A 21. század egyre markánsabb felismerései az aranybányászatra és az aranykereskedelemre is erőteljes hatással vannak. Ahogy az emberek rendre környezettudatosabbá válnak, úgy fokozódik a nyomás a befektetési-aranyszakmán is azért, hogy „zöldebb” arany kerüljön a középpontba. De hogyan válhat zölddé az arany? Hogyan kényszeríthetik környezettudatosságra az aranybányákat a piaci szereplők és a tőke birtokosai? Ennek jártunk utána.
A hétköznapokban talán bele sem gondolunk, de az általunk használt kütyük és elektronikai eszközök óriási terhelést jelentenek a környezet számára. Amíg működőképes az egység, nincs vele különösebb probléma: a baj akkor kezdődik, ha kidobjuk.
A számítások szerint 2050-re már évente mintegy 110 millió tonna e-hulladék keletkezhet, ennek jelentős részét a műanyag teheti ki. Uniós kampány indul azért, hogy a vásárlók előnyben részesítsék a környezettudatos készülékgyártókat.
A 2020-as tokiói olimpia azért is érdekes lesz, mert a dobogósok e-hulladékból készült érmeket vehetnek majd át.
Ma van a Föld Napja. Az ebből az apropóból készített friss kutatás szerint minden második magyar ember nem megfelelően szabadul meg az elektronikus és elektronikai hulladékoktól. 46 százalékuk lomtalanításkor vagy máskor egyszerűen az utcára teszi, illetve a kukába dobja azokat – annak ellenére, hogy háromnegyedük figyelmet fordít az otthonukban keletkező hulladékok szelektálására
Nemcsak börtönbüntetésre ítélték, de még a Microsoft is több százezer dollárt (több tízmillió forintot) követel tőle, holott csak az e-hulladékot akarta csökkenteni egy amerikai férfi.
Mindennapi fogalmakkal nézve beláthatatlan mennyiségű, közel 49 millió tonna, azaz 49 milliárd kg e-szemét keletkezik egy év alatt. És ez még csak nem is a legfrissebb adat.
Az ABI Research tanulmánya szerint az e-hulladék hasznosításának piaca a 2009-es 5,7 milliárd dolláros szintről 14,7 milliárdosra nő 2014 végére.
