Már a különböző márkák logói is szokszor úgy vannak létrehozva, hogy vonzzák az emberek szemét. A mindennapi életben körül vagyunk véve különböző vizuális jelekkel, melyek vásárlásra ösztönöznek minket anélkül, hogy tudnánk erről.
Az Európai Bizottság szerdán vizsgálatot fog indítani több uniós tagállam ellen is, mégpedig azért, mivel az uniós szervezet szerint az országok társasági adórendszere uniós szabályokat sérthet. Egyes uniós országok alacsony adókulcsait több nagy nemzetközi multi is kihasználja, így a 28 tagú blokknak történő működésük után alig fizetnek adót.
A közösségi médiát és a nagy internetes cégeket is sújtaná reklámadóval a kormány. A lépés még logikus is lehet, van mögötte ráció, ám a hasonló elképzelésekbe már több, Magyarországnál gazdaságilag sokkal erősebb ország kormányának a bicskája is beletört. A magyar kormány a nemzetközi online szerencsejátékkal foglalkozó cégek példájával huzakodott elő, ám ott teljesen más a helyzet.
A magyar ipari cégek még mindig elsősorban abból indulnak ki, hogy vevőik nem használják az internetet, ami már rég nem igaz - állapította meg a Tablazat.hu online beszerzői portál. A hazai cégek közötti online kereskedelem öt évvel van lemaradva a nyugati országokhoz képest.
A hazai cégek 98 százalékénak árbevétele nem éri el az EU "kisvállalkozás" definíciójának alsó határát, azaz az évi 2 millió eurót. Európai szemüveggel nézve tehát csaknem az összes magyar cég mikrovállalkozás. A tőkeszerkezet szétaprózottsága nem egyszerűen technikai kérdés, hanem komoly versenyhátrány is az ország gazdasága számára.
Az elmúlt 12 hónapban a cégek átlagosan számláik 67 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban csupán 59 százalékát, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő, fizetési tapasztalat programjából. Emellett ráadásul a számlafizetési határidők és késedelmek, valamint az extrém 90 napos késések is csökkentek. Általánosságban elmondható, hogy javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de még így is óvatosságra int a Bisnode, mivel késés esetén átlagosan 45 napot kell várnia egy számlakibocsátónak mire a pénzéhez jut.
Egyre több amerikai fiatal dönt úgy, hogy nem hajlandó ingyen gyakornoki munkát vállalni. A cégek is félnek, hogy ha fizetés nélkül foglalkoztatnak fiatalokat, a gyakornokok kiperelik tőlük a bérüket – erre ugyanis már van példa. A kialakult helyzetben egyes vállalatok inkább úgy döntenek, hogy bezárják gyakornoki programjukat. Magyarországon mindeközben hat hétig lehet fizetés nélkül gyakornokot alkalmazni – de sok esetben ez leginkább csak elviekben van így.
Öt kínai és öt amerikai cég szerepel a világ legnagyobb cégeit összesítő lista első tíz helyén, amelyet a Forbes magazin készített el. Az első három helyet most Kína vitte el. A 2000-es listára két magyar cég is felkerült.
A tőzsdei vállalatok közül az Elmű, az Émász és az Állami Nyomda részvényesei már áprilisban megkapták a 2013. év után járó osztalékot, rajtuk kívül a Mol az OTP, a Richter, a TVK a Freesoft, valamint a Graphisoft Park közgyűlése szavazott meg osztalékot az idén, utóbbiaknál nyáron várhatóak a kifizetések.
A Business Insider összeszedett pár trükköt, amivel a reklámozók rávesznek minket arra, hogy megvegyük termékeiket. Például nem véletlenül van a színészek jobb kezében minden termék.
A közigazgatási minisztérium szerint nem értelmezhetők úgy az új Ptk. szabályai, ahogyan azt egy ügyvédi iroda tálalta, vagyis nincs arról szó, hogy a vállalkozásokban résztulajdonnal bíró, és onnan fizetést is kapó vállalkozóknak nem folyósítható a bér, amennyiben a cég veszteséges.
Azok a munkavállalók, akik akár csak igen kicsi részesedést kaptak egy cégből (például premizálásként, ami egyre elterjedtebb) bérükhöz sem juthatnak majd hozzá, ha a társaság nem fizet osztalékot – hívta fel a figyelmet egy ügyvédi iroda.
2013 elejétől vetették ki a tranzakciós illetéket, az év végére 150 ezerrel kevesebb bankszámlájuk volt a magyaroknak, és 5 millióval kevesebb alkalommal vettek fel készpénzt az egy évvel korábbihoz képest. Az ingyenes készpénzfelvétel ugyanakkor csak idén indult.
Számosságát tekintve a 2013-as év 11 százalékos növekedést hozott a vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) piacán Magyarországon, míg a piac becsült mérete közel két és félszeresére nőtt. A befektetők elsődleges célpontjai továbbra is az IT és a technológiai vállalatok – áll az EY legfrissebb M&A Barometerében.
Egyesek a jövő pénzét látják benne, mások csak kiugrási lehetőséget. A magyar bitcoin-elfogadóhelyek bizakodóak a virtuális pénzzel kapcsolatban és az első vásárlókat várják, igaz, az árfolyama rendkívül kiszámíthatatlan, és az anonim tranzakciók miatt az online alvilág is előszeretettel használja. Amerikában és Nyugat-Európában azonban már elindult elterjedése fizetőeszközként a kereskedelemben is a bitcoin-tőzsdéről és a webshopokból.
A feketelista.hu adatai szerint Budapesten tavaly 4356 céget szüntettek meg kényszertörléssel, az idén azonban gyorsulni látszik a folyamat: nem egészen három hónap alatt már 2216 társaság neve tűnt el a cégjegyzékből.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciókkal az Európai Unió komoly károkat okozna magának, ugyanis az oroszok a nyugati cégek ottani érdekeltségeinek elkobzásával ijesztgetnek. A két blokk közötti kereskedelem komoly méreteket ölt, az Egyesült Államok ugyanakkor könnyebben szavazhat meg szankciókat az oroszok ellen, mivel nekik kisebb a kitettségük. Kinek ártana igazán egy eldurvuló EU-Oroszország viszony? Lehet, hogy nem tudnak majd Bécsbe kell az oroszoknak menni luxustáskáért?
A március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerint a volt cégvezető kötelezhető lesz arra, hogy a felszámolási eljárás során bizonyos feltételek esetén ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg. Kérdéses, hogy emiatt megszaporodnak-e a csődeljárások, mivel jelenleg alig élnek ezzel a lehetőséggel: tavaly mindössze 131-en jelentettek csődöt, miközben csaknem 13 600 felszámolás és 11 300 végelszámolás indult, és 22 ezernél több céget kényszertöröltek. A vállalkozások pénzügyi reorganizációjával foglalkozó Reconcept Kft. szerint a fő probléma az, hogy a felszámoló (vagyonfelügyelő) nem feltétlen érdekelt az eredményes folyamatban, az adóhatóság, valamint a banki hitelezők nem eléggé rugalmasak és türelmetlenek.
Egy átlagos téli napon - mínusz két, illetve mínusz három Celsius fokos napi középhőmérséklet esetén - 60-70 millió köbméter földgáz fogy Magyarországon. Fagyosabb időben azonban 15 millió köbméterrel megnövekszik az ország napi szükséglete.
