Conclude Zrt.
Conclude Zrt.
Tetszett a cikk?

A 21. század egyre markánsabb felismerései az aranybányászatra és az aranykereskedelemre is erőteljes hatással vannak. Ahogy az emberek rendre környezettudatosabbá válnak, úgy fokozódik a nyomás a befektetési-aranyszakmán is azért, hogy „zöldebb” arany kerüljön a középpontba. De hogyan válhat zölddé az arany? Hogyan kényszeríthetik környezettudatosságra az aranybányákat a piaci szereplők és a tőke birtokosai? Ennek jártunk utána.

Ma már talán egyre kevésbé idézik fel az emberek az aranyért vívott véres harcokat a történelem korábbi szakaszaiból, a 21. századi embernek sokkal modernebb aggályai támadhatnak a nemesfémmel kapcsolatban.

Az aranybefektetésbe most becsatlakozó befektetőket inkább az zavarhatja, hogy az aranybányászat könnyedén válhat környezetszennyező, illetve egészségkárosító tevékenységgé. Az arany kinyerése során például a legtöbb esetben elengedhetetlen a cianid használata, aminek helytelen használata katasztrofális következményekkel járhat, mint ahogy arra mindannyian jól emlékszünk a közel 21 éve történt tiszai ciánszennyezés kapcsán.

Nyomás az aranypiacon

Azt, hogy az egyre környezettudatosabb emberek nem szívesen vásárolnak környezetszennyező technikával készült aranyat, felfedezte az aranypiac két legnagyobb szervezete is, a WGC és az LBMA is, ezért 2012-től fókuszba került az aranybányászat és -kereskedelem kizöldítése, illetve az arany illegális célokra való felhasználásának tiltása. A World Gold Council a nemesfémbányászat iparági nagyjait tömöríti, a London Bullion Market Association pedig a bányatársaságokon kívül a nemesfémtrezorokat működtető biztonsági cégeket és bankokat, a kereskedőket és a finomítókat is lefedi. Két olyan önszabályozó szervezetről beszélünk, amelyekkel, ha az aranykereskedelem bármelyik szereplőjének megromlik a viszonya, végleg elveszítheti az érvényesülés lehetőségét, illetve a potenciális befektetőket is. Továbbá mindkét szervezet nagyon komoly elemzői háttérrel is rendelkezik.

Új szabályok az arany környezetbaráttá tételére

A WGC kemény feltételeket szab. Ajánlásai gyakorlatilag ipari szabvánnyá váltak a nagy bányatársaságok részére, amelyekről az aranybányászok évente beszámolnak fenntarthatósági jelentésükben.

 Nézzük meg ezeket közelebbről:

ez az ajánlás azt írja le, hogy hogyan kerüljék el a konfliktuszónákban tevékenykedő bányatáraságok azt, hogy háborúk, terrorcselekmények finanszírozóivá váljanak.

ez egy összefoglaló megnevezés arra, hogy milyen alapelveket kell ahhoz betartaniuk a bányászcégeknek, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet, illetve minél inkább a helyi közösségekkel együttműködve fejtsék ki tevékenységüket. A felelős aranybányászat része az úgynevezett cianid-kód elfogadása is (a tiszai cianidszennyezést követően kidolgozott nemzetközi cianid felhasználási eljárásrend), valamint a fenntartható bányászat betartása is, amely a természeti környezet védelmén túl a helyi lakosság védelmét is szolgálja. Továbbá tekintettel van a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére is, mint amilyen a szén-dioxid is.

A legfrissebb felelős aranybányászatról szóló dokumentum már tartalmazza a környezeti, szociális és vállalatirányítási alapvetéseket is, amik a globális ESG (environmental, social, governance) standardba illesztik be az aranybányászatot (erről bővebben lásd lentebb).

