Nem érdemes legyinteni, hogy most már minden mindegy. Még az előrehaladottabb daganatos betegségek esetében is legalább egy pluszévnyi túlélést jelenthet, ha valaki képes megszabadulni káros szenvedélyétől, a dohányzástól – állítják amerikai kutatók.
Az amerikai Yale Egyetem kutatói a Google tudósaival összefogva olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek, ami segít megmutatni az immunrendszernek azokat a daganatokat, amelyek egyébként rejtve maradnának előttük.
Még a megfelelő kezelési módot is segíthet kiválasztani a DOLPHIN nevű új eszköz, mely a mesterséges intelligencia segítségével kutat a betegségek után.
Amerikai kutatók egerekkel végzett vizsgálata arra jutott, hogy az eredetileg a szem egészségét szolgáló zeaxantin képes lassítani a tumor növekedését.
A Dél-kínai-tenger hideg, fénytelen területein találtak a kutatók egy olyan fegyvert, amely segíthet az emberiség egyik legnagyobb küzdelmében, a rák elleni harcban.
Amerikai kutatók összesítették a daganatos megbetegedéshez kapcsolódó globális adatokat 1990 és 2023 között, majd kiszámolták, milyen változás várható 2050-ig. Az eredmény rémisztő.
Tízből négy betegnél hatékonyan segíti a vastagbélrák kezelését az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapítóként használatos gyógyszer, az aszpirin – fedezték fel svéd kutatók.
Súlyos, negyedik stádiumú daganatos megbetegedése kezelésére gyűjtött pénzt egy videójáték-streamer, ám egy fertőzött játék csaknem az összes addig gyűjtött adományt ellopta. Az eset végül mégis pozitívan zárult.
Már egyetlen edzés is lassíthatja a rákos sejtek növekedését – mutatták ki ausztrál kutatók, akik szerint a testmozgás nemcsak a daganatok megelőzésében hasznos, hanem sejtszinten is küzdhet a már kialakult betegség ellen.
Ijesztő választás várt azokra a húgyhólyagdaganatban szenvedőkre, akiknél már hatástalan maradt a viszonylag szolidabb terápia. Vagy a radikális, hólyageltávolító megoldást választják, vagy maradnak alternatív módszerek mellett, amelyek esetleg nem igazán hatékonyak. Egy új módszer viszont egy harmadik lehetőséget kínál.
A rák elleni küzdelmet, és ezáltal az életbiztosítások piacát is felforgathatják az olyan tudományos innovációk, mint az mRNS és a mesterséges intelligencia. Mikorra jutunk el oda, hogy a rák már nem rettegett betegségként lesz számontartva? Mennyivel nőhet a várható élettartam a daganatok visszaszorításával? Hogyan teszi olcsóbbá az életbiztosításunkat az MI? Szakértőkkel beszélgettünk.
A célzott alfa-terápia napjaink egyik legígéretesebb rákkezelési módszere, ám a „mellékhatásairól” még nem tudni mindent. A kezelés során ugyanis erősen sugárzó „leányelemek” is keletkeznek, amelyek a célzott területen kívül is okozhatnak károsodást. Magyar kutatók most olyan kísérletben vettek részt, amely segít nyomon követni ezeket a radioaktív elemeket.
Amerikai kutatók úttörő eredményt értek el az mRNS-alapú vakcinák tesztelése során: olyan egereknél is legyőzte a szervezet a daganatot, ahol a tumor más kezelésekre nem reagált.
Még a terhességi tesztje is pozitív lett annak az indiai nőnek, akinél egy rendkívül ritka megbetegedést diagnosztizáltak a szakemberek.
Egy amerikai kutatóorvos hosszú évek óta foglalkozik a bélmikrobák szerepével a vastagbéldaganat megelőzésében és kezelésében. Amellett, hogy a szűrést mindenkinek javasolja, egyszerű étrendi és életmódbeli tanácsokat is ad a kockázat csökkentése érdekében.
Létezik egy gén, amelyik kulcsfontosságú a D-vitamin bélből történő felvételéhez és további metabolizálásához. Ez a gén azonban ennél jóval sokoldalúbb, valami másra is jó lehet, a blokkolásával ugyanis megállítható a rákos sejtek növekedése.
Súlyos következménye lett egy férfi tüdőrákjának: a daganat a szervezete igen távoli pontjaiba is eljutott. Ott pedig olyan pusztítást okozott, amit rendkívül ritkán tapasztalnak a szakemberek.
Miközben több édesítőről is kiderült már, hogy károsak az egészségre, az egyik természetes változat némi módosítás után akár életmentő is lehet, és segíthet a hasnyálmirigyrák kezelésében.
Magyar kutatók friss eredményei szerint a szervezet nehézhidrogén-, azaz deutériumszintjének csökkentése – a daganatos betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmazva – jelentősen növelheti a daganatos betegek túlélési esélyeit, 75–80 százalékkal csökkentheti a daganatos halálozást.
1977 óta tartják a daganatbiológia egyik sarokkövének az úgynevezett Peto-paradoxont, amely szerint nincs kapcsolat egy állat mérete és rákos megbetegedésének kockázata között. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban ez a kapcsolat igenis létezik a szárazföldi gerinceseknél, igaz, vannak kivételek.
