Szigorúbb lesz az induló vállalkozások támogatása, a kezdő cégek egy háromlépcsős rendszerben juthatnak pénzhez, és első körben csak hárommillió forintot kaphatnak. Az uniós K+F+I források egy részének eléréséhez még egy plusz hivatali kört is kell futni.
Bedurrantották a felsőoktatásban is a duális képzést, idén szeptembertől már 20-nál is több intézményben a cégekkel karöltve vehetnek majd részt a hallgatók gyakorlati képzésben. A rendszerből a kis- és középvállalkozások is részesednének, csakhogy az alkalmazott módszerek a kis cégek szerint leginkább a multik számára képezhetnek olcsó, könnyen alkalmazható munkaerőt, akik korlátozott tudással rendelkeznek.
Ki ne örülne egy kis pluszpénznek, főleg úgy, hogy nem kell megszakadni? A közösségi vállalkozások, különböző alkalmazások olyan lehetőségeket nyitottak meg az átlagemberek előtt is, melyekről korábban álmodni sem lehetett. Pénzt lehet keresni azzal, ha csak zenét hallgatunk vagy kérdőívet töltünk ki. Hosszabb távon viszont korántsem biztos, hogy a dolgozók jól járnak.
Hallott már a Galanzról? Mit gyárthat a Foton? Melyik piacon versenyző a Chery? Jó márka-e a Li-Ning? És a Shanghai Tang? Nyugodjon meg, nemcsak idehaza, egész Európában is csak pislognának a megkérdezettek, mert valójában arról sincs fogalmunk, hogy ezek a cégek léteznek. Pedig ideje volna ízlelgetni a szokatlan neveket, mert ha egyszer ezek a kínai cégek úgy döntenek, lerohanják Európát, igazából semmi nincs, ami megállíthatná őket. Van, amelyiknek fél EU-nyi ügyfele van, egy másik egy fontos görög kikötőbe vásárolta be magát, többnél pár százezren dolgoznak. De sokuknak még elég a belföldi piac.
Az egyszerű fogyasztók minden bizonnyal örülnek az olcsó üzemanyagáraknak, ám az olajszektort kiszolgáló iparágak cégei költségcsökkentésre kényszerülnek. Az elbocsátások már be is indultak: az olajszektort kiszolgáló első számú vállalat, a Schlumberger 9 ezer fő elbocsátást jelentette be.
Óránként az eddigi bér duplája, 2800 forint illeti meg azt a kamionsofőrt, aki Németország területére lép, még akkor is, ha magyar fuvarcégnél dolgozik. Az év elején bevezetett német törvény mégsem okozhat örömet a sofőröknek, mert a magyar munkahelyük nem bírja el a jóval magasabb fizetést. Egy munkavállaló így havonta akár 200 ezer forint költségnövekedést jelent a munkahelyének. Ezért a magyar fuvarcégek rá vannak kényszerítve, hogy ügyeskedjenek – és ők ügyeskednek.
Az orosz részvények és vállalati kötvények olcsónak tűnnek, és lehet, hogy tényleg azok is, de Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a helyzet előbb rosszabb lesz, és csak utána jobb. Az Oroszország elleni szankciók miatt ugyanis finanszírozási-likviditási válság van kialakulóban, aminek következményei beláthatatlanok.
Bár a keddi naphoz hasonló mélységekbe egyelőre még nem lavírozott a rubel dollárral és euróval szembeni árfolyama, továbbra is folyamatosan liftezik az orosz fizetőeszköz. A moszkvai utcákon ugyanakkor az emberek úgy veszik a dollárt, mint a cukrot.
