Egy problémás kolléga, családtag vagy házastárs nem csupán napi bosszúságokat okozhat, hanem hosszú távon alááshatja a tőle szenvedő fél egészségét, felgyorsíthatja annak biológiai öregedését – bizonyították amerikai kutatók.
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Egyetlen falat jeges fagylalt, egy korty hideg ital vagy akár egy gyors fogmosás – és hirtelen éles, villanásszerű fájdalom hasít a fogakba. Nem tart sokáig, de elég ahhoz, hogy legközelebb már óvatosabban nyúljunk a kedvenc hideg vagy meleg ételeinkhez. Sokaknál ez visszatérő élmény, amely fokozatosan a mindennapok részévé válik, mégis kevesen tudják pontosan, mi áll mögötte.
Mi lenne, ha a koleszterinszintünk javításához nem hónapokig tartó diétára, hanem mindössze két napra lenne szükség? Egy új német kutatás szerint a rövid, intenzív zabdiéta meglepően tartós anyagcsere-előnyökkel járhat. A történet azonban nem ennyire egyszerű: úgy tűnik, nem mindenkinél működik ugyanolyan hatékonysággal.
A GLP–1-alapú fogyasztószerek az elmúlt években forradalmasították az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, látványos fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezve. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a hosszabb távú használat mellett nőhet a csontritkulás kockázata. A szakértők szerint a gyors testsúlycsökkenés nemcsak izomvesztéssel, hanem a csonttömeg csökkenésével is járhat, ami különösen az erre hajlamos csoportokban jelenthet problémát.
Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A lépésszám növelése jelentősen csökkentheti az ülőmunkához, ülő életmódhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat – derül ki egy éveken átívelő kutatásból, amelynek eredményeit nemrég publikálták.
Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.
Azt senki sem állítja, hogy pár órányi strukturált számítógépes edzés biztos gyógymódja vagy végleges megelőzése lehet a demenciának. Azonban egy egyszerű, a gyors reakciót próbára tevő gyakorlatsor hatékony gyógyszermentes segítség lehet
„Jó tudni, hogy mikrobák ezermilliói közül csak mintegy 1400 számít kórokozónak. Ez olyan, mintha a világ teljes lakosságából csak hat ember lenne gonosz” – mondja Giulia Enders, aki a belek és az emésztés rendszerét könnyeden ismertető művével lett világhírű. Új könyve, a Testünk jelzései elgondolkoztató, érzelmes módon mutatja be a tüdő, az agy és a többi szerv évmilliók alatt kifinomult együttműködését.
A volt sportoló szeretne visszatérni egykori csapata, a Newcastle otthonába.
Mi lenne, ha egyetlen nap alatt olyan ötleten dolgozhatnál, amely valódi hatással lehet a klímaváltozás elleni küzdelemre, a mezőgazdaság jövőjére és a termőtalajaink megóvására? Éppen erre ad lehetőséget a SOILATHON innovációs verseny, ahol egyetemisták, fiatal kutatók, gazdálkodók és szakemberek közösen keresnek gyakorlati megoldásokat a talajok egyik legsúlyosabb problémájára.
Sokan szenvednek a bőr nem fertőző, viszont kellemetlen és gyakran krónikus viszkető gyulladásától, az ekcémától (atópiás dermatitisztől), egy egyelőre gyógyíthatatlan betegségtől.
A hosszú élet és az egészséges öregedés titka nem feltétlenül drága kezelésekben vagy extrém edzésprogramokban rejlik, sokkal inkább az alapvető, funkcionális mozgások rendszeres végzésében. Személyi edzők szerint néhány egyszerű, mégis hatékony gyakorlat kulcsszerepet játszhat abban, hogy meddig maradunk aktívak, erősek és önállóak. A modern longevity-kutatások egyre egyértelműbben hangsúlyozzák: az izomerő, az egyensúly és a mobilitás nemcsak a sportteljesítmény, hanem a mindennapi életminőség és az egészségben eltöltött évek alapjai is.
Egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az amivantamab nevű injekció képes teljes daganatokat eltüntetni a betegekből.
Az elhízást ma gyakran egészségügyi problémaként kezelik, pedig évszázadokon át a gazdagság, a szépség és a hatalom jelképe volt a művészetben.
„Megdőlt a régi tézis, amely szerint a szem a lélek tükre” – mondja Konrád László fogorvos, de ennél jóval többet is állít: tudatos szokásokkal és egy kis külső segítséggel egy életen át megőrizhetjük saját fogainkat. Miért idegenkedik a gyökérkezeléstől és a koronáktól? Milyen új anyag viselkedik majdnem olyan tökéletesen, mint a fogzománc? Mi okozhat fogászati gócot?
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
A Liverpooli Egyetem kutatói 89 718 amerikai egészségügyi adatait vizsgálva derítette ki, milyen hosszú távú hatása lehet a fogyást segítő csodaszereknek.
