A Hubble a Szaturnusz sarki fényeit fotózta
Ritka alkalmat kihasználva a Szaturnusz sarki fényeit fotózta le a Hubble űrteleszkóp.
Ritka alkalmat kihasználva a Szaturnusz sarki fényeit fotózta le a Hubble űrteleszkóp.
Dán tudósok engedélyt kaptak arra, hogy exhumálják Tycho de Brahe (1546-1601) híres dán csillagásznak a prágai Tyn templomban lévő maradványait, tisztázandó a férfi halálának okát.
A Hubble felvételei szerint a Plútó fényesedik és vörösödik, ahogy Nap körüli 248 éves forgása új szakaszába lép - jelentette csütörtökön a NASA.
A világon először sikerült pontosan megmérni a távolságot a Föld és a hozzá legközelebb eső fekete lyuk között. A számítást végző nemzetközi csillagászcsoport azt állítja: közelebb van hozzánk a V404 Cygni, mint eddig gondoltuk - írja a Science Daily.
Elkészítette az első felvételeit egy új infravörös teleszkóp, amelyet az Európai Déli Obszervatórium helyezett üzembe Chilében. A Láng-köd mellett a Tejútrendszer mélyébe is bepillanthatunk így.
Az asztronómusok új módszert találtak arra, hogy miként bukkanhatnak a Földhöz hasonló bolygókra a világegyetemben. A lítiumban szegény csillagoknak ugyanis nagyobb valószínűséggel akad kísérőjük.
A csillagrobbanások új típusát véli felfedezni egy kaliforniai csillagász, Dovi Poznanski. A University of California (UCLA) berkeley-i munkatársa egy 2002-ben detektált szupernóvát figyelt meg - a korábbi vizsgálatoknál alaposabban.
Az univerzum 90 százalékát a sötét anyag alkotja, aminek mibenlétéről fogalmunk sincsen. Vannak olyan fizikai állandók, amik mégsem állandók. Érthetetlenül erős kozmikus sugárzások érnek minket. Olyan jeleket kapunk, amik nemzetközi egyezmények által tiltott frekvenciatartományban érkeznek hozzánk. A New Scientist válogatásából tallózunk olyan tudományos jelenségekről, amikre még mindig nem találtunk magyarázatot.
Földünk legközelebbi galaktikus szomszédja, az Androméda-csillagrendszer kozmikus kannibál, s egyre folytatja "piszkos üzelmeit" - állítják brit és kanadai asztronómusok, akik megfigyeléseikről a Nature legfrissebb számában számolnak be.
Hét új kisbolygót (aszteroidát) fedeztek fel a Velingrad közelében található Stellar Society A79 elnevezésű obszervatórium csillagászai.
Egy spirális galaktikus „szörny”, a belsejében egy „szemmel” látható az amerikai úrkutatási hivatal, a NASA Spitzer űrteleszkópja által készített felvételen.
Hogyan mérjük meg a fény terjedési sebességét? Tényleg a Jupiter és holdjai segítettek ebben a feladatban a fizikusoknak? Miben hasonlít egy repülőgéphajtómű és egy vízzel töltött műanyagpalack? A Nottinghami Egyetem új weboldalt indított, ahol rövid oktatóvideókban magyarázzák el - tényleg egyszerűen - a világ tudományos alapjait.
A Föld pályáját keresztező aszteroidát fedeztek fel svájci csillagászok, az objektum átmérője 800 méter, és várhatóan szeptemberben 67 millió kilométerre halad majd el a Föld mellett.
Galileo Galileit valószínűleg legfőbb vádlója, Roberto Bellarmino bíboros mentette meg a" máglyától. Bár ez paradoxonnak tűnik, a Vatikán a közeljövőben olyan dokumentumokat tesz közzé, amelyekből kiderül: a kardinális saját kezűleg írt levélben állapította meg, hogy "Galilei nem eretnek", bár nézetei "ebbe az irányba tartanak".
A csillagászat és az űrkutatás rajongói 32. alkalommal gyűltek össze az amerikai állam egyik kietlen pusztáján, hogy zavartalanul gyönyörködhessenek az éjszakai égbolt szépségeiben.
Ybl Miklós székesfehérvári születésű építészről neveztek el egy kisbolygót.
Gyengébb napfolttevékenységre számíthatunk, a most esedékes Nap-ciklushoz foghatót ugyanis csak 1928-ban tapasztaltak a csillagászok, írja a New Scientist. Mindez mégsem nyugtatja meg a Nap tevékenységét vizsgáló nemzetközi csillagászpanelt.
A Coloradói Egyetem két munkatársa szimulációval mutatta meg, mi is történne, ha belezuhannánk egy fekete lyuk belsejébe. Az örvénylő erők széttéphetnének minket, a fény eltorzulna körülöttünk, egyes bátor feltételezések szerint akár még egyszerre is lehetnénk az űr több pontján, írja a New Scientist.
Tízmilliárdszor erősebb az acélnál a neutroncsillagok kérge a Los Alamos Nemzeti Laboratórium fizikai szimulációi szerint, írja a New Scientist.
A januárban a Balti-tenger felett lezuhant meteorit egy részét találták meg Lolland dán szigeten. A leletet a Koppenhágai Geológiai Múzeum kutatói szenzációnak értékelték a Politiken című lap hasábjain.