kell várni, az önvezető traktorok már rég munkába álltak Magyarországon. A hatékonyságuk azonban a helymeghatározás pontosságától függ, az pedig már a gazdákon múlik, melyik mellett teszik le a voksukat.
A biztonság és a kiszámíthatóság fontos tényező a munkánkban és a mindennapjainkban egyaránt. De mit tegyünk akkor, ha már nem leljük örömünket abban, amit csinálunk? Vajon a rutinszerűen végzett feladatokban vagy inkább egy új környezetben tudjuk kihozni magunkból a legjobbat? Íme, néhány tipp, hogy mit tehetünk azért, hogy ne bizonytalanságok között őrlődjünk.
