„Nem vagyunk közelebb, de távolabb sem a békétől. A megbeszélés hasznos és konstruktív volt, de még rengeteg a teendő” – mondta a kedd esti moszkvai, ötórás orosz-amerikai tárgyalás után Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadója. Bár a nyilatkozat alapján úgy tűnhet, van ok a derűlátásra, az áttörés elmaradása azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan érvényes tervezet, amely alapján le lehetne zárni a közel négy éve tartó orosz-ukrán konfliktust.
Putyin ugyanis most arra a tervre mondott nemet Steve Witkoffnak, Donald Trump különmegbízottjának, illetve Jared Kushnernek, az amerikai elnök vejének, amelyet az ukránokkal és az európai vezetőkkel folytatott megbeszélések után az amerikaiak is elfogadhatónak minősítettek. Az orosz „nem” azért volt biztosra vehető, mert a kedden megtárgyalt dokumentum több pontban különbözött attól a 28 szakaszból álló orosz-amerikai tervtől, amely gyakorlatilag teljes kapitulációt kényszerített volna Kijevre: a hadsereg létszámának minimálisra csökkentését, az Oroszország által követelt teljes ukrajnai területek végleges átadását, illetve a NATO-tagságról való örökös lemondást.
Sok pont, kevés konkrétum
Egyelőre nem tudni, hogy mit tartalmaz az oroszok által most elvetett, 19 pontra karcsúsított ukrán-európai-amerikai béketerv, ám az biztosra vehető, hogy az kedvezőbb Kijev számára, mint az eredeti, november közepén kiszivárogtatott tervezet. Erre utal az is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késznek mutatkozik a közvetítők által előterjesztett javaslatok elfogadására, s azt kérte, hogy néhány napon belül ismét találkozhasson Donald Trump amerikai elnökkel. A „kedvezőbb” jelző ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ukrajnának nem kellene fájó engedményeket tennie, minden bizonnyal bele kellene nyugodnia abba, hogy a jelenleg orosz kézen lévő területekről ideiglenesen lemondjon és azt is vállalnia kell, hogy nem próbálja meg fegyverekkel visszaszerezni a kelet-ukrajnai megyéket, illetve a Krímet.
Paradox módon a keddi moszkvai elutasítás javíthat Ukrajna helyzetén, az USA számára is egyértelművé válhat, hogy nem Kijev, hanem Moszkva nem hajlandó a háború befejezésére. Az oroszok – hogy ne égjen rájuk a kompromisszumképtelenség vádja – másra, Európára igyekeznek tolni a felelősséget. Azt állítják, hogy az európai politikusok akadályozzák, hogy Moszkva és Washington megegyezzen Ukrajna sorsáról, miközben úgy tűnik, az amerikaiak is megértik, hogy a Kreml nem hajlandó engedményekre és addig akarja folytatni a háborút, amíg valamennyi célját nem éri el fegyveres vagy diplomáciai eszközökkel. A Fehér Ház álláspontját ugyanakkor az is befolyásolja, hogy Trumpnak megígérték az oroszok, az amerikai befektetők jelentős szerepet játszhatnak az oroszországi ásványkincsek kitermelésében és az infrastruktúra fejlesztésében. Elemzők szerint Putyinék ezekkel az ígéretekkel próbálják meg az orosz követelések támogatása felé terelni az amerikai elnököt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a dublini Leinster House-ban
AFP / MAXWELLS / POOL / AFP
Tatjana Sztanovaja ismert orosz politológus szerint egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin és Witkoff nem tudtak megállapodni a béketervről. „Ez sohasem volt reális lehetőség, és Moszkva sem számított rá. Putyin továbbra sem hajlandó engedni alapvető követeléseiből, a találkozó egyetlen célja az volt, hogy a lehető legegyértelműbben, minden kétértelműséget kizárva közöljék Witkoffal Oroszország álláspontját. Witkoff nem Ukrajna, hanem Donald Trump nevében beszél. Putyin célja ezért az volt, hogy minden közvetítő révén közvetlenül az amerikai elnöknek üzenje meg, hol vannak Oroszország vörös vonalai. Moszkva számítása egyszerű: Washingtonnak most nyomást kell gyakorolnia Kijevre, hogy fogadja el ezeket a feltételeket, mint az egyetlen járható utat a békéhez” – vélekedett a szakértő.
Azt sem lehet tudni, miképpen reagálnak Trumpék az újabb orosz nemre. Elemzők szerint em kizárt, hogy a sorozatos kudarcok miatt az amerikai elnök feladja próbálkozásait. Ez azt eredményezheti, hogy Ukrajna még kevesebb támogatást kap majd az USA-tól.
Játék a szavakkal
Közben a Kreml a szavakkal játszik, Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője azt nyilatkozta, az orosz elnök „nem utasította el a béketervet, csak elfogadhatatlannak tartotta a javaslat egyes pontjait”. Peszkov is az európai országokat vádolta a rendezés akadályozásával, szerint a nyugatiak stratégiai vereséget kívánnak mérni Oroszországra. Egy nappal korábban hasonlóan nyilatkozott Putyin is, aki közölte, Moszkva nem akar háborúzni Európával, ám ha a nyugatiak harcolni akarnak, az oroszok már most készen állnak az összecsapásra.
A keddi moszkvai kudarcot követően Brüsszelben tanácskoztak az európai NATO-tagállamok külügyminiszterei, s megbeszélés után megszólaló politikusok egyöntetűen Moszkvát tették felelőssé a megállapodás elmaradásáért. „Azt látjuk, hogy Putyin egyáltalán nem változtat irányvonalán és egyre agresszívabban lép fel a harctereken. Egyértelmű, hogy nem akarja a békét” – vélekedett Margus Tsahkna észt külügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott a finn Elina Valtonen is, aki szerint az agresszor egyelőre semmiben sem engedett. (Moszkva Ukrajna „nácítlanítását”, a NATO-tagságról való végleges lemondást, az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítását követelte, s eleinte nem volt szó arról, hogy igényt tartana a Krím mellett négy kelet-ukrajnai megyére is.) Az európai külügyminiszterek szerint a legjobb bizalomerősítő intézkedés az lenne, ha Kijevhez hasonlóan Moszkva is beleegyezne egy tűzszünetbe.
Kijevi értesülések szerint Zelenszkij azt tervezte, hogy a közeli napokban – még egy esetleges fehér házi látogatás előtt – találkozik Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel, s megvitatják, miként léphetnek tovább a békemegállapodás felé. A találkozó azonban elmaradt, Witkoff visszautazott az USA-ba. Meg nem erősített hírek szerint Witkoff és Kushner megígérték Moszkvában, hogy nem utaznak el Kijevbe.
