Így csalnak tőrbe minket a reklámok, csak hogy többet költsünk

A Wired összegyűjtött több trükköt, amelyeket a reklámozók, különböző márkák arra használnak, hogy megvásároljuk termékeiket. A trükkökről, bújtatott befolyásolási praktikákról két amerikai szociálpszichológus írt könyvet, a cikknek ez adta az alapját. A szociálpszichológusok szerint míg az emberek azt hiszik, hogy legtöbb döntésüket racionális érvek mentén hozzák meg, addig sok mindennapi döntésünk tudatalatt történik, ez pedig azt jelenti, hogy igen sérülékenyek is vagyunk azokra a praktikákra, melyek ezt a területet igyekeznek befolyásolni.

Sok esetben már maguknak a márkáknak a megjelenése is befolyásoló lehet. Például az egyik legnagyobb sörgyártó cég nevében elhelyezett "e" betűk dőlésszögével, formájával úgy alakították ki a betűket, mintha mosolyognának, ez pedig a márkával kapcsolatos hozzáállásunkra is (vélhetően pozitív) hatással lehet. A hasonló megoldásoknál az a fontos, hogy az emberek minél inkább emberinek tartsanak egy brandet, a legtöbben érzelmeket, gondolatokat is társítunk tárgyakhoz, és minél inkább kedvelünk egy terméket, illetve kötődünk hozzá érzelmileg is, annál inkább kötődünk az áruhoz és nagyobb a valószínűsége is, hogy megvesszük az adott terméket.

Másik példaként érdemes az arcokat is kielemezni a reklámokban. A reklámokban megjelenő minden egyes arcot rendkívül sok kritérium alapján választanak ki. Az egyik ilyen feltétel a megbízhatóság, ennek kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy a hosszúkás arcú embereket megbízhatóbbnak tartják, illetve a barna szeműeket is a kék szeműekkel szemben.

Nem biztos, hogy hinni kell azoknak a reklámoknak sem, melyek azt hirdetik, hogy már csak egy darab jegy/szállás/termék maradt elérhető azon az áron. Az emberek agyába be van kódolva, hogy az értékes termékekből hiány van, vagyis nekünk is le kell csapni az adott termékre.

Fontos a társadalmi visszajelzés is: minél többen biztosítanak minket arról, hogy egy termék, szolgáltatás rendben van (a Facebookon megjelenő rajongói oldalak jó példák erre), annál valószínűbb, hogy mi is ki fogjuk azt próbálni, meg fogjuk vásárolni, ez egy hólabda effektus.

A fentiek mellett van egy klasszikus vásárlásra ösztönző megoldás is: ha a reklámozók elhitetik velünk azt, hogy nincs is szükségünk arra a termékre. Ez fordított pszichológiaként működik: senki nem szereti, ha befolyásolják, ezért is hangsúlyozzák a reklámozók, hogy van választási lehetőségünk. Ezzel ugyanakkor pont abba az irányba nyomnak minket, hogy az ő terméküket vásároljuk meg.