Mindenki csak áll és nem tesz semmit. Európa már az első vizsgán megbukik. Nem alakít ki ugyanis védvonalat az új tekintélyelvűség és az imperializmus ellen.
Annak ellenére, hogy a New York-i bíróság elismerte az elnök felelősségét a vállalkozásaival kapcsolatos csalásban.
„Érdekes idők jönnek” – írta.
A külképviselet szerint az amerikai elnök prioritásként kezelte a békét a kormányában.
Az USA támogatja az ukrán uniós csatlakozást, és ezt a Fehér Ház jelezni fogja Budapestnek is – jelentette ki az ukrán elnök.
A nemzetközi sajtó továbbra is a Trump és az európai vezetők csúcstalálkozóját elemzi, ám egyre többen elkezdték a magyar kormányfő szerepét is pedzegetni.
A korábbi hírek szerint az amerikai elnök azt kérte, hogy a magyar kormányfő ne blokkolja tovább Ukrajna EU-csatlakozását.
Magyarországnak a győztesek asztalánál nem szorítanak majd helyet, ha sikerül is valamifajta megoldást találni a világ (Ukrajna) bajaira. Pedig például a kilencvenes években Orbán Viktor még a nyugati szövetségesekkel együtt segítette a demokratikus erőket a Balkánon. Ma már ott is csak bomlaszt, az orosz érdekeknek megfelelően, és közben tapossa az utat a NER-es cégek előtt. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
A magyar kormányfő bojkottálja, hogy Ukrajna megkezdhesse a felvételi tárgyalásokat az EU-val, ám most éppen szövetségese, az amerikai elnök szólítja fel, hogy adja fel a vétót, ami meglehetősen váratlan.
A partner-, illetve párválasztás esetén a politikai meggyőződés csak sokadik a szempontok között. Azonban az együttélés során már konfliktusok adódhatnak abból, hogy ki melyik párt irányába húz, például a hírek értékelése szempontjából. Amerikai kutatók ezzel kapcsolatban végeztek vizsgálatokat.
A lengyel miniszterelnök szerint volt már hasonlóra példa korábban és láttuk, mi lett a vége.
Trump már nem vezeti a Nyugatot: miközben fogadja az európai vezetők hízelgését, azoknak arra kell figyelniük, hogy nehogy hátba lője őket. Ez a HVG nemzetközi lapszemléje az ukrán háború ügyében folytatott tárgyalásokról, amely során Budapest és Orbán neve is felmerült.
Az amerikai titkosszolgálat több helyszínt is felmért a találkozó lehetséges helyszíneként.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov jelezte: Oroszország bármilyen formátumban készen áll tárgyalni az ukrajnai rendezésről. Szerinte nem akarnak területeket elfoglalni, csupán meg akarják védeni az ott élő oroszokat, Donald Trumpot pedig méltatta a Vlagyimir Putyinnal való találkozó megszervezéséért.
Európának és Zelenszkij elnöknek taktikusan, türelmesen és kitartóan kell dolgozniuk azon, hogy visszahúzzák az orosz oldalról Donald Trump amerikai elnököt, aki a múlt pénteken késznek mutatkozott szinte valamennyi putyini békefeltétel teljesítésére – véli két ukrán politológus, Szerhij Heraszimcsuk, az Ukrán Prizma elemzőcsoport igazgató-helyettese és Volodimir Feszenko, a Penta igazgatója. Őket hétfőn, a washingtoni tárgyalások előtt értük el.
Az amerikai elnök szerint létrejön a béke, bár lehet, hogy Vlagyimir Putyin nem is akar megállapodni. Az ukránoknak szerinte a NATO-ról és a Krímről is le kell mondaniuk, de Európától „NATO-szerű” biztonsági garanciákat kaphatnak.
Svájc tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely körözést adott ki a háborús bűnökkel vádolt elnökre. Putyin viszont valószínűleg szívesebben tárgyalna Európán kívüli helyszínen.
Az Európai Tanáccsal egyeztetett a magyar miniszterelnök. Azt nem árulta el, miről volt szó, azt viszont igen, hogy mit gondol Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójáról.
A francia elnök nem olyan derűlátó az ukrajnai békét illetően, mint Donald Trump.
Mi van, ha Putyin többet akar Ukrajnánál? Mindenki vonjon gyököt, amikor azt hallja Trumptól, hogy ő páratlan béketeremtő. Ne engedjen tovább az EU a tekintélyelvű szerb elnöknek. Miközben Európa szembeszáll Oroszországgal, Lengyelország válik a leggyengébb láncszemmé. Témák és vélemények a világsajtóból.