Az arany a többi fémhez képest jól áll a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő lehetőségek tekintetében, mert az aranyat szinte 100%-ban újrahasznosítják, és a teljes arannyal kapcsolatos szén-dioxid lábnyomért mindössze 1%-ban felelős a bányászaton kívüli összes többi aranytevékenység. A WGC optimista abban, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezménybe foglaltak betarthatóak lesznek az aranyiparban is, és 2050-re elérhető lesz a nettó zéró összegű szén-dioxid-kibocsátás. Ehhez elsősorban az aranybányászatot kell megreformálni. Az első teljes mértékben elektromos és digitalizált aranybánya a Newmont aranybányatársaság Borden nevű bányája a múlt hónapban indult el Kanadában, így már a gyakorlatban is meg lehet tekinteni az aranybányászat jövőjét. A jó hír az, hogy a bányahatékonyság is jelentősen javul, hiszen az önjáró járművek sokkal mélyebbre tudnak menni a földkéregben, illetve nem igényelnek olyan drága és energiaigényes szellőztetést, mint a nem automatizált bányák. Az más kérdés persze, hogy az ilyen bányákban jóval kevesebb és más képzettségű emberekre van szükség, mint eddig, ami konfliktusforrás lehet a bányászati munkahelyekre alapozó helyi közösségekkel szemben.

Az arany a modern fém

A WGC egyik tanulmánya az aranynak a klímaváltozás kivédésére vonatkozó felhasználásait is tárgyalja. Ebből csak párat emelnénk ki. Az egyik ígéretes kísérlet szerint nanoméretű aranyszemcséket elegyítve platinával és rézzel sokkal jobb katalizátorhatást lehet elérni az üzemanyagcellás hidrogénbontás során, mintha csak platinát használnának. A másik talán még ennél is érdekesebb felhasználás: 15 aranyatomból sikerült nanoméretű tűkristályszerű képződményeket létrehozni, amelyek segítségével a légköri szén-dioxid-megkötést és a szén-dioxid redukcióját tudták felgyorsítani. Ezzel a technológiával a légkörből ki lehetne vonni a felesleges szén-dioxidot és alkoholokká vagy egyéb hasznos szénhidrogénekké alakítani azokat.

A fentieken túl aranyatomokat is tartalmazó anyaggal szabályozni tudják az üvegtáblák felületéről a hosszúhullámú sugárzás visszaverődését, vagy épp ellenkezőleg, be lehet engedni az épület belsejébe a melegítő napsugarakat, így az épületek klimatizálás miatti energiaigényét csökkenteni lehet.

Értékesebb a zöld arany

100 grammos „zöld” befektetési aranyrúd
©

A nemesfém-finomítók is felismerték azt, hogy a befektetők akár felárat is hajlandóak fizetni, csak hogy felelős módon bányászott és feldolgozott aranyhoz jussanak. Elsőként az egyik legnagyobb svájci finomító a Valcambi lépett. Létrehoztak egy auditált zöld arany terméksort, amihez megszerezték az LBMA felelős arany certifikátját is.

A Valcambi erőfeszítése egyelőre csak kísérletnek tekinthető, hiszen a visszavásárlás során a befektetők nem feltétlenül fogják tudni érvényesíteni az aranyuk zöld mivoltát, így alapvetően más mechanizmusra is szükség van. Emiatt kezdik bevezetni az ESG minősítést az aranypiacon is. 

ESG, az aranybányászat kizöldítésének hajtóereje?

Az ESG az angol environmental, social és governance szavak rövidítése. Célja az, hogy a pénz- és tőkepiaci befektetők a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a különböző cégek, vállalatok – és persze így az aranyszakma szereplőinek – a tevékenységét.

Az államok és vállalatok pénzügyi fizetőképességének besorolását régóta végzik pénzügyi szolgáltatócégek, úgynevezett hitelminősítők, akiknek döntő szavuk van abban, hogy egy ország vagy egy cég kötvényét befektetésre alkalmasnak tekintik-e és azon belül is milyen minőségűnek. Ennek mintájára tervezték meg az ESG-minősítés rendszerét is. Az ESG minősítő cég megvizsgálja a vállalatot az ESG-kritériumok rendszerében, és besorolja egy adott osztályzatba. Minél jobb osztályzatot kap a cég, annál fenntarthatóbb a tevékenysége a környezet és a társadalom szempontjából.

Eltekintve attól, hogy azonnal megjelent a „zöldmosás” intézménye („greenwashing”: a vállalat az ESG minősítőtől az objektívan megérdemeltnél jobb minősítést kap, jelentős „ellenértékért” cserébe), a rendszer többet ígér, mint valami üres frázispuffogtatást.

