Felmentette a vádak alól pénteken Ante Gotovina volt horvát tábornokot annak a hágai ENSZ-törvényszéknek a fellebbviteli tanácsa, amely a délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében jár el.
Gotovinát tavaly áprilisban - a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt - első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték Hágában.
A most 57 éves extábornok - a francia Idegenlégió egykori katonája - volt az 1995. augusztusi, Vihar fedőnevű horvát hadművelet parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében.
Horvátországban ma is nagyon sokan nemzeti hősnek tekintik Gotovinát, és az ítélet kihirdetését Zágráb központjában egyenes adásban hatalmas kivetítőn ezrek figyelték. Az ügyészség adatai szerint a krajinai művelet során 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, közel 90 ezer szerbet erőszakkal elűztek otthonából.
A védelem azzal érvelt, hogy a horvát tüzérség nem támadott célzottan polgári személyeket. A fellebbviteli tanács végül nem látta "minden ésszerű kétséget kizáróan" bizonyítottnak sem azt, hogy jogellenes volt, kifejezetten a polgári lakosokra irányult az érintett négy szerb település ellen intézett tüzérségi támadás, sem azt, hogy Gotovina olyan intézkedések megtételét mulasztotta el, amelyekkel meg tudta volna akadályozni a menekülő szerbek sérelmére elkövetett bűnös cselekményeket.
Gotovinával együtt fellebbezett az első fokon 18 évre ítélt vádlottársa, a Vihar hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac, akit most másodfokon szintén felmentettek. A harmadik vádlottat, Ivan Cermak volt horvát védelmi miniszterhelyettest már első fokon felmentették.
Ante Gotovinát több évi rejtőzködés után, 2005 decemberében a Kanári-szigeteken, Teneriffén egy luxusszállodában tartóztatták le. Az azt megelőző hónapokban kötélhúzás folyt az Európai Unió és Horvátország között: Zágráb szerette volna megkezdeni az érdemi EU-csatlakozási tárgyalásokat, de Brüsszel ezt arra hivatkozva akadályozta, hogy a horvát fél nem nyújtott segítséget a Hága által körözött Gotovina elfogásához. A tenerifei elfogási akció után - amelynek sikeréhez széles körben osztott vélekedés szerint Horvátországból adták a tippet - Horvátország megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat. Azokat tavaly nyáron sikerült lezárni, és az ország jövő év július elsejétől minden bizonnyal az unió 28. tagállamává válik.
Az Európai Bizottság szóvivője - az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva - azt mondta, hogy Brüsszel tudomásul veszi a felmentő ítéletet. Hangsúlyozta, hogy a hágai törvényszék minden esetben az egyéni felelősséget vizsgálja.
"Együttérzünk a háború valamennyi áldozatával és azok családtagjaival. Idő kell ahhoz, hogy a sebek begyógyuljanak" - mondta a szóvivő, és hozzátette: az Európai Bizottság abból indul ki, hogy az EU-tagság küszöbén álló Horvátország "a tolerancia és a megbékélés szellemében tekint majd a jövőbe".
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
