Meglepő módon a férfiak és a nők nem egyenlő arányban kapnak gyors segítséget, ha nyilvános helyen, azaz közterületen szívrohamra emlékeztető tünetekkel lesznek rosszul. A Journal of the American College of Cardiologyban megjelent tanulmány szerint a közterületen szívrohamot szenvedett nőknek mintegy 60 százaléka kapta meg az újraélesztési segítséget, míg a férfiaknál ez az arány majdnem 80% volt. Az európai tapasztalatok hasonlók, bár kisebb mértékű különbséggel.

Tény, hogy a nők körében gyakrabban fordulnak elő olyan tünetek, amelyek nem specifikusak a szívrohamra, így megesik, hogy azokat nem ismerik fel a lehetséges elsősegélynyújtók. Az infarktus tipikus jelei (szegycsont feletti fájdalom, ami a bal kézbe, állba, has felső részébe sugárzik) kevésbé jellemzők a nőknél, náluk inkább a nyakban, állkapocsban, vállban, a hát felső részén vagy a hasban jelentkező diszkomfort érzet kíséri. Gyakori mindkét nem esetében a verejtékezés, a fáradtság és a megsemmisülés érzése, a halálfélelem.

A férfiak fiatalabban lehetnek veszélyben

Alapvető különbség a férfiak és nők szívinfarktusának előfordulásában, hogy a férfiakat már korábbi életszakaszukban fenyegeti a szív koszorúereinek elzáródása, mint a nőket. A nők – talán az ösztrogén hormonális védőhatása miatt is – körülbelül 10 évvel később, az 50–60. életévüket követően lesznek esendőbbek ebben a tekintetben. A tíz év késedelem viszont azt is jelenti, hogy a nőknek már sokkal több társbetegséggel kell szembenézniük, ami rontja az esélyeiket. Gyakoribb pl. a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Egy idősebb hölgy esetében pedig a járókelők nem gyanakodnak feltétlenül szívrohamra, ha például a boltban rosszullétre panaszkodik.

Félnek a férfiak, hogy illetlenül viselkednek

Meglepő és érdekes annak a svéd reprezentatív kutatásnak is az eredménye, amelyet a témában végeztek. Eszerint

• a férfiak 22 százaléka érzi kényelmetlennek, ha egy nőn kellene újraélesztést végeznie.
• Az összes megkérdezett 54 százaléka úgy gondolja, hogy azért nem nyújtanak több nőnek újraélesztési segítséget, mert attól tartanak, hogy illetlen viselkedéssel vagy érintéssel vádolják meg őket.

Valószínűleg az is segítene, ha az újraélesztést bemutató oktatási anyagokban (filmek, plakátok, tankönyvek stb.) nagyobb arányban szerepelnének nők, hiszen ma ezeken jobbára férfiak szerepelnek, mint ahogy általában férfit ábrázoló vagy nemsemleges bábun mutatják be az újraélesztés menetét is. Ez a jelenség itthon is teljes mértékben igaz – az oktató rajzos ábrák nagy részén férfialakon végez újraélesztést tipikusan egy nőalak.

Szerencsére azonban az is igaz, hogy az elsősegélynyújtás aránya folyamatosan javul az utóbbi években. Az American Heart Association jelentése szerint a szívrohamot elszenvedett nők túlélési aránya 1980 óta jelentősen nőtt. Az egészségügyi szakemberek és a közvélemény tájékoztatásával és a szívrohamra emlékeztető tünetek felismerésének hangsúlyozásával az elsősegélynyújtás aránya javulhat mind a nők, mind a férfiak esetében.

Nem elég túlélni a szívrohamot

A kilencvenes évek kezdete óta a szívbetegségek azonnali halálozása Magyarországon jelentősen csökkent, nagy gond van viszont az úgynevezett egyéves, illetve azon túli halálozással. Ha valaki egy infarktus alkalmával nagyon gyorsan megkapja a szükséges újraélesztést és szinte azonnal eljut a kórházba, úgy nagyon jó esélyei vannak az akár szövődménymentes túlélésre. Ez az akut ellátás jó szakmai színvonala mellett a betegek hosszabb távú gondozásának fontosságát mutatja.

Az ischaemiás szívbetegség az, amikor a szív koszorúereinek szűkülete miatt a szív izmainak csökken a vérellátása. A vérkeringés akadozik, majd emiatt egyes szívizomsejtek elhalnak.

Sokan nem tanulnak a bajból sem

Az 1990-es évek eleje óta Magyarországon kiépült a szívkatéteres laborok hálózata. Ha valakinek infarktusa van, a mentők azonnal egy ilyen intézménybe viszik, ahol az elzáródott koszorúeret katéteres eljárással meg tudják nyitni. Ez az esetek 96 százalékában meg is történik. Ez az arány világszínvonalú, és persze sokat fejlődött a gyógyszeres kezelés is.

Bejön ugyanakkor képbe a beteggondozás és a rehabilitáció kiemelt fontossága, amin nagyon sok fejleszteni való van. Sajnos sokan azt gondolják, ha nem fáj semmi, minek szedjenek rá gyógyszert. Pár hónap elteltével visszatérnek a korábbi egészségtelen életmódjukhoz. Ez sajnos súlyos tévedés, és meg is magyarázza, miért rosszak a hosszú távú halálozási mutatóink.

Hogyan ne haljunk bele egy szívinfarktusba? Interjú Andréka Péter kardiológus főorvossal

Jelentősen csökkent azok aránya, akik a szívinfarktusuk után egy hónapon belül meghalnak, a hosszú távú kilátásaik viszont továbbra sem jók. Mennyiben felelős ezért a rendszer, és mit tehet a beteg? Hogyan előzhetjük meg a szívinfarktust? Mit érez egy nő és egy férfi, ha baj van?

Miben segíthet a biztosítási védelem?

A javuló statisztika a Bankmonitor biztosítási szakértői szerint nem jelenti azt, hogy a szív és érrendszeri betegségek problémáját kipipálhatjuk. Ha mégis bekövetkezik a baj, szükségünk lesz olyan anyagi forrásokra, amelyek segíthetnek abban, hogy újra egészséges életet élhessünk. Az utógondozás és rehabilitáció pedig pénzbe kerül, ráadásul munkaképességünk helyreállítása időbe telik, ami jövedelemkiesést jelent. Összességében tehát szükségünk lesz egy nagyobb összegre, ami segít, hogy újra talpra álljunk.

Erről szólnak a biztosítási piacon található kritikus betegségekre szóló biztosítások, amelyek az életet veszélyeztető súlyos betegségek diagnosztizálása esetén fizetik ki a biztosítási összeget, ezzel segítve a gyógyulást. A kritikus betegségekre szóló biztosítást önállóan, de sok esetben egy kockázati életbiztosítás kiegészítőjeként tudod megvásárolni.

A Bankmonitor életbiztosítási kalkulátorában is kiegészítő biztosításként szerepel a kritikus betegségekre vonatkozó szolgáltatás. Ha szeretnéd tudni, hogy mennyibe kerülne számodra egy ilyen védelem, kalkulálj és regisztrálj itt vagy az alábbi kalkulátoron keresztül, hogy szakértő segítségével választhasd ki a számodra legjobb terméket.