Visszatér a mozikba Kovásznai György kultikus animációja, a Habfürdő

Kovásznai György digitalizált és felújított egész estés animációját, a Habfürdőt először online mutatja be a Nemzeti Filmintézet az NFI – Filmarchívum Igazgatóság Youtube csatornáján: az első vetítés a rendező születésnapján, május 15-én 19 órakor kezdődik, az ismétlés másnap, 16-án szintén 19 órától lesz.

Az online premiert követően a film május 27-től a magyarországi mozikba is visszatér a Pannónia Entertainment forgalmazásában.

Kovásznai György (1934–1983) a magyar animációtörténet legavantgárdabb alakja. Merészen expresszív grafikájú, kísérleti hangkulisszákkal dolgozó animációs rövidfilmjei szakítottak az itthon megszokott műfaji tradíciókkal. Első és egyben egyetlen egész estés filmje, az 1980-ban bemutatott Habfürdő.

A zenés animáció radikálisan szembement a korszak gyerekeknek készült, klasszikus irodalmi alapanyagból készült rajzfilmjeivel, melyeknek sorát itthon a János vitéz (1973) és a Lúdas Matyi (1976) indították el. Kovásznai jelenben játszódó, felnőtt közönségnek készült filmjét a korabeli nézők épp ezért értetlenül fogadták, a szakmát is megosztotta, és pár hét alatt lekerült a mozik műsoráról. Mára azonban a Habfürdő kultikus darabbá vált, formabontó stílusa a mai napig hatással van a fiatal animációs rendezőgenerációkra.

A Habfürdőben – amelynek alcíme „zenés trükkfilm szívdobbanásra” – számos filmforma keveredik: a musical, a romantikus vígjáték és a szociológiai dokumentumfilm. A cselekmény Budapest belvárosában játszódik, és egy szerelmi háromszög történetét mutatja be: Zsolt, a középkorú kirakatrendező esküvője napján lelép, és védőnőként dolgozó vonzó, háztartásbeli szerepre készülő nagyvilági menyasszonya, Klári kolléganőjéhez, Annihoz menekül, aki épp az ötödik orvosi felvételijére készül albérleti szobájában.

Zsolt ráveszi Annit, hívja fel aráját, és közölje vele, hogy meggondolta magát, mégsem veszi el. A film a szereplők saját társadalmi helyzetükkel való elégedetlenségén keresztül a 70-es évek fiatal nemzedékének kiábrándultságát egyszerre szórakoztató, groteszk módon és szociográfiai igénnyel jelenítette meg. A karakterek valós modellek alapján készültek (a három főszereplőt Girardi Géza modell, Dobos Kati és Bordán Irén színésznők alapján rajzolták), ám mozgatásukban a realizmustól a teljes absztrakcióig terjedő, eklektikus ábrázolásmód érvényesül. A Habfürdő dokumentarista hatását azzal a szokatlan megoldással érte el, hogy a film fikciós szövetébe valós interjúfelvételeken alapuló, animált szocioriportokat applikált, amelyek egy valóságos anya- és csecsemőgondozó várótermében készültek. A zenés részekben hallható jazzdalok szövegét maga Kovásznai írta, amelyeket a fiatal Másik János zenésített meg, aki ekkor debütált filmzeneszerzőként. A főbb szinkron- és énekhangok Antalffy Albert operaénekes, Bontovics Kati jazzénekes, Dobos Kati és Papp Anikó színésznők voltak.

A Habfürdő restaurálása a Nemzeti Filmintézet filmfelújítási és digitalizációs programja keretében valósult meg 2021-ben, az ACE és a Creative Europe támogatásával. A film teljes körű, 4K felbontású felújítását a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak mintegy harminc munkatársa készítette el négy hónap alatt. A restaurálási munkálatokat a film operatőre, Lossonczy Árpád és zeneszerzője, Másik János is segítette.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: