Franjo Tudjman egykori horvát elnök kész lett volna rakétatámadást indítani Belgrád ellen 1995-ben a Vihar hadművelet idején, ha a jugoszláv hadsereg a horvát krajinai szerbek segítségére sietett volna - derült ki egy frissen nyilvánosságra került CIA-jelentésből.
A szerbiai katonai célpontok bombázását az Egyesült Államok már 1993-ban is mérlegelte annak érdekében, hogy megakadályozzák az úgynevezett Nagy-Szerbia létrejöttét - olvasható az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik jelentésében, amelyet 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól. A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv térség - közöttük Szerbia - tömegtájékoztató eszközei.
Hibázott az első fokon eljáró hágai törvényszék, amikor ejtette az egyik népirtás vádját Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök ellen - ismertette a döntést csütörtökön Theodor Meron bíró. Ezért a fellebbviteli bíróság úgy döntött: Karadzicnak felelnie kell a tavaly nyáron ejtett vádpontra is.
Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő a délszláv háború idején közvetlen telefonkapcsolatban állt egymással – jelentette ki Stjepan Mesic, Horvátország Tudjman halála után hivatalba lépett elnöke a Jugoszlávia széthullásáról írt könyvének moszkvai bemutatóján a Vecernji List horvát napilap pénteki kiadása szerint.
Szarajevóban hétfőn közzétették az 1991-96-os délszláv háborúk csaknem százezer boszniai áldozatának névsorát. A neveket a Boszniai halottak könyve című, négykötetes kiadvány tartalmazza, amelyet a szarajevói Kutató- és Dokumentációs Intézet (IDC) készített.
Egy 70 éves bosnyák özvegy évek óta küzd azért, hogy elbontsák azt a templomot a telkéről, amit az őt elüldöző boszniai szerbek építettek fel.
Felmentette a vádak alól pénteken Ante Gotovina volt horvát tábornokot annak a hágai ENSZ-törvényszéknek a fellebbviteli tanácsa, amely a délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében jár el.
A vád első tanújának a meghallgatásával megkezdődött hétfőn a bizonyítási eljárás a Ratko Mladic elleni hágai perben, a délszláv háborúk során elkövetett bűncselekmények ügyében eljáró Nemzetközi Törvényszéken.
Határozatlan időre elnapolták hétfőn a bizonyítási eljárás megkezdését a Ratko Mladic elleni perben a délszláv háborúkban elkövetett bűncselekmények ügyében eljáró hágai ENSZ-törvényszéken.
Az osztrák igazságszolgáltatás pénteken elutasította azt a szerb kérést, hogy kiadja Jovan Divjakot, a bosnyák hadsereg háborús bűnökkel vádolt szerb származású tábornokát, aki ezek után már délután visszaérkezett Szarajevóba, Bosznia-Hercegovina fővárosába.
A külföldön a "Balkán mészárosának", a "Pokol nagykövetének" és a "Szerb Napóleonnak" is nevezett, csütörtökön elfogott Ratko Mladicsot földijei közül sokan még ma is csak zseniális tábornokként emlegetik, és a szerbek többsége ellenzi a kiadatását.
