Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„A restrukturálás azonban korántsem jelent automatikus sikert, ami abból is jól látszik, hogy a felügyelet adatai szerint a restrukturált vállalati hitelek állományának 29 százaléka is 90 napon túl lejárt" – figyelmeztet Huth Gabriella, a BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere. "A siker feltétele, hogy a felek a normalizált üzleti tervre alapozva a megfelelő restrukturálási módszert válasszák.”
A BDO eddigi tapasztalatai alapján a leggyakrabban az alábbi restrukturálási megállapodásokkal élnek a felek. Az eszközök felsorolása a kevésbé fájdalmas megoldásoktól halad az egyre drasztikusabbak felé.
A. Jobb esetben a normál hitelkondíciók szélsőséges javításával is elérhető, hogy a teljes tőke visszafizetése reálissá váljon, ehhez azonban a tőke szélsőséges esetben 50 éves amortizációja és a bank forrásköltsége alatti kamat nyújtása szükséges. A kamaton elszenvedett folyamatos veszteség jelenértéke azonban még mindig lényegesen kisebb, mint az alternatív megoldások céltartalék-vonzata.
B. Ha ez nem vezetne megoldásra és a tőke egy részének leírása is szükségessé válna, úgy ezt megelőzően akár többször is egy átmeneti idő beiktatásában állapodnak meg a felek, amelynek során csak minimális tőketörlesztést írnak elő. Ezt abban az esetben érdemes alkalmazni, ha arra számítunk, hogy középtávon, a piaci feltételek javulása miatt a végleges feltételekben kisebb tőke leírás szükséges.
C. Több bank ugyanakkor még kedvező hosszabb távú kilátások esetén sem kívánja a megoldást további évekkel elhúzni, és a válság okozta banki céltartalék- és tőkehelyzetre gyors, végleges megoldást akarnak. Ez esetben a mai piaci feltétek alapján felállított normalizált üzleti terv számaira alapozott visszafizethető tőkemennyiséget állapítanak meg, hosszú távon is fenntartható, azaz forrásköltséget elérő kamat mellett. Ez a tapasztalatok szerint a tőke 20-30 százalékos leírását teszi szükségessé. „E megoldásnak azonban része, hogy a tanácsadó az ügylet első néhány évében folyamatosan ellenőrzi a valós teljesítményt, és ha az üzletmenet lehetővé teszi, további összegekkel (cash sweep) csökkenti a korábban keletkezett tőkeveszteséget” – hangsúlyozza Dercsényi András, a BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának restrukturálási szakértője.
D. Tőkeleírás esetén a bank biztosítéki rendszere azzal is javítható, ha hitel helyett alternatív struktúrát, például lízingformát választanak a felek. Ez főként ingatlanprojektek esetében jellemző. Ekkor a banki lízingcég veszi meg az eszközt csökkentett tőke mellett és adja azt lízingbe a volt ügyfél, vagy érdekeltségébe tartozó új cég részére. Ebben az esetben is lehetőség van az üzleti környezet javulásával csökkenteni a banki veszteséget úgy, hogy a bank nem a teljes fennmaradó tőkét írja le, hanem annak egy részét -100 százalékos céltartalék megképzésével – úgynevezett ballon hitelként tartja számon az ügyfél felé.
E. A lízing alternatívájaként a bank dönthet a finanszírozás fedezetének átvételéről saját eszközkezelő cégébe, amely mellé a volt ügyfél bérleti szerződése és bizonyos feltételekhez kötött, újbóli vételre jogosító opciója áll. Ez azonban a bank részére magasabb céltartalék megképzését teszi szükségessé.
Ha az ügyféllel nem klehet megállapodni a fenti módon, úgy az eszköz visszavétele szükséges, lehetőleg a működés fenntartása mellett. Erre a legtöbb bank felállította saját eszközkezelő szervezetét, amelyben az eszköz értékét asset managerek és belső, illetve külső üzemeltetők tartják fenn. A végső megoldás hosszabb távon természetesen a visszavett portfolióelemek legjobb piaci időpontot kiváró értékesítése.
