A nagyobb lapok után az Arcanum digitális tárház a falusi, kisvárosi újságok feldolgozására készül. Külföldön közben érdeklődnek a családi vállalkozás fejlesztése, az újságcikkeket körülhatároló intelligens rendszer iránt.
A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár 11, restaurálásra szoruló, de így is csodálatos portrét tett hozzáférhetővé.
Japánról többek között a csúcstechnológia jut az ember eszébe. Ezért is meglepő, hogy jó pár kormányzati fennhatóság alá tartozó vállalatnál olyan régi technológiákhoz ragaszkodnak, mint például a floppylemez.
Amihez a tudósok se mindig férnek hozzá, az digitalizálás révén válik igazán közkinccsé: internetre kerülnek a rovarok és a dinók.
A 4K-ban restaurált zenés trükkfilmet előbb online, majd a mozikban is meg lehet nézni.
Lustaság és kompatibilitási problémák is közrejátszanak abban, hogy naponta világszerte még mindig milliószámra faxolnak. Az elavult technológia komoly biztonsági kérdéseket is felvet.
A filmtörténeti klasszikust az 50. évforduló alkalmából a Filmalap digitalizálási és felújítási programjában teljeskörűen, 4K felbontásban restaurálták.
A Blaha Lujzáról maradt egyetlen filmfelvétel, Korda Sándor vagy Kertész Mihály némafilmjei, de idővel az Egri csillagok vagy Dargay Attila legendás rajzfilmjei is az enyészetté válnának, ha a filmrestaurátorok nem mentenék meg ezeket. Bebarangoltuk az élő és lélegző filmtörténet mentsvárát, műhelytitkokról, körömlakká olvasztott klasszikus filmekről, helyrepofozott korszakos alkotásokról beszélgettünk a Filmarchívum munkatársaival.
Az internetezők összegyűjtötték rá a pénzt, a fejlesztők pedig betartották az ígéretet: a 19. század végéből és a 20. század első feléből alapos digitális utómunkával színesítették azokat a fotókat, amelyek világhírű helyek építkezéséről készültek.
Hamarosan döntenek arról, hogy digitalizálják-e a készpénzt. A korona mellé jöhet az ekorona, amelynek nincs fizikai megjelenése.
A börtönügyi szakirodalom beszkennelésével járulnak hozzá a rabok a digitális könyvtár gyarapításához.
A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.
Az alábbi okostoll megteremti a kapcsolatot a valóságos és a digitális világ között.
Idén is 100 millió forint állami forrás jut az art mozihálózat digitális fejlesztésének támogatására. A települési önkormányzati tulajdonú, fenntartású vagy települési önkormányzati támogatóval rendelkező művész mozik pályázhatnak erre a forrásra.
Digitalizálták a magyar Belügyminisztériumban 1945 és 1958 között kiadott utasításokat, a digitalizált iratanyagot júliustól a levéltár honlapján is elérhetővé teszik.
40 millió oldal digitalizálása szinte már a „lehetetlen küldetés” kategóriájába tartozik, azonban a Vatikán és egy japán cég most gőzerővel dolgozik ezen.
A papír alapú nyomtatott bizonylatokat egyetlen szkennelés után, bármelyik munkatárs beavatkozása nélkül elektronizálja, hitelesíti és kereshetővé teszi egy hazai startup, a Számlaközpont új fejlesztése. A DNT nevű rendszer megkönnyíti a vállalatok életét: Magyarországon ugyanis még csak a vállalatok negyede használ elektronikus dokumentumkezelő rendszert, például azért, mert az eddigi módszerek időigényes és költséges manuális munkát is igényeltek. Pedig a hagyományos, papír alapú iratkezelés az elektronikus megoldás 15-szörösébe is kerülhet.
Jövő július elsejétől egyféle, elektronikusan vezetett anyakönyv váltja fel a mostani négyféle, papíralapú anyakönyvet. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szerint ehhez informatikai fejlesztést hajtanak végre, amelyet körülbelül 900 millió forintos uniós és állami forrásból valósítanak meg.
Jövő júliustól már nem papír alapon, hanem elektronikusan vezetik az anyakönyveket. Ez az állampolgári ügyintézést és az anyakönyvvezetők munkáját is egyszerűsíti.
