Ha összeadnánk, hány órát töltünk ülve egy átlagos napon, valószínűleg meglepődnénk. A mozgásszegény életmód káros hatásairól sokat hallunk a szív- és érrendszerrel kapcsolatban – arról viszont jóval kevesebbet, hogy mindez mit jelent a férfiak kismedencei egészségére.
„Banyakór” – így emlegették régen a változókort. A kifejezés pontosan mutatja, mennyi előítélet és félreértés kapcsolódott ehhez az életszakaszhoz. Szerencsére ma már egyre többen tekintenek rá másképp: Kínában például „második tavaszként” hivatkoznak rá. Itthon is egyre többet beszélünk a menopauzáról, ami fontos előrelépés, ugyanakkor még mindig sok tévhit él a köztudatban.
Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.
Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?
Évtizedekkel ezelőtt a fogszabályozásról szinte mindenkinek ugyanaz a kép ugrott be: tinédzserkor, fém bracketek és hosszú hónapok, amikor a készülék a mosoly legfeltűnőbb része volt. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Nemcsak azért, mert egyre esztétikusabb készülékek jelentek meg, hanem azért is, mert maga a fogszabályozás célja, tervezése és a kezeléshez való hozzáállás is sokkal összetettebb lett.
Luffu Link néven kerül piacra az a kijelző nélküli eszköz, amivel bármikor, bárhonnan kérhet segítésget a viselője, miközben az egészségügyi adatokat is folyamatosan rögzíti a kütyü.
A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.
Nem csupán jópofa fordulat, hogy valaki „allergiás” az edzésre, a testmozgás ritkán ugyan, de valóban kiválthat életveszélyes anafilaxiás sokkot. A jelenséget néhány évtizede ismerik, ám azóta sem egyértelmű, kiknél, milyen tényezők hatására alakul ki. Jó hír viszont, hogy tudatos életmóddal minimalizálható a kockázat.
Az esztétikai piac az elmúlt években látványosan átalakult. A páciensek ma már nem egyszerű kozmetikai kezeléseket keresnek, hanem természetes, gyors, látványos és mérhető eredményeket. Ez a változás nemcsak a vendégoldalon jelentkezik, hanem az üzleti oldalon is: egy praxis vagy kozmetikai központ sikerét egyre inkább az határozza meg, milyen technológiával és milyen szemlélettel közelít a bőrproblémákhoz. A bőrhibák kezelése ezért ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem diagnosztikai és technológiai döntések sorozata. A legfontosabb kérdés pedig nem az, hogy „mit kenjünk rá”, hanem az: mikor van szükség orvosesztétikai beavatkozásra, és mi határozza meg annak sikerét.
A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.
A gyógyszerészek kompetenciájának bővítésével gyorsabb és hatékonyabb segítséget kaphatnának a betegek a Tomcsányi Gyógyszertári Csoport ügyvezetője szerint. Dr. Tomcsányi Krisztiánnal az egészségügyön belüli feladatmegosztás újragondolásáról, a működő nemzetközi példákról és a jövő év elején életbe lépő új szabályozásról beszélgettünk.
A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.
Van egy csendes fordulópont valahol a negyvenes évek táján: a délutáni fáradtság makacsabb lesz, a nadrág kicsit máshogy áll, egy rövidebb éjszakát pedig napokig nyögünk. Könnyű a korra fogni – pedig gyakran nem az évek beszélnek, hanem az anyagcsere. És ha megtanuljuk olvasni a jeleit, időben tehetünk azért, hogy tovább maradjunk formában.
Egy friss tudományos áttekintés arra jutott, hogy a klasszikus súlycsökkentő beavatkozások (mozgás, diéta, pszichoterápia) csökkenthetik az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatát a túlsúlyos embereknél.
Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.
Amerikai kutatók olyan gyógyító folyamatokat tártak fel az emlősök fiziológiájában, amelyek megmutatják, hogyan működik a testünk a traumás sérülésekből való felépülés során, és reményt ad arra, hogy valamikor majd a jövőben akár az ember is újjáépítse elveszített csontvázszerkezetét, még ha nem is tökéletes eredménnyel.
Az idősebb generációk férfi tagjai ritkán beszéltek arról, ha valami megváltozott a testükben 50 felett. De ma már tudjuk, mennyire fontos az, hogy ne legyintsünk egyes tünetekre azzal, hogy „a korral jár”. Cikkünkben megnézzük, mi az, ami valóban csak az életkor velejárója – és mi az, amivel mégis foglalkozni kell?
