Gotovinát tavaly áprilisban - a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt - első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték Hágában.

A most 57 éves extábornok - a francia Idegenlégió egykori katonája - volt az 1995. augusztusi, Vihar fedőnevű horvát hadművelet parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében. 

Horvátországban ma is nagyon sokan nemzeti hősnek tekintik Gotovinát, és az ítélet kihirdetését Zágráb központjában egyenes adásban hatalmas kivetítőn ezrek figyelték. Az ügyészség adatai szerint a krajinai művelet során 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, közel 90 ezer szerbet erőszakkal elűztek otthonából. 

A védelem azzal érvelt, hogy a horvát tüzérség nem támadott célzottan polgári személyeket. A fellebbviteli tanács végül nem látta "minden ésszerű kétséget kizáróan" bizonyítottnak sem azt, hogy jogellenes volt, kifejezetten a polgári lakosokra irányult az érintett négy szerb település ellen intézett tüzérségi támadás, sem azt, hogy Gotovina olyan intézkedések megtételét mulasztotta el, amelyekkel meg tudta volna akadályozni a menekülő szerbek sérelmére elkövetett bűnös cselekményeket. 

Gotovinával együtt fellebbezett az első fokon 18 évre ítélt vádlottársa, a Vihar hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac, akit most másodfokon szintén felmentettek. A harmadik vádlottat, Ivan Cermak volt horvát védelmi miniszterhelyettest már első fokon felmentették. 

Ante Gotovinát több évi rejtőzködés után, 2005 decemberében a Kanári-szigeteken, Teneriffén egy luxusszállodában tartóztatták le. Az azt megelőző hónapokban kötélhúzás folyt az Európai Unió és Horvátország között: Zágráb szerette volna megkezdeni az érdemi EU-csatlakozási tárgyalásokat, de Brüsszel ezt arra hivatkozva akadályozta, hogy a horvát fél nem nyújtott segítséget a Hága által körözött Gotovina elfogásához. A tenerifei elfogási akció után - amelynek sikeréhez széles körben osztott vélekedés szerint Horvátországból adták a tippet - Horvátország megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat. Azokat tavaly nyáron sikerült lezárni, és az ország jövő év július elsejétől minden bizonnyal az unió 28. tagállamává válik. 

Az Európai Bizottság szóvivője - az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva - azt mondta, hogy Brüsszel tudomásul veszi a felmentő ítéletet. Hangsúlyozta, hogy a hágai törvényszék minden esetben az egyéni felelősséget vizsgálja. 

"Együttérzünk a háború valamennyi áldozatával és azok családtagjaival. Idő kell ahhoz, hogy a sebek begyógyuljanak" - mondta a szóvivő, és hozzátette: az Európai Bizottság abból indul ki, hogy az EU-tagság küszöbén álló Horvátország "a tolerancia és a megbékélés szellemében tekint majd a jövőbe".