Telekom
Telekom
Tetszett a cikk?

Átalakultak sorozatnézési szokásaink: kevesen hajlandóak egy teljes hetet várni kedvenc sorozatuk következő részére, miközben milliók „darálnak végig” többévados sorozatokat néhány nap alatt. Miért nem érjük be egy epizóddal, és miért nyomjuk meg újra és újra a lejátszás gombot?

Komoly vetélytársat kaptak az amerikaiak kedvenc július 4-i programjai, a nagy közös grillezések és a családi baseballmeccsek. Úgy tűnik, az Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepét, a függetlenség napját a sportpályák és a parkok helyett egyre többen töltik otthon, a felvonulások és a tűzijátékok helyett pedig inkább sorozatokat néznek, méghozzá órákon át. Az elmúlt években már a legnagyobb hírportálok, életmód és IT oldalak is különleges sorozatajánlókkal készülnek az ünnepnapokra és a hosszú hétvégékre, az amerikaiak közül ugyanis egyre többen használják a munkaszüneti napokat arra, hogy maratoni sorozatnézős összejöveteleket szervezzenek maguknak és a barátaiknak.

A binge-watching kifejezés a kilencvenes évek végén tűnt fel, a binge-eating, vagyis a mértéktelen evés mintájára azokat a sorozatrajongókat kezdték így nevezni, akik kedvenc sorozatukból – akkor még VHS-en vagy DVD-n – egyhuzamban akár három-négy részt is megnéztek. A nálunk leginkább darálásként emlegetett jelenség aranykora akkor jött el, amikor tömegek számára vált elérhetővé a szélessávú internet, így könnyen (és ingyen) epizódok tucatjait tölthették le vagy nézhették meg online. „A jelenség a torrentes világból nőtt ki, a torrentezők kezdtek teljes évadokat letölteni” – mondja Pintér Róbert, az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Hozzáteszi: „a havidíjas online videostreaming szolgáltatók (online videótékák, ahonnan az előfizetési díjért cserébe a kínálatból meghatározott ideig korlátlan számú filmet és sorozatot nézhetünk meg) is igyekeznek alkalmazkodni a sorozatdarálók igényeihez, több szolgáltató a saját gyártású sorozatait már nem epizódonként, hanem évadonként teszi közzé”.

A binge-watch egyre fontosabb médiafogyasztási trenddé válik. Ezt jelzi, hogy a kifejezés az Oxford szótár online kiadásába már 2014 szeptemberében bekerült, 2015-ben pedig az év szavává választották. A maratoni sorozatnézés rajongói a Bingeclock nevű oldalon még a play gomb megnyomása előtt ellenőrizhetik, legújabb kedvencüket mennyi idő alatt nézhetik végig (az amerikai politikai dráma, a House of Cards összes epizódját megszakítás nélkül például 2 nap és 4 óra, a The Simpsons rajzfilmsorozatot 12 nap és 18 óra alatt lehet befejezni), de a legnépszerűbb hír- és szórakoztató portálok is rendszeresen foglalkoznak a sorozatnézés népszerű formájával.

A Buzzfeed például arra kérte olvasóit 2015-ben, mondják el, ők milyen sorozatokat „darálnak” szívesen. A listára többek között a Breaking Bad (Totál szívás), a Jóbarátok és a Mad Men is felkerült, de sokan említették a Golden Globe- és Emmy-díjas Lost, a Trónok harca, a Grace Klinika és a Walking Dead című sorozatot is. A lista egyetlen 80-as évekbeli – és egyben legrégebbi – darabja a Cheers, ez pedig jól jelzi, hogy a binge-watch ízére elsősorban a fiatalok éreztek rá.

 „A binge-watching elsősorban a 20-as és a 30-as, kisebb mértékben a 40-es korosztályra jellemző, az idősebbekre kevésbé. Ez valószínűleg összefügg a szabadidő mennyiségével, a 30-asoknak a gyerekvállalás és a munka mellett kevés a szabadideje, nem tudnak, és nem is akarnak a tévéműsorhoz igazodni. Az 50-es, 60-as korosztálynak eltérőek az internetezési szokásai, kevesebb embernek van internet-hozzáférése, és kevesen vannak birtokában a letöltéshez szükséges technikai tudásnak” sorolta a lehetséges okokat Pintér Róbert, aki szerint az idősebbek ráadásul „hozzászoktak a hátradőlős, hagyományos tévézéshez”.

A „csak még egy részt” szindróma

A binge-watching persze a pszichológusok érdeklődését is felkeltette: mégis mi késztet arra egyre több embert, hogy újra és újra rákattintsanak kedvenc sorozatuk soron következő epizódjára, hogy órákra a televízió, a laptop vagy a tablet előtt ragadjon? Úgy tűnik, Robert Kubey médiakutató és Csíkszentmihályi Mihály pszichológus 2003-as megállapításai a tévéfüggőségről, mely szerint a televízió sokak számára menekülési útvonal a saját életükből, egy jól megkomponált sorozat ugyanis gyors és hatékony feszültségoldó, a sorozatdarálásra is igaz.

Az egyik online videostreaming szolgáltató és a Harris Interactive közös kutatásában előfizetőket kérdeztek meg arról, szerveznek-e maguknak maratoni sorozatnézéseket. Tízből nyolc válaszadó szerint sokkal élvezetesebb „darálni” a sorozatokat, mint epizódonként nézni, 76 százalékuk pedig azt is bevallotta: így próbál pár órára kilépni a saját életéből. Ha jó a forgatókönyv, jók a karakterek, a sztori néhány perc alatt „behúzza” a nézőt, aki - sokak szerint gondolkodás nélkül, szinte automatikusan - újabb és újabb epizódokat néz végig, így több órát tölt ugyanazoknak a szereplőknek a történetével, „belesüppedve” a sorozat világába.

Mi igazodunk a tévéhez, vagy a tévé igazodik hozzánk?

A kutatók szerint a binge-watching jelenség egyértelműen azt mutatja, hogy egyre kevesebben hajlandóak a tévéműsorhoz igazodni (és egy teljes hetet várni a kedvenc sorozatuk következő részére). A hagyományos televíziózásnak ennek ellenére nem áldozott még le, pláne nem Magyarországon. „Itthon még mindig erősen tartja magát a hagyományos tévézés, és többféle médiafogyasztási szokás is megél egymás mellett. Vannak, akik minden héten várják kedvenc sorozatuk legújabb epizódját, mások ismétléseket néznek, sokan letöltik a sorozatokat, és vannak, akik valamilyen video-on-demand szolgáltatásra fizetnek elő” − árnyalta a képet Pintér Róbert.

A Magyar Telekom TV GO szolgáltatásával a sorozatdarálók is kedvükre válogathatnak a különféle sorozatok között: követhetik az élő tv-műsorokat, vagy mozifilmeket, sorozatokat kölcsönözhetnek a neten, és laptopon, tableten vagy okostelefon is megnézhetik őket.


Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.