A legnagyobb pénzeket mozgató alapkezelők ugyanis a jó ESG-minősítést kapott cégekből zöld minősítésű alapokat csomagolnak össze, amit a brókerek és privátbankárok azután eladnak a környezetükre pozitív hatást gyakorolni kívánó befektetőknek (impact investment). Ezenkívül a jegybankok az újonnan nyomtatott pénzek „QE: quantitative easing programok” gazdasági vérkeringésbe juttatására előírhatják, hogy a pénzforrás egy részét zöld kötvényvásárlásra kell fordítani. (Az ESG egyébként már itthon is elrajtolt.)

Hogyan működik az ESG az aranybányák esetében?

Az aranybányászat átalakítása igen tőkeigényes. A bányáknak sok esetben saját energiaellátó rendszert kell kiépíteniük megújuló energiaforrásokra alapozva. Fel kell szereljék a bányákat elektromos, önjáró járművekkel, mesterséges intelligencia szoftverekkel, távirányítású bányagépekkel a mélyművelésű aknákban dolgozó munkaerő kiváltására, és meg kell oldják a vízkezelést is. Kézenfekvő megoldás a zöld kötvény kibocsátása, melyet a jó hozam és a „jó cél” érdekében lejegyeznek a befektetők vagy akár (közvetve) a jegybankok is. A bánya a nagy kötvénykereslet miatt a szokásosnál olcsóbb és hosszabb pénzforráshoz jut, a környezet terhelése csökken, illetve jelentősen csökken a szén-dioxid-kibocsátás is. A felszíni bányákkal szemben az automatizált mélyművelésű bányák versenyképessé válnak, és növekszik a hatékonyság.

Az aranybányák esetében már kimutatható, hogy valóban jobban jártak azok a befektetők, akik jobb ESG-minősítésű aranybányatársaságokba fektettek, mint azok, akik az átlagos, vagy rossz ESG-minősítésű bányapapírokat vették. A legjobb 25%-ba sorolt ESG-osztályzatú aranybányákkal 2019. májustól 2020. májusig 78,8% hozamot lehetett elérni, míg az alsó 25%-ba sorolt bányákkal „csak” 35,9%-ot. A halványkék színű oszloppal jelölt RGMP aláírók (RGMP: a felelős aranybányászati alapelvek betartására magukat elkötelező bányatársaságok) szintén nagyszerű hozamot, 73,3%-ot produkáltak.

A Torontói tőzsde (TSX) aranybányász cégeinek teljesítménye ESG osztályzatuk alapján
©

Tehát a fenti példában tényleg mindenki előnyre tett szert: a környezeti terhelés csökkent, a bányaműködés fenntarthatóbbá vált, a befektetők pedig magasabb hozamot értek el. Ha megfordítjuk a gondolatmenetet, még érdekesebb lesz a kép, ugyanis, ha valamely bányatársaság nem veszi ki a részét a „zöldítési folyamatból”, akkor eleve csak drágább hitelhez tud jutni, sőt, ha rossz ESG-minősítést kap, kizárja magát egy csomó finanszírozási lehetőségből és esetleg egyáltalán nem jut tőkéhez, illetve lemarad a hatékonyságnövelési versenyben, és hosszabb távon csődbe megy, vagy felvásárlási célponttá válik.

Ghánai kisüzemi aranybányászok 2011-ben
©

Azonban nem elég csak a legnagyobb bányákkal foglalkozni, hiszen a fejlődő világban mintegy 40 millió családnak jelent megélhetést a kisüzemi „kézműves” aranybányászat, azaz álságos volna azt mondani, hogy csak a nagy bányatársaságok által bányászott, vagy pedig a reciklikált arany vásárlásával tudjuk megóvni a környezetet az aranybefektetés tekintetében. Ugyanis a fejlődő világban a kézműves aranybányászatot nem lehet betiltani, viszont integrálni kellene a nagyobb aranybányák által, hogy a legkörnyezetszennyezőbb részektől mentesítsék ezek a kézműves bányászok önmagukat és környezetüket, azaz például ne kelljen higanyt használniuk az arany finomításához, ami tönkreteszi a szervezetet és az ivóvízbázist egyaránt.

