Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Eddig nem látott mélységbe zuhant azon cégek aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak adni dolgozóiknak. A következő egy évben a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez alkalmazni természetbeni juttatást. A különböző cafeteria elemek alkalmazásának gyakoriságát tekintve az élen az Erzsébet-utalvány áll, melyet a közlekedési költség térítése és a SZÉP Kártya követ.
Az előző negyedévi enyhe növekedéshez képest 5 százalékponttal, 42 százalékra esett vissza azon vállalkozások aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak – derül ki az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Ez az eredmény az eddig mért legalacsonyabb érték, hiszen néhány évvel ezelőtt még a vállalkozások 75-80 százaléka beépítette bérezési rendszerébe a cafeteria juttatásokat.
„A munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégek 31 százaléka tervezi alkalmazni. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma népszerűségét növelte feltehetően, hogy idén januártól a korábbi 5000 forint helyett már havi 8000 forintig adható kedvezményes adóteherrel. A második helyen holtversenyben a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll. Ugyanakkor a közlekedési költségtérítés népszerűsége 2010 óta folyamatosan csökken. Sőt, mi több, ebben a negyedévben elérte mélypontját, hiszen alig minden hatodik cég kívánja így támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a SZÉP Kártyát alkalmazó cégek aránya több mint duplájára nőtt. Egyre növekvő népszerűsége annak tudható be, hogy csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit és könnyen beépíthető a már meglévő béren kívüli juttatások mellé, míg a munkavállalóknak a különböző alszámlák széleskörű felhasználási lehetőséget nyújtanak” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző szektorokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. Az ipari, építőipari vállalkozások állnak az élen, hiszen 50 százalékuk tervezi beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Ezzel szemben a szolgáltató vállalkozások csupán 38 százaléka gondolkodik béren kívüli juttatásban, míg mezőgazdasági és kereskedelmi cégek közel azonos arányban (45 és 43 százalék) tervezik alkalmazni a cafeteria juttatásokat.
A cégméret szerinti bontásban jól látszik, hogy a vállalkozás méretével párhuzamosan egyértelműen nő a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya: míg a mikrovállalkozások csupán 37 százaléka tervezi valamely cafeteria elemmel támogatni dolgozóját, addig a kisvállalkozásoknál ez az arány 46, a középvállalatoknál pedig 59 százalék.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.