A rákról szóló tanácsok között könnyű elveszni: egyik nap egy étrend-kiegészítő tűnik ígéretesnek, másnap egy diéta, harmadnap egy új szűrési ajánlás. De vajon mit tartanak ebből tényleg fontosnak azok az orvosok, akik nap mint nap daganatos betegekkel foglalkoznak? Három vezető onkológus mesélt arról, ők mit építettek be a saját életükbe – és mi az, amitől óvatosan távol tartják magukat.
A HPV elleni vakcina akkor a leghatékonyabb, ha még a szexuális élet megkezdése előtt beadják.
Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.
A szülés sok nő számára nem felszabadító élmény, hanem trauma, amelynek következményei hónapokkal később is megmaradhatnak. Egy brit elemzés szerint évente több mint 15 ezer nő szenvedhet úgy szüléshez kapcsolódó PTSD-ben, hogy a problémát nem ismerik fel.
Liz Parrish 2015-ben Kolumbiába utazott, hogy saját magán próbáljon ki két olyan kísérleti génterápiát, amelyeket az Egyesült Államokban ilyen formában nem engedélyeztek volna. Nem halálos betegség miatt vállalta a beavatkozást, hanem azért, hogy közvetlenül az öregedés biológiai folyamataiba avatkozzon be. Támogatói úttörőnek tartják, kritikusai szerint viszont éppen azokat a biztonsági lépéseket kerülte meg, amelyeknek ki kellene deríteniük, működik-e egy kezelés, és milyen kockázatai lehetnek hosszú távon.
Az irodai alkalmazottak gyakran érzik úgy, mintha egy hullámvasúton ülnének: délelőtt még pörögnek, délután hirtelen elfogy az energiájuk, este pedig beköszönt a farkaséhség. Az ötvenes éveikben járókat egyszerre terhelheti az ülőmunka, a felelősség és a szervezet hormonális áthangolódása. Ha ehhez még alváshiány is társul, az energiaszint egész nap kiszámíthatatlanul ingadozhat. A megoldást a dietetikus szerint a fenntartható napi ritmus kialakítása jelenti, a Google Magyarország vezérigazgatójától pedig azt is megtudhatjuk, hogyan működhet ez a mindennapokban.
Egy pohár üdítő ritkán tűnik többnek egyszerű frissítőnél. A cukros italok mégis egyre gyakrabban kerülnek a tudományos kutatások fókuszába, ahogy a szakemberek azt vizsgálják, milyen szerepet játszhatnak hosszú távon a daganatos betegségek kialakulásában.
Több százezer, de hosszabb távon akár több millió nő életét mentheti meg a modern orvostudomány egyik legsikeresebb megelőző terápiája, a HPV (human papillomavírus) elleni védőoltás. A vakcina azonban nem áll itt meg, sorra derülnek ki róla további pozitív megelőző hatások, amelyek a férfiak számára is érdekesek lehetnek.
Sokan úgy gondolják, elég majd ötven körül foglalkozni a menopauza kérdéseivel. Pedig a konkrét menopauzát megelőzi egy akár 5-10 éves időszak, a perimenopauza. Ebben az időszakban a szervezet már jelzi a hormonális átalakulást, csak ezeket a jeleket sokan nem ismerik fel, vagy egészen más okra vezetik vissza. Pedig, ha tudjuk, mire figyeljünk, sokkal nyugodtabban élhetjük meg ezt az átmenetet.
Amerikai kutatók több, a napozás miatti leégéssel foglalkozó tanulmány elemzésével arra jutottak, hogy a gyerekkori leégés jelentős mértékben növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Minden egyes leégéssel kimutathatóan fokozódik a DNS károsodása.
Hatéves kislány halálát okozta egy kísérleti génterápia Kínában. Az eset jelzi az új gyógymódok kockázatait, de aligha veti vissza tartósan a próbálkozásokat, amelyek több halálos betegség egyedüli orvosságának tűnnek.
Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.
Ha összeadnánk, hány órát töltünk ülve egy átlagos napon, valószínűleg meglepődnénk. A mozgásszegény életmód káros hatásairól sokat hallunk a szív- és érrendszerrel kapcsolatban – arról viszont jóval kevesebbet, hogy mindez mit jelent a férfiak kismedencei egészségére.
„Banyakór” – így emlegették régen a változókort. A kifejezés pontosan mutatja, mennyi előítélet és félreértés kapcsolódott ehhez az életszakaszhoz. Szerencsére ma már egyre többen tekintenek rá másképp: Kínában például „második tavaszként” hivatkoznak rá. Itthon is egyre többet beszélünk a menopauzáról, ami fontos előrelépés, ugyanakkor még mindig sok tévhit él a köztudatban.
Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.
Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?
Évtizedekkel ezelőtt a fogszabályozásról szinte mindenkinek ugyanaz a kép ugrott be: tinédzserkor, fém bracketek és hosszú hónapok, amikor a készülék a mosoly legfeltűnőbb része volt. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Nemcsak azért, mert egyre esztétikusabb készülékek jelentek meg, hanem azért is, mert maga a fogszabályozás célja, tervezése és a kezeléshez való hozzáállás is sokkal összetettebb lett.
Luffu Link néven kerül piacra az a kijelző nélküli eszköz, amivel bármikor, bárhonnan kérhet segítésget a viselője, miközben az egészségügyi adatokat is folyamatosan rögzíti a kütyü.
A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.
