Az elektronikus és elektronikai termékek iránti kereslet növekedése együtt jár az e-hulladék egyre nagyobb ütemű szaporodásával, ami az elkövetkezendő évtizedekben kritikus méreteket is ölthet. A Media Markt országos, reprezentatív kutatásában vizsgálta meg a magyarok szelektív hulladék és ezen belül e-hulladék gyűjtési szokásait.

A szándék megvan

Magyarországon az emberek többsége figyelmet fordít a háztartásában keletkezett hulladékok szelektív gyűjtésére: háromnegyedük a műanyagot és 67 százalékuk a papírt gyűjti a kommunális hulladéktól külön. Azon hulladékfajták tekintetében, amelyeket nem szállítanak el az otthonokból, valamivel kisebb ez az arány, de még mindig biztatóak a számok: üveget, elemeket és akkumulátorokat illetve az e-hulladékot nagyjából egységesen, 60 százalék gyűjti szelektíven. Az izzókkal és fénycsövekkel minden második ember tesz így.

Bár az első házhoz menő szelektív kukásautók megjelenésekor kételkedtek még az emberek, hogy a gondosan szétválogatott hulladékot nem keverik-e utólag össze, ma már a számok azt mutatják, nőtt a bizalom a szelektív szemét feldolgozásával kapcsolatban. Például az egyre kritikusabb mennyiségű e-hulladék tekintetében a megkérdezettek csaknem fele valószínűsíti a megfelelő feldolgozást, 27 százalékuk egészen biztos benne, hogy az jó helyre kerül.

A bizalom ellenére sem kezeljük szabályosan az e-szemetet

A tényleges gyakorlatot nézve azonban aggasztó, hogy a megkérdezettek majdnem fele nem megfelelően szabadul meg az e-hulladéktól. Tízből négy ember például az utcára teszi ki: 30 százalékuk lomtalanítás idején, 7 százalékuk akár azon kívül is, arra számítva, hogy akinek kell, az majd elviszi. A többi hulladékkal együtt 6 százalékuk dobja a kukába.

Sokkal jobb, ha a tulajdonosok elviszik a kijelölt hulladékudvarokba, lomtalanítás idején a kijelölt gyűjtőpontokra, vagy leadják az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél – emlékeztet a Media Markt, ahol éves szinten nagyjából 1000 tonnányi e-hulladék feldolgozásáról gondoskodnak.

Amit csak kevesen tudnak

A kutatás azt a kérdést is megvizsgálta, hogy mi az oka annak, ha valaki nem a megfelelő helyre helyezi el a hulladékot. Jelentős, összesen 40 százalék azon válaszadók aránya, akik hajlandóság vagy időhiány miatt nem szabályszerűen szabadulnak meg az e-hulladéktól: 20 százalékuk nem tud vagy akar az ezzel járó szervezéssel foglalkozni, 15 százalékuknak nincs ideje, hogy egyáltalán ezzel törődjön. A maradéknak pedig egyszerűen nincs kedve az e-hulladék elhelyezésével külön foglalkozni. Szintén nem elhanyagolható azok aránya, akik ismerethiányra hivatkoztak. A kutatásban résztvevők 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem mindig tudja, hová kell vinni az adott hulladékfajtát.

"A kutatás számunkra is fontos tanulságot tartogatott. A lakosság harmada még mindig nem értesült róla, hogy az e-hulladékot leadhatja az e-árucikkeket forgalmazó kereskedésben" – mondta Bíró Péter, a Media Markt szakértője, hozzátéve, hogy az áruházlánc mind a 32 üzletében van lehetőség az általuk forgalomba hozott, vagy azzal jellegében és funkciójában megegyező hulladékká lett berendezések leadására. Csere esetében jó tudni, hogy a műszaki üzletláncnál vásárolt új termék házhoz szállításakor ingyenesen elviszik a haszontalanná vált, régi terméket.

Erre egyébként jogszabály kötelez minden hazai boltot. Az elektromos, elektronikus berendezéseket értékesítő kiskereskedők 2004. óta kötelesek visszavenni új készülék eladásakor a vásárló által felajánlott, az új készülékkel azonos használati célú régi berendezést. Mindezt ingyenesen, tehát pénzt a visszavételért nem kérhet a kereskedő, még akkor sem, ha a régi gép elszállítását az új gép házhoz szállításakor kéri a vásárló. 2015-től pedig a kereskedők kormányrendeletben (197/2014) meghatározott, kisebb összegű árengedményt is kötelesek biztosítani új termék vásárlása esetén, az átadás napján és helyszínén.

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a Földön évente 50 millió tonna e-hulladék keletkezik, és ez a szám 2050-re 120 millióra is emelkedhet. Jelenleg az e-hulladék mindössze 20 százaléka kerül világszinten újrahasznosításra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.