Az arany újrahasznosítása, az e-hulladék és a szemétdomb bányászat

A világ felszíni aranykészlete közel 200 ezer tonna arany, melynek nagy része, mintegy 50%-a ékszerben áll. Az arany reciklikációjának, újrahasznosításának alapvetően 2 formája van.

Az első a törtarany-felvásárlásból származó nagy aranytartalmú "aranyhulladék”, amely évente 1000-1700 tonna között mozog, és az éves aranykínálatnak kb. 25-30%-át teszi ki. Erre legnagyobb hatással az árfolyam, illetve a gazdasági helyzet van, hiszen magas árfolyam mellett vagy gazdasági válságok idején, mint például 2009-ben vagy éppen most is, jelentősen megnő a lakossági törtaranykínálat, főleg akkor, ha az arany felvásárlási ára is magas. A törtaranyból származó aranyat könnyű visszanyerni, így annak közel 100%-a újrahasznosul.

Sajnos azonban más a helyzet az e-hulladékkal. Az ipar évi több mint 300 tonna aranyat használ fel, és amennyiben azzal kalkulálunk, hogy ugyanennyi arany válik hulladékká e-szemét formájában, akkor a jelenlegi árfolyam mellett évi 20 milliárd dolláros potenciális üzletről beszélünk. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy csak mintegy 20%, azaz 50-70 tonna arany kerül kinyerésre az e-hulladékból, a többi szeméttelepeken végzi, nem ritkán valamely afrikai országban. Ha belegondolunk abba, hogy 1 tonna e-hulladék, akár 250-300 gramm aranyat is tartalmaz, akkor ez mintegy százszorosa a kőzetekből kinyerhető aranyénak tonnára vetítve. Ráadásul a reciklikáció során történő aranykinyerésnek alacsony a szén-dioxid terhelése a környezetre nézve, így ez az egyik legkörnyezetkímélőbb „aranybányászati” mód.

Az arany és a többi nemesfém a fő oka az e-hulladékok begyűjtésének, mert ezen fémek jelentik a használt mobiltelefonok és alaplapok értékének mintegy 90%-át, azaz az arany-, a platina és a palládiumtartalom nélkül szinte az összes e-hulladék haszontalanul, újrahasznosítás nélkül végezné a szeméttelepeken. Minél nagyobb tehát az e-hulladék aranytartalma, annál nagyobb az ösztönző erő az újbóli összegyűjtésre és a fémvisszanyerésre. Európában a belgiumi Umicore rendelkezik a legnagyobb kapacitású e-hulladék-feldolgozóval.

Fényes jövő

A jelenlegi állás szerint az arany előtt fényes jövő áll. A múltból rátapadt rossz jelzők lassan elkopnak: az aranyért nem folynak háborúk, újfajta bányászati módok születnek és maga az ipar gyakorol nyomást a zöld megoldásokra. Mint tőke, az arany rendkívül megbízható, ami a jelenlegi képlékeny gazdasági helyzetben felbecsülhetetlen biztonságérzetet képes szavatolni.

 

Az aranykereskedelem újabb prosperáló időszak előtt áll, mivel többé már nem csak a nagybefektetők piaca. Mostanra a kisbefektetők, illetve bárki más is kereskedhet vele, akár havi néhány tízezres utalásokkal is. A Conclude-nál arany-és ezüstérmékbe vagy aranyrudakba fektethetjük megtakarításainkat, a Goldtresor rendszerben pedig akár grammonként is, havonta növelve aranyrészesedésünket, bármikor beváltva azt egy aranylapra, illetve aranytömbre.  



Az oldalon elhelyezett tartalom a Conclude Zrt. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Conclude Zrt. BrandChannel

Ez a befektetés tényleg mindenkié: hogyan vegyünk aranyat?

A technológiának és az öntödéknek hála napjainkban már nemcsak milliókkal lehet beszállni befektetési aranyvásárlásba, de akár havi néhányezer forinttal is. Az aranybefektetés így már mindenki számára lehetőség. De hogyan lehetünk aranybefektetők? Milyen az online aranykereskedelem? És milyen félelmekkel kell leszámolnunk, mielőtt belevágunk? Juhász Gergellyel, a Conclude vezérigazgatójával beszélgettünk.