Közel három évtized után újra kárpótlást fizethet a holokauszttúlélőknek és leszármazottaiknak a Credit Suisse, már ha Ronald Lauder sikeresen végigviszi a tervét. Estée Lauder fia kulcsszerepet játszott abban, hogy az 1990-es évek végétől a svájci bankok – a Credit Suisse-szel az élen – összesen 1,25 milliárd dollárt utaltak azoknak, akiket a náci rendszer üldözött, és akik 1945. május 9-e előtt svájci bankszámlával rendelkeztek, ám még jóval később is hiába próbálták felvenni a pénzüket, mert az érintett bankok visszatartották azt.
A pénzek befagyasztása csak az egyik vádpont volt, a bankokat azzal is megvádolták, hogy a náci Németország támogatása mellett konkrétan segítettek tisztára mosni az illegálisan szerzett náci zsákmányt. A kártérítésekről 1998 augusztusában állapodtak meg egy amerikai bíróság előtt, a svájci bankok pedig független és átfogó vizsgálat után közzétettek egy névlistát – aki szerepelt rajta, igényelhette a kárpótlást.
A zsidók mellett romák, Jehova tanúi, homoszexuálisok, testi vagy szellemi fogyatékosok is benyújthatták igényüket, és egy újonnan felállított alapon keresztül a pénzbefagyasztás ellentételezésén túl kárpótlást fizettek a Svájcból való kiutasításért, illetve az ottani fogva tartásért, kényszer- és rabszolgamunka végzéséért is. Magyar túlélők elsősorban az utóbbiban voltak érintettek, mintegy 14 ezren kaptak némi kárpótlást. A kifizetések 2002-ben zárultak. Ronald Lauder azonban kevesellte, amit elértek, és azóta is az ügy újranyitásáért küzd. Most úgy tűnik, közel áll a sikerhez.
Sietni kellett, hogy még életben legyenek
Valószínűleg 5-10 milliárd dollárt hagytunk az asztalon. Azt mondtam magamnak: Ezt a hibát nem fogjuk még egyszer elkövetni
– nyilatkozta most Ronald Lauder a Bloombergnek. Lauder fivérével, a most júniusban elhunyt Leonarddal együtt örökölte a szüleik által alapított kozmetikai birodalmat, Ronald azonban a hidegháború idején nagykövetként és a Pentagon magas rangú tisztviselőjeként is szolgált. A kilencvenes években, amikor a sokasodó kártérítési perek miatt megindult az átfogó vizsgálat a svájci bankok ügyében, Laudert kinevezték a vizsgálat felügyeletére létrehozott Volcker-bizottságba. A bizottság több mint 50 ezer olyan számlát talált, amelyek valószínűleg a holokauszt áldozataihoz tartoztak.
Lauder visszaemlékezése szerint annak idején a zsidó csoportok sietve akartak megállapodni a svájci bankokkal, hogy a holokausztot túlélők még életükben megkaphassák a kárpótlást. „Nem volt meg nekünk a teljes dokumentáció, ezért vakon tárgyaltunk” – mondta most Lauder, aki 2007 óta már a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Council – WJC) elnöke.
Mordechai Ronen holokauszttúlélőt (háttal) Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke megöleli, amikor megérkezik az egykori auschwitzi koncentrációs táborba 2015. január 26-án
AFP / Odd Andersen
Az új esély
Két évtizedbe telt, mire új esély mutatkozott a kárpótlási ügy újranyitására. Az 1990-es évek vizsgálata az áldozatok számláira koncentrált. 2020 elején azonban a nácik felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ bejelentette, hogy talált egy listát 12 ezer Argentínába menekült náci nevével, akik közül sokan még évtizedekkel a második világháború vége után is számlát vezettek a Credit Suisse-nél. A nácik menekülésük során tettek pénzt a számlákra, melyek közül néhány egészen 2020-ig nyitva maradt.
A számok megdöbbentők. Míg egy zsidó ember 100 ezer dollárt tett a számlájára, ezek a nácik 10 vagy 20 millió dollárt, vagy annak megfelelő összeget tettek be
– mondta Lauder, aki szerint a nácik ezeket a pénzeket valószínűleg a holokauszt áldozataitól rabolták el.
Ebből semmit sem fedezett a 90-es évekbeli megegyezés.
Lauder a felfedezés után újra akcióba lendült, és már ötödik éve kampányol azért, hogy a Credit Suisse és új tulajdonosa, a pénzintézetet 2023-ban felvásároló UBS újranyissa az archívumokat, és további bizonyítékokat keressen a pénzekkel való visszaélésekre, ami a további kártérítés alapja lenne.
