Sok országban látni lehetett, ahogy a demokrácia fokozatosan eltűnik, bár nem voltak tankok az utcákon. Lehet, hogy Amerika is erre tart – vagy már ott van.
Trump olyan mértékben és tempóban indított támadást a demokrácia ellen, hogy az még a legpesszimistább megfigyelőket is megdöbbentette. Így most szó szerint minden elképzelhető az Egyesült Államokban. Így vélekedik a Die Zeitben közzétett kommentárjában Thomas Zimmer, a Georgetowni Egyetem vendégprofesszora, aki a trumpizmusról és az amerikai szélsőjobboldal történetéről ír könyvet.
Donald Trump autokratikus állammá alakítja országát, és ebben olyan fejlemény segíti őt, amelyet az USA alapító atyái nem láttak előre – állítja Steven Levitsky harvardi professzor, a „Hogyan halnak meg a demokráciák” című, Daniel Ziblattal közösen írt bestseller társszerzője.
A Fideszt valaha olyan dolgok izgatták, mint a szabad sajtó, az arányos közteherviselés, a független ügyészség és az egységes Európa.
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Interjút adott a januárban távozott amerikai nagykövet, amelyben tömören összefoglalta, hogy szerinte miért van veszélyben a demokrácia Magyarországon.
Hosszas huzavona után lemondott Klaus Iohannis, Románia államelnöke. A hivatali idejének meghosszabbításával neki kellett volna átsegítenie a TikTokon meghackelt államot a krízisen – de ebbe a feladatába is csúfosan belebukott.
Az ÖVP szakadékba zuhant. Önmagát veri szét és ez, párosulva a baloldal gyengeségével, töri az utat a demokrácia rablólovagjai számára a tekintélyuralmi állam felé – írja Wolfgang Müller-Funk.
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
Hatvan országban tartottak idén választást a világban, ám ezek több mint a felében ez távolról sem volt a demokrácia ünnepe. Erről beszélt a Le Monde-nak Staffan Ingemar Lindberg, a V-Dem vezetője.
A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?
A magyar politika négy kihívásának értelmezése címmel ad közre vitairatot és szervez konferenciát a Méltányosság Politikaelemző Központ. Az első rész a Nyugathoz, a második rész a liberális demokráciához fűződő viszonyt elemzi.
A rendszerváltás a Nyugat iránti elköteleződésével kezdődött Magyarországon, a jobboldal azonban eltérítette az országot az eredeti iránytól, a baloldal pedig ugyanott ragadt. Novák Zoltán vitairata a nyugatos magyar politikáról a Méltányosság Politikai Elemzőközpont konferenciáján.
A három ország fiataljainak választói kedvét összehasonlító kutatás szerint Magyarországon a legkevésbé aktívak a 30 év alattiak.
Ha megtörnénk a demokrácia alapját, az egyenlő választójogot, sokkal biztosabb alapokon állna a demokrácia. Ehhez a paradoxonhoz jutunk el. Vélemény.
Egy kutatás szerint az azonos nemű párok jogairól szóló vita a legmegosztóbb, de a választók ezt tartják a legkevésbé fontos kérdésnek.
Az eddigi elnök, Mokgweetsi Masisi elismerte vereségét és gratulált ellenfelének.
Hogyan lehet véget vetni a demokrácia hanyatlásának? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni az elismert szociológus. Szerinte időben kell lépni, és most jött el az idő.
Amikor a fideszes pártállam a rezsim szolgáinak kifizetőhelyek sokaságát hozza létre, akkor az intézményeket korrumpálja. Az állami intézmények eredeti, demokratikus küldetésének rovására él vissza a hatalommal. Az Orbán-korszak után ezeket intézményeket fel kell számolni vagy demokratizálni kell. Vélemény.
