Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
A magánegészségügy mérete tavaly már az ezer milliárd forintot közelíthette. A szektornak ennek ellenére nem volt jó éve, az infláció tépázta lakosság halogatja a nagyobb beavatkozásokat. A roskadozó állami rendszer továbbra sem igyekszik stratégiai szinten bevonni a magánszolgáltatókat, legalábbis a laborok államosításának lebegtetésén túl.
A magánegészségügyi szektorba irányuló magánköltések összege meghaladhatta a 600 milliárd forintot – írja az ágazat 2024-es évét elemző kiadványában a Heal Partners tanácsadócég. A magánegészségügy méretét csak becsülni lehet, a statisztikai hivatal egyelőre csak a 2022-es évig bezárólag publikált adatokat, de a szolgáltatók 2023-as és 2024-es beszámolói alapján jó becslés adható.
A NEAK-tól (az állami Egészségbiztosítási Alapkezelőtől – tehát az állami rendszerből) magánszolgáltatókhoz áramló finanszírozás becslésük alapján tovább nőtt, igaz továbbra is csak kis mértékben. Ráadásul
az állami társadalombiztosítás csupán néhány szolgáltatástípusra koncentrálódva veszi igénybe a magánszektor szolgáltatásait.
Összességében elmondható, hogy a teljes magánegészségügyi piac mérete tovább nőtt tavaly, de a megelőző évekhez képest lassabb tempóban. Mindent összeadva – a magánköltést, az állami finanszírozást és a vezető szolgáltatók árbevételét – akkor a teljes magánegészségügyi piac becsült mérete már bőven a 900 milliárdos méret felett van, valahol félúton az ezer milliárdos határ felé.
Ha már az állam és a magánegészségügy kapcsolatánál tartunk, a jelentés szerint az állam továbbra sem törekszik arra, hogy stratégiai szinten bevonja a magánszolgáltatókat a közellátásba.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.