#egészség






Lapos has, egészséges gerinc, jobb közérzet – mit tud valójában a pilates, és mi az, ami csak marketing?

A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.



Máris sokat segít az AI a rák elleni harcban, de bámulatos lehetőségeket rejt a jövő

A mesterséges intelligencia szerepe az onkológiában már nem ér véget a daganat felismerésénél. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan lehet képes a technológia évekre előre jelezni a magasabb daganatkockázatot. A lehetőségek ígéretesek, de a korai kockázati jelzés még nem jelent diagnózist, és a gyakoribb vizsgálat sem feltétlenül vezet jobb megelőzéshez. A téméban Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója segített eligazodni, aki közel húsz éve foglalkozik a daganatos betegségek személyre szabott diagnosztikájával és kezelésével.



„Ha nem tüdőpestis volt, akkor mi?” – több mint nyugtalanító Moszkva titkolózása

Az orosz hatóságok szerint nem igaz az a hír, amely szerint az irkutszki biológiai kutatóintézet másik munkatársa is életét vesztette tüdőpestis-fertőzés következtében. A hivatalos közlések szerint a halálos áldozattal kapcsolatba került személyek közül senki sem betegedett meg, közben a külföldi kormányok és szakértők továbbra is több információt és átláthatóságot kérnek Moszkvától. Az aggodalom már csak azért is érthető, mert a múltban a Szovjetunió, majd Oroszország több alkalommal is félrevezette a világot. Akadnak, akik szerint az intézetben inkább vegyi fegyverekkel foglalkoznak.




Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor: ugyanaz az étel máshogy hathat ránk reggel és este

Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.




Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.


Majd otthon: mi történik, ha rendszeresen elnyomjuk a székelési ingert?

Még egy megbeszélés van hátra, a munkahelyi mosdó pedig nem az a hely, ahol az ember szívesen időzik. Az autóúton nincs hol megállni, a vonat zsúfolt, a gyereket időre kell vinni vagy éppen vendégségben vagyunk, így inkább várunk. „Majd otthon.” Ez a döntés magában semmiségnek tűnik. De mi történik, ha ez nem egyszeri kompromisszum, hanem hónapok óta visszatérő minta?