A bankot bedőlése után a UBS vásárolta fel, amely új vizsgálatot indított. Az előzetes jelentés szerint a banknál még mindig vannak eredetileg náci kötődésű számlák. A bank annak idején részt vett zsidó vagyonok kisajátításában, a korábbiaknál ismertnél kiterjedtebb volt a kapcsolata az SS-szel, és kapcsolatban állt egy olyan hálózattal, amely nácik Argentínába menekülését segítette.
Estée Lauder fia kulcsszerepet játszott abban az 1998-as vizsgálatban, amelynek eredményeként a nácikkal összejátszó svájci bankok 1,25 milliárd dollár bánatpénzt fizettek ki a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak világszerte. Öt éve viszont olyan új dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bebizonyították, hogy a Credit Suisse rengeteg terhelő dokumentumot szándékosan visszatartott a nyomozás során. A bank új tulajdonosa, a UBS már kénytelen teljes nyíltsággal közreműködni.
Történészek szerint aggasztó, hogy eltérnek a hasonló esetekben megszokott 30 éves zárolástól.
A UBS a Credit Suisse svájci részlegének befektetési banki üzletágát megtartaná, míg az összes többi üzletág eladását fontolgatja.
61,2 milliárd svájci frankot vontak ki a csőd előtti utolsó napokban.
A nürnbergi per egyik elítéltjének számlája még 2002-ben is működött, Argentínába menekült nácik pénzeit is bújtathatta a Credit Suisse a világháború után, az erről folyó vizsgálatot pedig ott próbálta gáncsolni, ahol csak lehetett – olvasható az amerikai szenátus egy bizottságának jelentésében.
Kezd helyreállni a bizalom a svájci bankrendszerben.
Az államfői feladatokat ellátó héttagú testület azt is szeretné, ha a már kifizetett összegeket is valahogy visszaszerezné a pénzintézet.
Az elbocsátások a pénzintézet amerikai befektetési részlegének munkahelyeit is érintik
Szaúd-Arábia volt a legnagyobb részvényese a Credit Suisse-nek, amelyet Svájc első számú bankja, a UBS felvásárolt a svájci nemzeti bank támogatásával, hogy így kerüljék el a pénzügyi válságot.
A Credit Suisse krízise után mindenki próbálja nyugtatni a pénzpiacokat, hogy nem lesz totális káosz, de az idegesség így is jókora; egymás ellen dolgozik az MNB és a kormány; elkészült az ENSZ legújabb klímaváltozási jelentése, és nem örültünk annak, amit ott olvastunk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A washingtoni igazságügyi minisztérium azt vizsgálja, nem támogattak-e orosz oligarchákat abban, hogy kimentsék a pénzüket az Oroszországot sújtó szankciók alól.
A svájci Credit Suisse és az amerikai Silicon Valley Bank megroppanása után hivatalos hazai források sietősen megjegyezték, hogy a magyar bankrendszer és a gazdaság kiváló egészségnek örvend, ám a helyzet, egyebek közt a történéseknek a forintra gyakorolt hatása, nem éppen ezt mutatja. Nem meglepő módon a befektetők sem nyugodtak.
A két svájci óriásbank kényszerfúziója és a két közepes méretű amerikai pénzintézet összeomlása eltérő okokra vezethető vissza, de a piaci feszültséget a Fed pénzszórása készítette elő, és a radikális kamatemelése robbantotta be.
Minimális, 0,25%-os kamatemelést vár a Fedtől a szakértők többsége, akik arra mutatnak rá, hogy globális bankválságot indíthat el, ha sokáig folytatja a szigorítást a jegybank szerepet betöltő szervezet az Egyesült Államokban.
A bolgár maffia, a rá küldött magánnyomozókkal a Svájci Nemzeti Bank központja mögött összeakaszkodó bankár, és a wimbledoni döntő kedvéért még a karanténból is kiszökő bankvezér is szerepet kapott a Credit Suisse utolsó éveinek botrányokkal teli történetében. Külön-külön egyik történetszál sem lett volna elég az összeomláshoz, de együtt már komolyabb szerepük volt abban, hogy elpárologjon a befektetők amúgy is ingatag bizalma.
Ralph Hamers, a UBS vezérigazgatója az üzlet bejelentését követő vasárnap esti, elemzőkkel folytatott telefonbeszélgetésen elmondta, hogy 2027-ig évi 8 milliárd dollárnyi költséget próbálnak kivezetni, ebből 6 milliárd dollárt a létszámcsökkentésekkel, 2 milliárd dollárt pedig az informatikai kiadásokból spórolnának meg.
Mit jelent nekünk az, hogy egy amerikai meg egy svájci bank összeomlik? Miért figyelte a világ rémülten a Credit Suisse agóniáját? Egyáltalán hogyan történhetett meg ilyesmi egy stabil óriásbanknál? És miért nem lehet egyszerűen hagyni bedőlni? A Fülke adásában Nagy Iván László Gyükeri Mercédesszel és Sztojcsev Ivánnal beszélgetett.
A megroppant svájci pénzintézet részvényei 60 százalékot, a bankot megvásárló UBS részvények 13 százalékot estek.
A UBS és a Credit Suisse egyesülésével világszintű pénzügyi intézmény jön létre.
