A vállalati összeolvadások és felvásárlások még a gyorsan fejlődő piacokon (high growth market – HGM) is olyan szintre estek, ami a válság legmélyebb pontjaira emlékeztet – derül ki a KPMG elemzéséből. A globális M&A-tevékenység 13 százalékkal zsugorodott 2013-ban. A Közép-Kelet-Európában végrehajtott tranzakciók száma nő, de még nem éri el a válság előtti felvásárlások felét.
Egy átlagos januárhoz képest szokatlanul sok, az elmúlt félévhez képest viszont kevés cég szűnt meg 2014 első hónapjában. „A januári 2641 törlés bő tíz százalékkal kevesebb a 2013 második félévi havi átlagnál. Nem jó jel ugyanakkor, hogy még soha nem kezdődött ilyen rosszul az év” – vélik az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltatónál.
A szja-törvény jövőre hatályba lépő módosításainak egyike az adómentesen adható lakáscélú támogatási célok körébe vonta a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is. A munkáltatók, munkavállalók akár cafetéria-juttatásként is számolhatnak ezzel a lehetőséggel. Az Adózóna bemutatja, mit jelent ez pontosan.
A láncokba szervezett adócsalás nem csak az áfát eltüntető vállalkozók fogása. A biztonsági őröknek munkát adó cégek is csoportokba szerveződnek, hogy elrejtsék a feketebérezést és más törvénysértéseket. A cégcsoportok egy bejáratott modell szerint épülnek fel, és a borítékok átadására, majd eltüntetésére különösen ügyelnek.
A tranzakciós illeték a legtöbb vállalkozás számára nagyon komoly érvágást jelent, emiatt azonban nem terveznek bankváltást, viszont több készpénzt használnak.
Az év végi juttatásokhoz kapcsolódóan több munkáltató tervezi, hogy ajándékutalványt ad a dolgozóinak. Az ajándékozásra több párhuzamos szabály is vonatkozhat az adótörvényben. Ráadásul egy apró figyelmetlenség is sokba kerülhet a munkáltatónak.
A hazai vállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index jelenleg -10 ponton áll, ami közel négy éve a legjobb eredmény. Legutóbb a gazdaságpolitikával, a vállalati hitelkamatokkal és az uniós pályázatokkal kapcsolatos várakozások javultak leginkább, miközben a vállalkozás pénzügyeit és a versenyhelyzetét illetően visszafogottabbak lettek a cégek.
Ha mindennaposnak még nem is nevezhető, de ritkának se, hogy egy vállalkozás fantomcéggel szerződött, vagy a vállalkozás létezett ugyan, de soha életükben nem hallottak róla, azaz ki tudja kivel kötött szerződést, de velük biztosan nem? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor cégnek mihamarabb ki kell dolgoznia azt az üzleti ellenőrzési eljárást, amelynek segítségével elkerülhetőek az effajta kínos esetek.
A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz. A tulajdonosok között a legnagyobb számban német cégeket és magánszemélyeket találnunk, de az itt céget üzemeltető országok toplistáján előkelő helyet foglal el a leginkább cégtemetőként működő Ukrajna és Románia, és befért az első húszba több egzotikus offshore ország is.
Magyarországon az elaprózott cégstruktúrához nehezen átlátható tulajdonosi szerkezet társul. A csaknem 600 ezer magyarországi cég közel egymillió – aktuális állapot szerinti – tulajdonosa és cégvezetője szövevényes kapcsolati hálót alkot, s a vállalkozások jelentős része kapcsolódik tönkrement, bedöntött vagy adósságot görgető más cégekhez.
Májusban 3797 cég szűnt meg Magyarországon, amivel a háromhavi mozgóátlag a sohasem látott 3500 megszűnésig nőtt. A törlések száma hónapok óta emelkedik; a nyári szezonális megnyugvás után a tendencia várhatóan tovább folyatódik, hogy szeptembertől ismét tombolni kezdjen a törlési láz.
Eladná üzletét, vagy üzletrészét, vagy más miatt kell tudnia annak értékét? Az Adózóna mutatja, hogyan számoljon.
Az első negyedévben 9583 cég szűnt meg Magyarországon, ez a tavalyi utolsó negyedév után a második legrosszabb három hónap a magyar gazdaság történetében. Március végén 12 hónapra visszatekintően legrosszabb évét zárta a magyar cégvilág, ennyi törlést ugyanis még egyetlen egyéves időszakban sem jegyeztek fel. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint a megszűnési hullám cégalapítási lázzal párosul, ami a vállalkozások további egészségtelen hígulását eredményezi.
Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Az Adózóna megmondja, hogy ne kövessenek el bűncselekményt
A 30 év alatti menedzsmenttel rendelkező cégek 71 százaléka átlagot meghaladó kockázattal rendelkezik, így hosszú távon megtérülő lehet a fiatal vállalkozók képzésére költött 7 milliárd forintos állami támogatás.
A ma működő magyarországi cégek átlagos életkora kevesebb, mint 10 év, pontosan 9,63 év, . A legnagyobb magyar cégek átlagos életkora is 14-15 év körül van csupán, miközben nemzetközi szinten az amerikai tőzsdén jegyzett legértékesebb 500 vállalat (S&P 500) áltagos életkora ezzel szemben 18 év.
Minden cégnek volt olyan üzleti partnere az elmúlt 2 évben, amely fizetésképtelenné vált: az általuk okozott bevételkiesés általában nem haladja meg a cég forgalmának 10 százalékát – derül ki az adósságspirálba jutott cégek megmentésével foglalkozó Reconcept ügyfelei körében végzett felméréséből. A kárt súlyosbíthatja, ha a cég alacsony árréssel vagy rossz áfa-pozícióval dolgozik. A cégek nem optimisták, hasonló eredményekre számítanak 2014-ben is, közel 45 százalékuk azonban semmit sem készül tenni védekezésül. A Reconcept szerint szerződéses kikötésekkel a cégek csökkenthetik a nem realizált bevételek okozta kockázatot.
Az utóbbi időben csökkenések indult, októberben mégis minden korábbi rekordot megdöntött a cégmegszűnések száma – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Az egy hónapon belül törölt cégek mennyisége eddig mindössze kétszer haladta meg háromezret, most viszont 4131 cég jutott erre a sorsra. Megugrott az új cégek alapítása is.
A vállalati felvásárlások és fúziók piacát 2013 első fél évében is az IT és a telekommunikáció, illetve a médiaszektor uralta Magyarországon. Az ügyletek többségét belföldi társaságok bonyolították le az EY legfrissebb M&A Barométer felmérése szerint.
Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most ismét pesszimistább hangulatba kerültek a vállalkozások. A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index 7 pontos csökkenést követően jelenleg -18 ponton áll. A negatív irányú változás hátterében főként a közterhekkel, a gazdaságpolitikával és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások romlása áll. A romló várakozások minden árbevétel kategóriában megfigyelhetők, de továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
