A test szinte minden szervében kialakulhatnak daganatok, egy esetében azonban ritkán figyelhető meg ilyesmi: ez a szív. Emberek esetében a boncolási jegyzőkönyvek alapján az elsődleges szívdaganat az elhunytak kevesebb mint 1 százalékánál volt megfigyelhető, míg az áttétnél – vagyis amikor a szervezet más részében alakul ki a probléma, majd a daganatképződés más szervekre is áttevődik – ez az arány nagyjából 18 százalék.
James Chong, az ausztrál Sydney-i Egyetem kutatója szerint eddig nem volt megfelelő magyarázat arra, hogy a szív miért képez kivételt a szervezetben, egy nemrég elvégzett vizsgálat azonban választ adhat a kérdésre.
Serena Zacchigna, az olaszországi Trieszti Egyetem tudósa és csapata abból a tényből indult ki, hogy a szív szövete nem tud regenerálódni, amiben nagy szerepe van annak, hogy a szívverés során nyomás nehezedik a szervre. Ez alapján azt feltételezték, hogy ugyanez a mechanizmus segíthet abban is, hogy ne szaporodjanak el benne a daganatos sejtek.
A kutatók ehhez genetikailag módosított egerek nyakába ültettek szívet. Ezek a szervek ugyan nem dobogtak, de volt vérellátásuk és működőképesek voltak.
https://hvg.hu/tudomany/20260423_ovsomor-elleni-vedooltas-pozitiv-hatasa-a-szivbetegekre-ebx
A csapat ezután rákos sejteket injektált az egerek nyakán lévő átültetett szívbe és a „természetesbe” egyaránt. A kutatók azt találták, hogy két hét elteltével a daganatos sejtek úgy elszaporodtak a nyakba ültetett szívben, hogy már több volt belőlük, mint az egészségesből. Ehhez képest a dobogó szív sejtjeinek csupán 20 százaléka volt rákos.
A csapat mesterségesen létrehozott szívszövetet is növesztett a laboratóriumban. Ezek csak akkor kezdtek el „verni”, amikor kalciumot kaptak.
A csapat ezután tüdődaganatból származó sejteket fecskendezett a szívszövetbe. Arra jutottak, hogy a rákos sejtek száma nagyobb ütemben nőtt, és azok több helyet foglaltak el a statikus szövetben, mint a lüktetőben. Emellett az is kiderült, hogy a daganatos sejtek szétszóródtak a statikus szövetben, utóbbinál azonban csak a szövet külső részein voltak megfigyelhetők. Eredményeikről a Science tudományos lapban közöltek publikációt.
Zacchigna úgy véli, az eredmények igazolták a szívdaganattal kapcsolatos felvetésüket. A kutatók most azt szeretnék kideríteni, hogy ez a fajta mechanikai terhelés a szervezet más daganatai, például a bőr- vagy a mellrák esetében is segítenek-e nehezíteni a rákos sejtek szaporodását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
