A magyar tudós, akinek az egész világ hálás lehet
A világhírű magyar származású kutatóorvos nem csupán egy biológiai folyamatot nevezett el, hanem alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az emberi szervezetre és a lélekre tekintünk.
#egészség
Miért lett a legegyszerűbb szükségletünkből luxuscikk?
Habár az alvás minden élőlény – így az ember számára is – alapvető biológiai szükséglet, manapság mégis egyre inkább kiváltságnak vagy luxusnak érezhetjük a minőségi és elegendő mennyiségű alvást. Mi változott, miért alakult így a viszonyunk ezzel a létfontosságú folyamattal kapcsolatban?
Van értelme hétvégén pótolni az elveszett alvást? Nyolc éven át vizsgálták a kutatók, ezt találták
Egy megfigyelésen alapuló, friss tanulmány arra jutott, hogy a szervezet bizonyos mértékű regenerációra képes lehet a rövid távú alvásmegvonás után. Ez viszont még mindig nem jelenti azt, hogy hosszú távon nem látjuk kárát az alváshiánynak.
A kötőszövet, amely befolyásolhatja, mennyire maradunk mozgékonyak időskorban
Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?
Miért őszülünk? Egy új kutatás szerint a válasz a rák elleni védekezésben is kereshető
Az ősz hajszálakra eddig az öregedés természetes jeleként is tekinthettünk, ám új kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a DNS-károsodással, sőt a melanoma kialakulásának kockázatával is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az őszülés a melanocita őssejtek védelmi válasza lehet a potenciálisan daganatos átalakulással szemben. A folyamat így nem csupán esztétikai változás, hanem a szervezet sejtszintű daganatellenes mechanizmusainak lenyomata is lehet. A felfedezés új összefüggésbe helyezi az öregedés és a bőrrák biológiáját.
A szám, amely többet árul el az egészségünkről, mint a vérnyomásunk
Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?
Elég egy tűszúrás – így pusztítják el a daganatot műtét nélkül
Elég egy tűszúrás, és a daganatnak vége: nagyon egyszerűen így lehetne összefoglalni azt, amit az intervenciós radiológia jelent. Ez a legújabb módszer a hagyományos műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés mellett, ami hatékonyan és kíméletesen pusztítja el a daganatsejteket.
Nem alszanak eleget: a kamaszok közel fele hajnalban is a telefonját görgeti
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a képernyők és az alvás nem jó párosítás. Egy új amerikai kutatás most azt mutatta meg, hogy a probléma nagyobb lehet, mint gondoltuk: a tinédzserek közel fele még éjfél és hajnali négy között is használja a telefonját, miközben a legtöbben eleve kevesebbet alszanak az ajánlottnál.
A Stanford-kutató, aki megtanította a világot aludni, lélegezni és napfürdőzni
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Nem mindegy, hogy milyen folyadékkal veszi be a gyógyszereit – mutatja egy új kutatás
Bizonyos folyadékok túl korán kioldhatják a hatóanyagot, de feldarabolni sem mindig lehet a tablettákat.
Ólomszennyezett a víz a Corvinuson, az egyetem vízvételi lehetőséget biztosít a hallgatóknak
A szennyezés vélhetően a vízhálózat még fel nem újított részéből származik. Az egyetem egyelőre nem javasolja a csapvíz fogyasztását, és intézkedéseket tett az ügyben.
Megdőlhet a fogyás legnagyobb szabálya: a gyorsabb módszer tartósabb eredményt hozhat?
Aki próbált már fogyni, valószínűleg találkozott azzal a tanáccsal, hogy ne akarjon túl gyors eredményt. A szakértők, az internet és a jó szándékú ismerősök évtizedek óta ugyanazt ismételgetik: a lassú fogyás tartósabb. De mi van akkor, ha a történet nem ennyire egyszerű? Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új megvilágításba helyezhetik a fogyásról alkotott elképzeléseinket.
Ártalmatlan szépséghiba, vagy a trombózis előszobája? Mikor kell komolyan venni a visszereket?
Tömegeket érint a visszértágulat úgy Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Az ülőmunka nem segít, de még kevésbé, ha valakinek sokat kell állnia – mondja Szeberin Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának vezető érsebésze. Mikortól válik veszélyessé a visszérbetegség? Mit tehetünk ellene élemóddal? Mit jelent a kontrollált trombózis? Miért fontos, hogy minden érintett mutassa meg szakorvosnak a visszereit, és milyen kezelési lehetőségek vannak?
Hiába süt a nap egész nyáron: ezért marad alacsony sok ember D-vitamin-szintje
A D-vitamin-hiányt sokan a kevés napfénnyel magyarázzák, egy új kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A kutatók szerint a D-vitamin-szintet olyan tényezők is jelentősen befolyásolják, mint a testsúly, a bőrtípus, az öltözködési szokások vagy a szabadban töltött idő. A vizsgálat meglepő eredményei azt mutatják, hogy még nyáron is sokan küzdenek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal, miközben azt gondolják, eleget tesznek az egészségükért. Kiderült az is, kik tartoznak a legnagyobb kockázatú csoportok közé, és miért lehet félrevezető az a tanács, hogy egyszerűen csak töltsünk több időt a napon.
Felfutott ez az új táplálkozási trend, nagy baj is lehet belőle
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett tiszta étkezés komoly egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet.
Az orvosok alig adtak esélyt arra, hogy járni fog, a férfi most átgyalogolja Amerikát
Az ír Fergus Farrell gerincsérülése után mindössze öt százalék esélyt adtak arra, hogy valaha újra járni tudjon. Nyolc év után most 4800 kilométeres gyalogtúrára készül.
A kamaszok jövőbeli egészsége akár napi fél órán is múlhat
Drasztikus változtatásokra nincs szükség, akár napi harminc perc is számíthat. Ennyi közepes-intenzív mozgás is csökkentheti a kamaszoknál az inzulinrezisztencia későbbi kialakulásának esélyét.
Az egészségbiztosítással megelőzhetjük a bajt és megőrizhetjük az egészségünket
Természetesnek vesszük, hogy egészségesek vagyunk, pedig egy váratlan megbetegedés vagy tartós munkaképtelenség rádöbbenthet mindnyájunkat arra, hogy ez nem így van. Baj esetén elengedhetetlen segítséget nyújt az egészségbiztosítás, hiszen mind az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben, mind a vizsgálatok megszervezésében és kifizetésében a rendelkezésünkre áll. Ehhez persze tudatosan és előre kell terveznünk az életünk során, a pénzügyi kiadásainkat szem előtt tartva. Nem véletlen, hogy az egészségbiztosítások az elmúlt években a magyar biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő termékeivé váltak.
„A nők egy egész generációját gyakorlatilag elvesztettük, mert nekik azt mondták, ne szedjenek hormonokat”
A menopauza arra kényszeríti a nőket, hogy a saját egészségüket helyezzék előtérbe – mondja Sheila de Liz amerikai-német nőgyógyász. A Hőhullámon című könyv szerzője küldetésének tartja, hogy felvilágosítsa a nőket a hormonterápia hasznáról, de a férfiak számára is fontos üzenete van.
Szabadnapos orvospár mentette meg egy férfi életét Somogyban
Felváltva küzdöttek az életéért, amíg ki nem értek a mentők.