Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az idén bevezetett kisvállalati adót (kiva) ugyan a vállalkozások túlnyomó része ismeri, a ténylegesen regisztráltak száma azonban továbbra is igen alacsony. Márpedig ez a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adatai alapján úgy tűnik, nem is fog egyhamar változni. Ennek oka, hogy a vállalkozások jelentős része vagy bizonytalan abban, hogy áttérjen a kivára, vagy nem is foglalkozik a kérdéssel.
A 100 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozásokat annak ellenére sem érdekli a kisvállalati adó, hogy kétharmaduk hallott már róla és az adótörvény módosítása szerint év közben is át lehet térni a kivára – derül ki a K&H kkv bizalmi index 500 hazai mikro,- kis- és középvállalkozást érintő legutóbbi felméréséből. Az előző negyedévhez képest gyakorlatilag nem változott a már bejelentkezett cégek aránya, hiszen a NAV legutóbbi kimutatása alapján a kivás vállalkozások száma 7595 volt augusztus végén.
„Tömeges áttérésre azonban a jövőben sem lehet számítani, mivel az általunk megkérdezett vállalkozások csupán 2 százaléka tervezi, hogy átáll a kisvállalati adózásra, és további 14 százalékuk még nem döntött a kérdésben. A vállalkozások 37 százaléka ugyanakkor azt jelezte, hogy biztosan nem fognak bejelentkezni a kiva hatálya alá. A kiva elutasítását minden negyedik cég azzal magyarázza, hogy nem felelnek meg a feltételeknek, és közel azonos arányban vélik a vállalkozások, hogy nem látják egyértelműen a kiva előnyét (21 százalék), illetve, hogy biztosan rosszabbul járnának az áttéréssel (20 százalék)” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
„A különböző ágazatokat tekintve az ipari vállalkozások a leglelkesebbek az új adónemet illetően,12 százalék már be is jelentette vállalkozását a kiva hatálya alá, és további 2 százalék tervezi még, miközben az átlagosnál jóval kevesebben, 24 százalékuk mondja, hogy biztosan nem fognak áttérni az új adónemre. A kereskedelmi és szolgáltató cégek mutatják ugyanakkor a legnagyobb ellenállást. Előbbinél igaz 3 százalékuk tervezi az áttérést, ugyanakkor 41 százalékuk véli úgy, hogy biztosan nem fognak áttérni. Hasonló a helyzet a szolgáltató cégeknél is, hiszen 2 százalék tervezi az átjelentkezést, miközben 42 százalék biztosan elutasítja azt” – tette hozzá a szakember.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
Végig is gyalogolta a szombati menetet, ami túlmutatott önmagán.